A norvég Roy Jacobsen egy kisfiú korai felnőttéválásán keresztül festi meg az emberi kapcsolatok bonyolultságát. Finn és édesanyja kettesben élnek egy két szobás lakásban. Az édesanya úgy dönt, hogy az egyik szobát némi jövedelem reményében kiadják. A hirdetésre egy fiatal nő jelentkezik, és hoz magával egy pár éves kislányt is. Tulajdonképpen nem a szobára van szüksége, ő azt szeretné, ha valaki befogadná a lányát. Mint kiderül, a kicsike Finn féltestvére…
Szerző: Kati
Karafiáth Orsolya: Kicsi Lili
A Kicsi Lili főszereplője, Lia középiskolásként egy tanárnője, felnőttként pedig főnöknője iránt érzett vonzalmat. A regényben megjelenő két nőalak tulajdonképpen ugyanazt a tényt erősítik Liában: hogy nem képes nemet mondani, saját magát felvállalni, kilépni a komfort zónájából és a megfelelési kényszerből. A könyv úgy formájában és szerkezetében, mint témájában is igen izgalmas és érdekes. Egy percig sem engedi az olvasó figyelmét elkalandozni.
Portré: Henry Miller
Írásaival korának legnagyobb tabuit döntögette, könyveinek egy része angolul csak később jelenhetett meg. Henry Millert botrányszerzőnek bélyegezték a kortársai, amiért szembeszállt kora szigorú, elvakult, bigott erkölcsösségével. Az 1910-es években kezdett írni, előbb csak rövid írásokat közölt különböző lapokban, s csak később, második felesége hatására fordult komolyabban az írás felé. Magánéletével hűen alátámasztotta regényeiben megjelenő mentalitását.
Nobel-díjas írók: Kertész Imre
Kertész Imre a magyar irodalom eddigi egyetlen Nobel-díjas írója. Zsidó családban született Budapesten 1929-ben, 15 éves volt, amikor Auschwitzba majd Buchenwaldba hurcolták. A lágerek felszabadítása után, 1945-ben tért haza. Első regényét, a Sorstalanságot saját tapasztalatai alapján írta meg. A trilógiává érett történet első kötete a holokausztot egy zsidó kisfiú szemszögéből mutatja be. 2002-ben a regényért irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták.
Portré: Vladimir Nabokov
Nabokov elutasította a konvenciókat, minden ideológiát, amely korlátozta az egyén szabadságát, kifejezésmódját. A talán különcnek is nevezhető író erősen egyéni és újszerűnek ható nézeteit és írásmódját sokan bírálták. Írásaiban olyan nyelvi leleménnyel megírt szójátékokat és fordulatokat használt, amelyek egyedivé tették műveit. A fordítómunkát hosszú és lassú éjszakai utazáshoz hasonlította, amely során csak egy szál gyertya világít.
Sarita Mandanna: Tigrisdomb
Egy izgalmas, kalandos, szerelmes történet egy indiai származású írónő tollából. Sarita Mandanna első regénye ez, amely méltán foglalhat helyet a nagy romantikus regények mellett. A jelenleg Torontóban élő írónő úgy látvány-, mint élményvilágában, vagy mondanivalóban kiemelkedőt alkotott. Lebilincselő, de mégis felszabadító, érzelmes, megérintő, de nem csöpögős, fordulatos, és maradandó. Olvasása után azt mondjuk: bárcsak Indiában lehetnénk!
Illyés Gyula: a „puszta népének” fia
A 20. századi magyar irodalom meghatározó alakja, aki maradandót alkotott úgy a költészet terén, mint a prózában vagy drámák terén. Felszólalt a társadalmi igazságtalanság ellen, de tiltakozott a magyarok frontra terelése ellen, harcolt az elszakított területeken élő honfitársakért. Élete utolsó évtizedeiben az anyaországi és a határon túlra szakadt magyarság kulturális és szellemi egységének megvalósításán fáradozott.
Charlotte Brontë: az érzékenység megformálója
Törékeny és sebezhető lelkületű írónő, aki regényeiben a lelki önállóságról, szeretet utáni vágyakozásról is ír. Aki akarva, akaratlanul emel szót a nők háttérbe szorítása ellen, hívja fel a figyelmet a női lét igazságtalan mellőzöttségére. Akinek tragikus pályafutása mindössze alig egyetlen évtizedet ölel fel. Ez alatt az idő alatt írta be magát az irodalomba és alkotott kreáltt műveivel. A Jane Eyre szerzője 156 éve hunyt el.
Wolf Haas: Jöjj, édes halál!
Brenner nyomozó története folytatódik. Új környezetben, új munkakörben, de régi szerepben próbál igazságot tenni és felderíteni. Mentős sofőrként kevesebb lelkesedéssel, de újfent nekilendül a megoldandó problémának, hogy mi ismételten remekül szórakozhassunk. Wolf Haas harmadik Brenner-regénye ugyanis olyat tartogat számunkra, ami igencsak megtornáztatja rekeszizmunk minden pontját. Különösen ajánlott a fekete humor kedvelőinek.
Stendhal, a „legrealistább romantikus”
Stendhalt – aki számos álneve közül éppen ezzel vált híressé- sokáig mellőzte a szakma is és a nagyközönség is. Úgy alkotott életében, hogy írásai szinte nyomtalanul váltották egymást. Mégis bízott benne, hogy eljön az idő, mikor felemelik és elismerik munkásságát. Halála után négy évtizeddel beérett a munka gyümölcse, és egyszerre kedvelt, elismert lett, népszerűsége mai napig is tart. Halálának évfordulója alkalmából emlékezünk a nagyszerű íróra.