Portré: Moldova György

Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

Budapesten született 1934. március 12-én. Az elemi iskolai tanulmányait a Pongrácz úti iskolában, a középiskoláit pedig a Szent László Gimnáziumban végezte, érettségi bizonyítványát 1952-ben szerezte. Még ugyanabban az évben felvették a Színművészeti Főiskola dramaturg szakára. Rendszeresen látogatta a Füst Milán vezette szombat délutáni műelemzés-beszélgetéseket és Kardos Lajos pszichológiai előadásait, amelyek nagy hatást gyakoroltak rá. 1957-ben sikeresen letette az összes államvizsgáját, de abban az évben mégis otthagyta a főiskolát, s a diplomához csak évekkel később jutott hozzá. Fizikai munkásként helyezkedett el. Volt kazánszerelő, bányász, kertész, javítóintézeti nevelő Aszódon és a pesti Szőlő utcában, de dolgozott konzervgyárban is.


Középiskolás korában versenyszerűen futballozott, bokszolt és sakkozott. A futballt a mai napig sem hagyta abba. Valószínűleg ő a világ legtöbbet futballozó írója, mivel eddig közel 700 meccsen játszott. A magyar irodalom egyik legemlékezetesebb, a sportággal foglalkozó kötete is a nevéhez fűződik: ez a Ferencvárosi koktél. H. Kovács fanyar humorral fűszerezett, nosztalgikus történetei ma is aktuálisak.

Miközben gyűjtötte az élményeit, rendületlenül írt. Első publikációja a főiskola Sirály című sokszorosított lapjában jelent. 1958-ban a filmgyárba került dramaturgnak, tíznél több forgatókönyvet írt meg, amelyekből nem lett film, leszámítva a Fejér Tamás rendezte Szerelemcsütörtököt. Ádám Ottóval és Makk Károllyal dolgozott együtt. A film zenés bohózatát, a Légy szíves Jeromost 1962-ben vitték színre a Petőfi Színházban. 1964-től szabadfoglalkozású író lett, aki délelőtt a Hungária kávéházban vagy a Kis Lucullus étteremben, délután pedig a Széchényi Könyvtárban írt. Első riportja a Csillagban, első novellája pedig az Új Írásban jelent meg. Önálló kötetre azonban hét évig kellett várnia. Az idegen bajnok c. elbeszéléskötete 1963-ban jelent meg a Szépirodalmi Kiadó gondozásában.

Az irodalmi közvélemény azonnal felkapta fejét az eredeti hangú, gördülékeny stílusú, kemény kiállású íróra. Következő kötete, a Sötét angyal c. regény nagy sikert aratott, ami által a fiatalabb korosztály szívébe is belopta magát. A hatvanas évek közepétől a Magyar Rádiónak, azon belül is a Rádiókabarénak lett állandó munkatársa. Azóta több mint 70 könyv szerzőjének tudhatja magát. Az Idegen bajnok 1963-ban jelent meg, a szerző pedig a Negyven prédikátor (1973) és a Ha jönne az angyal… (1988) című regényeire a legbüszkébb. „Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.” – jelentette ki egy alkalommal.

1983-tól a Ludas Matyi, 1984-85-ben pedig a Magyar Nemzet munkatársa lett. 1955-től rendszeresen közölni kezdték elbeszéléseit, regényeit, szociológiai ihletésű riportjait. Az 1960-as évek közepétől pedig a hazai humor és szatíra hasonlíthatatlanul eredeti, meghatározó, példátlan népszerűségű egyéniségévé vált. Művei több millió példányban keltek el, némelyik három-öt kiadást is megért. Írásaira jellemző a mindennapi élet központi problémáinak, kérdéseinek felvetése, cselekményesség, magányos, „mindennapi hősök” szerepeltetése.

Irodalmi munkásságát négy jól elhatárolható területre oszthatnánk: klasszikus szerkezetű prózai írások és színdarabok, szatírák, riportok, aforizmák. Legnagyobb sikereit a szívós oknyomozó munkán alapuló riportköteteinek köszönheti, melyben egy-egy gazdasági terület, szakma, hivatás vagy egy-egy tájegység gondjait járta körül (Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje megcsapott, A szent tehén, Az Őrség panasza, stb). Tízezrek nézték meg színdarabjait, a Légy szíves Jeromost (Petőfi Színház), az Arrividerci Budapestet (Kamara Varieté), a Parlament gebinbét (Irodalmi Színpad), Az élet oly rövidet (Irodalmi Színpad), a Titkos záradékot (Nemzeti Színház), az Ifjú Gárdát (Játékszín).

Forrás: moldova.hu


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •