Jules Verne egy ügyvéd fiaként született Nantes-ban 1828. február 8-án. Az apja szíve szerint jogászt faragott volna elsőszülött fiából is, de Vernét nem érdekelte az ügyvédi pálya. Apai unszolásra elvégezte ugyan a jogi egyetemet, de soha nem praktizált. Banktisztviselő lett, és kockázatos tőzsdeügyletekkel foglalkozott – nem kevés sikerrel. 25 évesen mégis hátat fordított a pénzügyleteknek, hiszen az Öt hét léghajón meghozta az írói világhírnevet számára.
A regénynek egészen érdekes előzményei vannak. Az Öt hét léghajón valójában a második regénye, nyomtatásban viszont ez jelent meg először. Verne elsőnek A jégszfinxet írta meg, amelyet Edgar Allan Poe kalandregényének, az Arthur Gordon Pymnek a folytatásának szánt. A kéziratot odaadta idősebb Alexandre Dumas-nak, aki már korábban felfedezte Vernében a nagy mesélőt, és már akkor az írásra buzdította, amikor Verne még csak színdarabokat írogatott
. Amíg Dumas A jégszfinx kéziratával házalt és kiadót keresett, Verne előkészítette az Öt hét léghajónt, amellyel azonnal híres lett. A léghajó abban a korban már nem volt idegen dolog, a Montgolfier-testvérek már az előző század vége felé felszálltak a saját készítésű léghajójukkal, de túlságosan veszélyesnek találták, és többé nem kísérleteztek vele. Verne viszont a papíron igen: öt hétre küldte fel a saját léghajóját. Természetéből fakadóan szerette a kalandokat, s a korára oly jellemző, gyors műszaki fejlődés valósággal lovat adott az író fantáziája alá. Verne az írásaihoz a témát az életből merítette ugyan, de a felfedezések és találmányok korában ezeket továbbálmodta, és tulajdonképpen megteremtette a “tudományos-fantasztikus” regényt.
Első regénye sikerét követően megengedhette magának azt, amire mindig is vágyott: utazni, felfedezni, kalandorozni. Saját kis yachtján nekivágott a Földközi-tengernek, berendezett egy dolgozófülkét, ellátta térképekkel és egy földgömbbel, és utazásai közben írt. Munkásságának csúcsa a nagy trilógia, a Nemo kapitány, a Grant kapitány gyermekei és A rejtelmes sziget, de ugyanilyen népszerű a 80 nap alatt a Föld körül, az Utazása a Föld középpontja felé, A tizenötéves kapitány és a Kétévi vakáció is. A regények tematikájában legtöbbször a valóság és a képzelet határán egyensúlyoz, és általában olyan tudományos vágyálmokról mesél, amelyek alig pár évtizeddel később valósággá váltak. Nemo kapitány története a tengeralattjárók korát előlegezi meg, az Utazás a Holdba és folytatása, az Utazás a Hold körül pedig a holdra szállást.
Verne a gyarmatosítás és a rabszolgaság nagy ellenzője volt. Több regényének hőse is a szabadságjogokért harcol, például a Sándor Mátyásban, amely nem az egyedüli magyar vonatkozású könyve. Talán emiatt is éreztük mindig is kissé magunkénak, és ráragasztottuk a Verne Gyula nevet, pedig a Gyula egyszerűen csak a Jules magyar megfelelője. Az író soha nem járt Magyarországon, de a Sándor Mátyáson kívül A dunai hajósban, valamint a Várkastély a Kárpátokban és a Storitz Vilmos titka című regényeiben is rólunk, magyarokról ír. A regényekben használt magyar személyneveket térképekről és történelemkönyvekből vette, de stílusával hatással volt a magyar irodalomra is. Jókai például soha nem is tagadta, hogy néhány műve hasonlít a Verne-művekre, de szerette őt Karinthy Frigyes is.
Műveiből már közel 200 filmadaptáció készült, amelyek között éppúgy találhatóak néhány perces némafilmek, mint százmillió dolláros szuperprodukciók. Évtizedek óta a legtöbbet fordított szerzők közé tartozik, művei már 148 nyelven jelentek meg. Egy UNESCO-statisztika szerint Agatha Christie és Walt Disney művei után Verne regényeit fordították le a legtöbb nyelvre a világon. A magyar olvasókhoz 1997 és 2005 között az Unikornis Kiadó gondozásában jutott el Verne életműve. A kiadó Jules Verne összes művei címen 80 kötetes sorozatot jelentett meg, közöttük több olyan Verne művet is, melyek magyar nyelven előtte még egyszer sem voltak olvashatóak.