Az elmúlt tíz évben olyan négy alkalommal is olyan film nyerte a legnagyobb elismerést, amely alapjául egy-egy regény szolgált. 2009-ben a Gettó milliomos, 2008-ban a Nem vénnek való vidék, 2004-ben A Gyűrűk ura, 2002-ben pedig az Egy csodálatos elme kapta a legjobb filmnek járó Oscar-díjat. 2011-ben öt olyan jelölt is van, ahol egy regény adta a jó anyagot. Lássuk őket:
A király beszéde
A legtöbb filmkritikus és szaklap szerint a legesélyesebb A király beszéde Tom Hooper rendezésében. A filmet tizenkét Oscarra jelölték; a legfontosabb kategóriákban is kapott jelölést: a legjobb film, a legjobb férfi főszereplő és –mellékszereplő valamint a legjobb rendezés. A BAFTA-díjak közül ötöt söpört be, a Golden Globe-on a legjobb férfi főszerepért járó elismerést kapta meg. Tom Hooper alkotását eddig hatvannyolc különböző díjra jelölték a filmfesztiválokon, ezek mellett huszonegyet nyert meg.
[youtube width=”640″ height=”390″]http://www.youtube.com/watch?v=pzI4D6dyp_o[/youtube]
A film alapjául szolgáló könyv főszereplője nem a király, hanem Lionel Logue, a szinte ismeretlen, autodidakta beszédtanár, akit a harmincas években az egyik újság elhíresült cikke úgy nevezett, hogy „a sarlatán, aki megmentett egy királyt”. Logue nem született brit arisztokratának, de még csak angolnak sem – tősgyökeres ausztrál közember volt. Mégis ennek a barátságos társasági embernek sikerült minden külső segítség nélkül az egyik legnagyszerűbb brit királyt faragnia az ideges, kevés beszédű yorki hercegből, miután annak fivére, VIII. Edward 1936-ban leköszönt a trónról. A könyv egy ausztrál közember szemszögéből fest megdöbbentő képet a brit monarchiáról; magyarul a Gabo Kiadó gondozásában jelent meg január végén.
Véletlenül milliárdos
Második esélyesként, titkos esélyesként, de egyesek kakukktojásként is emlegetik David Fincher rendezését, a facebook-ról készült filmet. A közösségi háló napjaink legnagyobb közösségi oldalának, a facebooknak a születését meséli el. A filmet nyolc Oscarra jelölték; az összes fesztivált figyelembe véve eddig nagyon tarolt az alkotás, alig volt olyan filmfesztivál, ahol ne vitt volna el valamilyen díjat. A BAFTA-díjak közül az övé lett a legjobb vágásért és a legjobb adaptált forgatókönyvért járó elismerés, a Chicagói Filmkritikusok Egyesülete a legjobb film, a legjobb rendezés és a legjobb forgatókönyv kategóriákban tüntette ki. A Golden Globe-on a legjobb drámának, a legjobb rendezésnek és a legjobb forgatókönyvnek járó díjakat söpörte be a film.
[youtube width=”640″ height=”390″]http://www.youtube.com/watch?v=lB95KLmpLR4[/youtube]
A film alapjául szolgáló könyvet Ben Mezrich írta. A Véletlenül milliárdos egy szórakoztató regény egy fiatalamberről, aki egy magányos estén – míg a társak egyik egyetemi buliból a másikba csapódtak – a kollégiumi szoba csendjében, n üveg Beck’s társaságában feltörte a Harvard számítógéprendszerét, és kísérletképpen összeállított egy oldalt. Az új oldal, a Facemash.com szervere a saját laptopja volt. 24 óra alatt annyi látogató érkezett az oldalra, hogy a laptop ettől egyszrűen lefagyott. Zuckerberg rájött: van ígény arra, amit unaloműzésként összedobott. Valahogy így született a facebook ötlete. Persze belejöttek a képbe a Vinklevoss-ikrek, Eduardo Saverin, Sean Parker (Napster), és más nagy ágyúk a Silicon Valley közeléből. A regény magyarul az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2010-ben.
A félszemű
A félszeműt A közösségi hálónál is több Oscarra jelölték: a Coen-testvérek alkotása tíz jelölést kapott, többek között a legjobb filmre, a legjobb férfi főszerepre és a legjobb rendezésre is esélyes. A western eddig már ötvennégy jelölést kapott különböző filmfesztiválokon, ezek mellett tizenhárom díjat meg is szerzett. 1969-ben Henry Hathaway rendezésében John Wayne játszotta Rooster Cogburn szerepét, és Oscarral jutalmazták érte; most Jeff Bridgest kaphat Oscart a legjobb férfi főszerepért.
