Újdonságok a tavasz küszöbén

Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

Az Európa Könyvkiadó folytatja Robert Merle Francia história c. sorozatát. A XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő, nagyszabású tizenhárom kötetes regényfolyam hatodik kötetében, A pirkadatban Pierre de Siorac márki, aki hűségével, bátorságával, leleményességével többször kitüntette magát a király szolgálatában, IV Henrik egyik legfőbb bizalmasává válik és kényesebbnél kényesebb megbízatásokat kap tőle. A királynak szüksége is van talpraesett és rettenthetetlen hősünk segítségére, hiszen hiába ismerte el III. Henrik még halála előtt törvényes örökösének, erőszakkal kell elfogadtatnia magát országában. IV Henrik ádáz ellenségei, a vakbuzgó, dölyfös Guise-ek, a pártütő nagyurak, az ármánykodó jezsuiták, az országra törő spanyolok ellen – hol nyílt sisakkal, hol összeesküvő módjára – harcolva a márkinak ismét izgalmas kalandokban van része, míg végre megszületik a békét megszilárdító nantes-i ediktum. Közben lovagiasságával elnyeri a kis Guise hercegné kegyeit, s persze több más főrangú hölgyet és tűzrőlpattant szolgálólányt is sikerrel ostromol.


Az Európa Könyvkiadó a tavaly januárban elhunyt José Saramago utolsó regényével lepi meg a magyar olvasóközönséget. A portugál író 2009-es könyve kritikus, alkalmanként ugyanakkor vicces bepillantást enged az olvasóknak Ádám és Éva fiának életébe. Saramago a Káinhoz az Ószövetségből merítette az ihletet; most is, akárcsak a Jézus Krisztus evangéliumában, az ószövetségi Öregistennel áll perben, mind ő, mind pedig a hőse, ahol a teremtés esetlegességeit és viselkedésének következetlenségét veti a szemére. Az író a könyv megjelenésekor, 2009 októberében úgy fogalmazott, hogy a Biblia „kegyetlenségek és az emberi természet legrosszabb vonásainak katalógusa”. Az Úr melléfogásainak a sorozata már az Édenkertben elkezdődik, amikor kiderül, hogy Ádám és Éva nem tud beszélni, mert nincs nyelvük, melynek izomkötegét az Úr csak utólag helyezi el a szájukban. Kiűzettetésük után pedig nemcsak az Isten által teremtett világ hibáit, hanem Istenük szeszélyességét is saját bőrükön tapasztalják meg. Ilyképpen a Mindenható következetlenségének esik áldozatul Ábel is, akinek gyilkosát az Úr örökös kárhozatra ítéli, de megmenti attól, hogy bárki árthasson neki. Az érinthetetlenné tett Káin időben és térben bolyongva bejárja az ószövetségi világot: előbb Nod földjére érkezve szeretője lesz a királynőnek, Lilithnek, aki Énokh néven fiat szül neki, majd megmenti az áldozatul szánt Izsákot, mielőtt az Úr angyalai odaérnének, később vendége lesz Ábrahámnak és Sárának, látja Szodoma pusztulását, Jerikó falainak leomlását, a Bábeli torony körül kialakult nyelvzavart, majd pedig Isten parancsára Noé felveszi őt a hajójára, ahol Káin, miután együtt hált Noénak és fiainak a feleségeivel, a család minden egyes tagjával végez, hogy az özönvíz elmúltával egyetlen emberi lényként maradjon a földön, megcsúfolva ezzel az Úristen terveit. A könyv nagy vihart kavart, és nem csak Portugáliában. A portugál katolikus egyház támadónak nevezte Saramago művét, a portugál parlament pedig megvétózta egy európai irodalmi díj odaítélését. Most a magyar olvasók tábora is kézbe veheti a könyvet.

