Portré: Virginia Woolf

Vidd hírét!
  •  
  •  

Virginia Woolf, a XX. századi modern irodalom meghatározó alakja 1882. január 25-én született Adelina Virginia Stephenként Londonban, felső-középosztálybeli családban. Szülei, a híres kritikus, filozófus Sir Leslie Stephen és az Indiában született szépség Julia Prinsep Stephen lányukat otthon tanították, sosem járt iskolába. Már korán az irodalom szeretetére nevelték. A gyermekkorát könyvek között eltöltő Woolf, kiemelkedő műveltségre tett szert és már egész kis korában elhatározta, hogy író szeretne lenni.  Gyermekkora nem volt felhőtlen. Édesanyját 13 évesen váratlanul elveszítette. Az anya halála nagyon megviselte az amúgy is érzékeny és törékeny lelkületű lányt, ez végül idegösszeroppanáshoz vezetett. Az anyja emléke még negyvenes éveiben is kísértette. Nem sokkal az édesanyja halála után féltestvére is meghalt. Pár évre rá az édesapját is elveszítette, és ez is összetörte az írónőt, bár hozzá nem állt annyira közel. Virginia Woolf egész életét a szorongás és depressziós periódusok váltakozása kísérte.


Írói munkássága 1905-ben kezdődött. A Times Literary Suplimentnek írt könyvismertetőket. Itt kezdődött esszéírói pályafutása is, mely egész életét meghatározta. Első esszékötete és első érett regénye (Mrs. Dalloway) ugyanabban az évben, 1925-ben jelent meg. Esszéiben az angol irodalom nagy momentumait, periódusait mutatja be. Pályája során csaknem félezer esszéje, könyvismertetője jelent meg, több mint harminc angol és amerikai lapban.

A Mrs. Dalloway főszereplője Clarissa Dalloway. Az ő személye köré szerveződik a mű, melynek cselekménye huszonnégy órát ölel át. Ez a huszonnégy óra azonban a szereplők egész életét, múltját és jelenét is felfedi. Többrétegű mű, amely a tudat és tér regénye is. Az írónő e műve ihlette Az órák című nagysikerű, Oscar- és Golden Globe díjjal is kitüntetett filmet.

A világítótorony (1928) egyik nagyszerű lélektani regénye az elmúlásról, beteljesületlen álmokról, a múlt fogságáról. A Ramsay család, a szigorú apa, a konvencionális anya és a gyerekek nyaralásai során előkerülő lelki problémákat, vágyakat mutatja be, ahol egy távolból felsejlő világítótorony az elérhetetlen vágyálmok szimbóluma. A könyv kiadásának évében jelent meg nagyhatású esszéisztikus naplója Saját szoba címmel, melyben a női létről és az ahhoz kapcsolódó gondolatokról ír, csodálatos iróniával, feminista tematikával. Egy későbbi, a Három adomány (1938) című esszéje fordulópontot jelentett a feminizmus történetében. Esszéjében arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan lehetne a háborút megakadályozni. A kérdésre sosem ad egyenes és nyílt választ, mondván, hogy ő csak egy nő, aki nem értheti meg a különféle politikai okokat. Ezzel együtt kitűnő logikával, a nők helyzetén keresztül mutatja be a dicsvágyó férfiak uralta társadalom minden szegmensét. Woolf következtetése: nincs valódi szabadság és egyenlőség az emberek között.

Orlando (1928) című regényének stílusa lebilincselő, rendkívül spontán. A könyv főhőse több száz évig él, először férfi, majd nőalakban. Az Orlando tulajdonképpen az angol irodalom történetének paródiája, ami változatlan maradt, akármennyit változott is a körítés. A Hullámok (1931) c. munkája tulajdonképpen prózában íródott költői alkotás. A könyv hat szereplőjének belső monologizálását olvashatjuk, amelyek szinte párhuzamosan haladnak egymás mellett; a Hullámok az individuum megismerésére tesz próbát. Woolf szerint az individuum pusztán benyomások összegzése, vagyis a saját tudatunkat érő és a másokban általunk keltett benyomások összessége.

Az írónő leghosszabb regénye Az évek (1937), mely Anglia társadalmi változásait mutatja be a Pargiter család történetén keresztül. Utolsó éveiben Woolf a Felvonások között (1941) című regényén dolgozott. Bár a regény elkészült, arra már nem volt ideje, hogy saját igényes módján szépítgessen, csiszoljon rajta, 1941. március 28-án ugyanis öngyilkosságot követett el, kövekkel tele rakott zsebekkel sétált egy közeli folyóba. Tettét többféleképpen magyarázzák, egyik lehetséges okként a háborút említik, de biztos, hogy a megfeszített munkatempó sem tett jót gyenge idegrendszerének, és a fel-felbukkanó lidércek sem hagyták nyugodni. A Felvonások között egyik legrövidebb, ugyanakkor legjelentősebb regénye is.

Virginia Woolf nevéhez fűződik a Hogarth Press könyvkiadó, melyet férjével közösen alapítottak, és olyan szerzők könyveinek kiadását tette lehetővé, mint Gorkij, Freud, Katherine Mansfield, R. Graves. De itt került kiadásra második alkalommal angol nyelven Madách Imre Az ember tragédiája is, 1933-ban.


Vidd hírét!
  •  
  •