[youtube width=”640″ height=”390″]http://www.youtube.com/watch?v=CUiCu-zuAgM[/youtube]
Az 1968-as könyv Charles Portis tollából származik; Portis az amerikai irodalom egyik legegyénibb hangú szerzője. A regény különleges, egyedi, célratörő és szókimondó, akárcsak a főszereplője, a tizennégy esztendős Mattie Ross, akinek apjával aljas gyilkos végez az arkansasi Fort Smithben: megfosztja életétől, lovától és 150 dollárjától. Mattie felkerekedik, hogy megbosszulja apja halálát. Felfogadja a környék legkomiszabb rendőrbíróját, a félszemű Rooster Cogburnt, és együtt indulnak az Indiánvidéken garázdálkodó gyilkos üldözésére. A legendás szerzőnek ez a műve igazi szilaj amerikai klasszikus, egyszersmind felejthetetlen mestermű. A könyv éppen a héten jelent meg magyarul a Cartaphilus Könyvkiadó gondozásában.
127 óra – A kanyon fogságában
Danny Boyle (Gettó milliomos) filmje, a 127 óra hat kategóriában kapott jelölést, többek között a legjobb filmre, a legjobb vágásra és a legjobb filmzenére is esélyes. Az alkotásnak eddig ötvenöt jelölése és négy díja van különböző filmfesztiválokról. A film egy kanyonba sziklafal mögé szorult hegymászó igaz története. Aron Ralston a saját balesetét kis kézikamerájával videóra vette, de a felvételt egy széfbe zárva tartja, és csak a családtagok meg a közeli barátok láthatták. Ralston azonban a forgatás előtt megmutatta a rendezőnek és a főszereplőnek is. A filmen látható camcorder valójában az a darab, amit Ralston is használt a hegymászáskor. A hegymászó a filmet követően azt nyilatkozta, hogy a képsorok annyira a valóságot tükrözik, hogy akár a dokumentumfilm kategóriába is be lehetne sorolni.
[youtube width=”640″ height=”390″]http://www.youtube.com/watch?v=OlhLOWTnVoQ[/youtube]
Ralston könyve, amely alapján a filmet is készítették, magyarul márciusban jelenik meg. Ez a Utah állam kanyonvidékén stoppolgató, huszonhét éves Aron Ralston hegymászóról és kalandsportolóról szól, aki tökéletesen otthon érezte magát a természet csodás világában. Egy átlagosnak induló túrán azonban megtörtént vele a tragédia. Szombat délután volt, és két óra negyvenegy perckor, nyolc mérföldre a kisteherautójától épp egy mély és keskeny hasadékkanyonban ereszkedett lefelé, amikor elszabadult egy hatalmas sziklatömb, és jobb kezét, illetve csuklóját a kanyon falához préselte. Aron Ralston számára ezzel megkezdődött a hatnapos pokol. Kevés ivóvízzel és élelemmel, valamint megfelelő ruházat nélkül kellett végigkínlódnia a hideg éjszakákat, ráadásul azzal a szörnyű tudattal, hogy senki sem tud hollétéről. Kétségbeejtő helyzetében kénytelen volt sorra elvetni a szabadulás különböző lehetőségeit – az egyetlen és utolsó esély, a menekülés legborzasztóbb módjának kivétel.
Winter’s Bone
Az ötödik jelölt a könyvek sorában Debra Granik rendezésében a Winter’s Bone. A film négy jelölést kapott az Oscarra. A 17 éves Ree Dolly édesapja rejtélyes eltűnése után egyedül neveli 12 éves öccsét és hat éves húgát. Szegényesen élnek, amerika egyik legeldugodtabb peremvidékén, valahol az Ozark hegységben, ahol más törvények uralkodnak. Olyan törvények, amelyek általában abban a pillanatban születnek és amelyet a helyiek hoznak önmaguk megóvása érdekében. Dollyékat egy hét múlva kiraknák „viskójukból” hacsak Ree elő nem keríti az eltűnt apját, vagy annak maradványait. Ree nyomozásba kezd, de a kisváros lakói nem igazán partnerek ebben, mintha mindenkinek lenne valami rejtegetnivalója.
[youtube width=”640″ height=”390″]http://www.youtube.com/watch?v=5O8F8JtSVmI[/youtube]
A film alapjául szolgáló könyv szerzője Daniel Woodrell. A fimmel azonos címet viselő könyvet 2006-ban írta, ez az író nyolcadik regénye. Tudomásunk szerint magyarul még egyetlen regényét sem adták ki, és arról sincs információnk, hogy a Winter’s Bone a közeljövőben megjelenne magyarul. Sajnos. A film trailere alapján egész kiváncsiak lettünk rá!