Március közepére két érdekes dokumentumregény is az olvasók kezébe kerülhet. Az első a Nyitott Könyvműhely Kiadó gondozásában jelenik meg, Shoko Tendo tollából. A Jakuzák holdja egyszerre sokkoló és megindító vallomás a japán jakuzák szigorúan zárt világáról és egy nőről, aki képes volt kitörni belőle. Shoko Tendo egy dúsgazdag jakuzafőnök harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot. Fiatalkorát sokáig a luxus, a fényűzés határozta meg. Ugyanakkor az iskolában szembe kellett néznie a tanárok, iskolatársak előítéleteivel, piszkálódásaival, otthon pedig az apja részeg dührohamai tartották rettegésben. A család végül eladósodott, Tendo pedig rossz társaságba került. Tizenöt éves korában már bandatag volt, tizennyolc évesen rászokott a kábítószerre, a húszas éveit pedig az erőszakos, kegyetlen férfiakkal folytatott viszonyok sora árnyékolta be. Szülei halálát és saját öngyilkossági kísérletét követően úgy döntött, változtat az életén. Döntését egy tetoválás jelképezi: a szinte egész testét beborító műalkotás elkészülése közben tudott erőt gyűjteni, hogy végre a saját kezébe vegye élete irányítását. A kiközösített, megalázott nő saját sorsa ellen vívott sikeres harca sokak számára példamutató lehet.

A másik figyelemre méltó dokumentumregény a Corvina Kiadónál jelenik meg a napokban. 1948 szeptemberében cionista gerillák meggyilkolták Folke Bernadotte svéd grófot, a svéd királyi család tagját, a II. világháború több embermentő akciójának szervezőjét, akit az ENSZ békeközvetítőnek küldött ki Palesztinába azzal a céllal, hogy békés megállapodást készítsen elő a harcban álló arab országok és a nemrég alakult Izrael állama között. A gyilkosságot végrehajtó Lehi (közismertebb nevén Stern) csoport tagjai és vezetője, Yitzhak Samir, későbbi izraeli miniszterelnök, attól tartottak, hogy Bernadotte tervei erősen megcsonkítanák Izrael területét és nemzetközi várossá tennék Jeruzsálemet, miközben ők a Jordán folyó mindkét partját birtokló, bibliai méretű nagy állam létrehozásáról álmodtak, és a cionista ügy árulóinak tekintették új államuk olyan mérsékelt vezetőit is, mint David Ben-Gurion és Golda Meir. Kati Marton angolul 1994-ben megjelent könyvében regényszerűen izgalmas módon mondja el a történetet, melynek forrásanyagát levéltárakból, történeti munkákból és nem utolsó sorban a 90-es évek elején még élő tanúkkal folytatott interjúiból merítette. Az oknyomozó újságírói módszerekkel feltárt történet nemcsak tanulságos és fájdalmasan aktuális ma is, hanem segít feltárni és megérteni a közel-keleti konfliktus mélyebb gyökereit és a mindenkori politikai terrorizmus idealizmusát és – végső soron mindig terméketlen – kegyetlenségét.

A végére, a súlyos mondanivalóval megáldott Saramago meg a két érdekfeszítő dokumentumregény után hadd ajánljunk egy könnyed szórakozást ígérő kötetet az Agave Kiadótól. Ez Ray Bradbury 1959-es novelláskötete, a Gyógyír búskomorságra. Bradbury klasszikus novellái ma is éppen olyan frissek és újszerűek, mint régen, ma is ugyanúgy hatnak, mint fél évszázaddal ezelőtt – akár az űr távoli zugát, akár szívünk mélyét célozzák meg. Ray Bradbury 1920-ban született az Illinois állambeli Waukegan kisvárosban, mely sok történetének színtere. Tizenéves korától folyamatosan ír, több száz története jelent meg a korabeli pulp magazinokban. A több mint 30 kötete közül a legismertebb a Fahrenheit 451, a Marsbéli krónikák, A tetovált ember és a Gonosz lélek közeleg, de számos írását adaptálták színpadra és filmre is. Sok díjat mondhat magáénak, mint például a 2000-ben a Nemzeti Könyvalaptól kapott legrangosabb amerikai szépirodalmi díjat, vagy a 2004-ben az amerikai elnöktől átvett kitüntetést.


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •