Szegény családban jött világra, alultápláltság miatt négy éves koráig nem látott, amikor egy operáció és egy hosszantartó kezelés után visszanyerte látását. Iskoláit Aldenburgban végezte, majd karrierjét tanárként kezdte. Íróként is szerencsét 
próbált, de kísérletei sokáig kudarcba fulladtak. Tanárkodása idején több alkalommal is összeütközésbe került a törvénnyel, kisebb lopások és csalások miatt több börtön vendégszeretetét is élvezhette. 1875-ben rámosolygott a szerencse, amikor sikerült megállapodást kötnie írásainak kiadásáról. Ettől fogva pályája felfelé ívelt, és egyik napról a másikra népszerű emberré vált. Legtöbb művében a főszereplőről egyes szám első személyben írt, történeteit nagymértékben saját tapasztalataira alapozta. 1908-ban járt először az Egyesült Államokban, de a New York állami Buffalónál nyugatabbra nem utazott. A vadnyugati környezet közvetlen ismeretének hiányát élénk képzeletével, térképek, útleírások, néprajzi és nyelvészeti publikációk tanulmányozásával pótolta.
A nem dogmatikus keresztényi érzésen és értékeken alapuló világszemlélete kitüntetett helyen szerepel regényeiben. Hősei gyakran német származásúak, mindenben megfeleltek a „nemes vadember” romantikus ideáljának. Ábrázolásmódjában az indiánok az erkölcstelen, romlott, törvényen kívüli fehérek ártatlan áldozatai. Későbbi művei erősen misztikus ihletésűek, állandó szereplőjük, a titkozatos öregasszony, Marah Durimeh.
Karl May a legtitokzatosabb írók egyike, életének sorsalakító körülményei ma sem láthatók tisztán, regényeinek példátlan sikerére azóta is többen próbáltak magyarázatot találni, sikertelenül. Élete során rengeteg regényt írt, szórakoztatva olvasóit, felbőszítve kritikusait, akik szerint írásai hiteltelenek, vallásos eszmefuttatásai bizonytalanok, írói megoldásai kezdetlegesek, kalandjai monotonon ismétlődnek. Későbbi bírálói a „háborús bűnös” jelzővel illették, hisz regényeiben a felsőbbrendűként ábrázolt hősök német származásúak, azonban írói gyengéi mentik meg a fasizmus előfutára stigmától. Paradox módon, írásai minden kritikai felhang és írói gyengeségei ellenére kiállták az idők próbáját.
Jellemábrázolással, környezetfestéssel és a szerkezeti arányokkal nem igazán törődött, regényeiben a cselekményesség, a kalandosság uralkodik. A kalandok egymásutánisága, a hősök ismétlődő megjelenése ugyanakkor a teljesség látszatát keltik. Műveinek világa dichotómián alapszik, felépítésük roppant egyszerű. A jó és a rossz harca jelenik meg bennük, és az olvasónak kétsége sem lehet a felől, hogy a végén melyikük győz. A jó ügyet szolgáló hősök alakja ugyanúgy eltúlzott, mint a velejéig romlott antihősöké. Míg az előbbiek jó szándékúak, igazságszeretők, gáncs nélküli hősök, nagyszerű fizikai adottságokkal rendelkeznek, utolérhetetlen lovasok és céllövők, ravaszságukat mindig a jó ügy érdekében állítják, addig az utóbbiak elszánt, véres kezű banditák, minden hájjal megkent rossz és gonosz emberek, akik hiába menekülnek meg újra és újra az igazságosztók markából, végzetük utoléri őket. Egyszerű eszközeivel olyan – igaz, egyívású – hősöket sikerült teremtenie, mint Winnetou, a nemes lelkű apacs törzsfőnök, a világirodalom legnépszerűbb indiánja, a magyar etnológusról, Xantus Jánosról mintázott Old Shatterhand, aki egyben írói alteregója is, vagy Kara ben Nemszi.
Regényeit felnőtt fejjel olvasva igazat kell adnunk kritikusainak, azonban felnőttként csak az olvas Karl Mayt, aki rövid időre újra gyereknek szeretné érezni magát, újra annak a végtelenül egyszerű világnak a részesévé kíván válni, amelyben a jó és a rossz élesen különválik, és a testi erő, az ügyesség fölényével minden kétség nélkül a jó, az igaz győzedelmeskedik. Az emberek pedig nem szokták szégyellni gyerekkorukat, ezért minden kritika és bírálat borsóként pereg le a May életmű faláról. Műveit – melyeknek színhelye a Vadnyugat mellett, Dél-Amerika és az arab világ – több mint harminc nyelvre fordították le, világszerte pedig 200 millió példányban keltek el könyvei. Munkássága érdekes módon az angolszász világban kevésbé ismert, egy lelkes ausztrál fordítónak köszönhetően azonban egyre több könyve jelenik meg angol fordításban. Regényeiből számos, többnyire Jugoszlávia területén forgatott filmsiker született, amelyek a spagettiwestern előfutárai voltak. Olyan jeles személyiségek tartották Karl Mayt kedvencüknek, mint Albert Einstein, Hermann Hesse vagy Bertha von Stunner, de maga Adolf Hitler is előszeretettel olvasta könyveit. Lakóháza ma múzeum, melynek ajtaját évente több százezer látogató lépi át.
Főbb művei:
Az Ezüst-tó kincse
Winnetou
Winnetou aranya
A bosszú
A haramia
A sivatag szelleme
A sziklafészek
Az inkák aranya
Az olajkirály
Az inka öröksége
Hajsza az aranyért
A fekete táltos
Forrás: karl-may-gesellschaft.de, Wikipédia