Legutóbb az izlandi vulkánkitörés alkalmával merészkedtünk odáig, hogy megnézzük: az irodalom milyen sűrűn foglalkozik a hétköznapjainkban is megtapasztalható természeti katasztrófákkal, azaz konkrétan vulkánkitörés témájában a magyar olvasóközönség mit lapozhat fel, ha valami olyanról olvasna, amiről a híradó is szólt. Most a Japánt sújtó természeti katasztrófa késztetett arra, hogy megnézzük: földrengés, szökőár és egyéb pusztítás milyen mértékben szerepel a könyvek lapjain.
A dokumentumregények között elsősorban a
100 természeti katasztrófa
érdemel kiemelt figyelmet. A gazdagon illusztrált könyv bemutatja Földünk történetének legnagyobb természeti csapásait a jégkorszaktól egészen napjainkig, de betekintést enged a természet nagy színpadának kulisszái mögé is. A 21. században az emberi környezetet sújtó természeti csapások képei a televízión, az újságokon és a világhálón keresztül átlépik békés otthonaink küszöbét. Még ha olyan szerencsések vagyunk is, hogy nem kell naponta szembesülnünk a természeti katasztrófák veszélyével, a híradások rádöbbentenek bennünket arra, hogy mennyire sebezhető a körülöttünk lévő világ. Ugyanakkor a földrengésekről, vulkánkitörésekről, hurrikánokról, szökőárakról készült megrendítő felvételek az emberi élet törékenységére is figyelmeztetnek bennünket, arra, hogy bolygónk teremtésében és elpusztításában a természeté az utolsó szó. Ez az összeállítás a legfontosabb 100 természeti katasztrófát veszi nagyító alá.
Halász Judit: A gyilkos Tsunami
A könyv egy túlélő szemével láttatja a 2004-es thaiföldi természeti katasztrófát. A szerző egy magyar turistacsoport tagjaként ott volt Thaiföldön, amikor a tsunami lecsapott. A könyv leírja a Thaiföldi utazás előzményeit, a tsunami reggelén és az utána történteket. A szerző családjával együtt, a szálloda erkélyéről nézte végig a szökőár pusztítását. Egy 10 fős magyar baráti társaság egyik tagjaként végig rettegte az utána következő órákat, tartva egy következő sokkal nagyobb, 60 méteres hullámtól. Az éjszakát egy hegyen töltötték. Ráadásul a csapatból ketten hiányoztak, mert pont aznap reggel elmentek búvárkodni. A tehetetlenséggel átszőtt félelem rányomta bélyegét az azt követő napokra. Ezt tetézte, hogy minden nap többször megmozdult a föld. Döbbenetes beszámoló testközelből.
Homolya Orsolya és Rákócza Richárd: Szökőár testközelből
Homolya Orsolyát, az egyik budapesti utazási iroda idegenvezetőjét január eleji hazaérkezte után egymás kezéből tépték ki a televíziós csatornák. Ő és csoportja Thaiföldön, a szökőártól sújtott Phuket szigetén nyaralt az ünnepek alatt, ők voltak azon honfitársaink, akik testközelből élték át, mit jelent, ha a természet ereje felülírja a paradicsomi állapotokat. A tapasztalt idegenvezető és az ismert író-újságíró lenyűgöző, torokszorító beszámolója megpróbálkozik a lehetetlennel: azzal, hogy testközelbe hozza a 2004-es év – és az utóbbi évtizedek – legpusztítóbb katasztrófáját és az azt követően lepergett eseményeket.
A természeti katasztrófák sokakat megihlettek. Volt, aki megtörtént események alapján írt egy pusztító árvízről, mások a globális felmelegedés egyik lehetséges következményeként festettek meg egy poszt-apokaliptikus világot, de arra is van példa, hogy egy regény lapjain az emberi mulasztás okozza a természet ilyen fajta kitörését. A fiktív irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása Louis Bromfield
Árvíz Indiában
című regénye. A Pulitzer-díjas Bromfieldet a regény írásakor egy 1932-es indiai látogatása ihletett – a cselekmény egy festői városban, Ráncsipurban játszódik. Elviselhetetlen fülledtség, forró levegő tikkasztja a város társadalmilag és kulturálisan is sokszínű lakosságát, a helybeliek enyhítő esőért imádkoznak. A mindent uraló meleg az összegabalyodó emberi sorsokat is alakítja, fojtogatóan rátelepszik a szereplők életére. Maharadzsa, alkoholtól szabadulni próbáló értelmiségi, angol arisztokrata pár, indiai törzsorvos története kavarog az olvasó előtt. Ráncsipur élete hirtelen megváltozik, amikor a várva várt monszunesőket hatalmas földrengés követi. A várost védő gát átszakad, és a hömpölygő víz halottak ezreit, mérhetetlen pusztítást hagy maga után. Az újjászületés az életben maradottak kezében van… A regény egy csapásra hatalmas sikert aratott. 1939-ben parádés szereposztással amerikai film került a mozikba a kötet alapján. Kisvártatva magyarul is megjelent, visszhangja újabb és újabb kiadásokat szült.
Sebastian Junger: Viharzóna
Az évszázad vihara 1991 októberében – minden előjel nélkül – több mint harminc méter magasra korbácsolta a tenger hullámait. Az elemek dühét feszes, fegyelmezett hangon leíró Sebastian Junger egészen a vihar magjáig sodorja az olvasót. Eleven részletességgel ábrázolja a páratlan égiháborúban megnyilvánuló bátorságot, a rettegéssel vegyes áhítatot. Színes képet fest a kardhal-halászok világáról, veszélyes, ám nagy pénzzel kecsegtető mesterségéről. Bepillantást nyújt a massachusettsi halászfalu, Gloucester kemény hétköznapjaiba, rekonstruálja az Andrea Gail legénységének utolsó perceit, feleleveníti a merész mentőexpedíciót, mely egyesekből hőst, másokból áldozatot csinált. A Viharzóna hiteles és megrendítő olvasmány, s noha minden mondata valós eseményeken alapszik, stílusának köszönhetően nehezen lehet a dokumentumregények közé sorolni.
Dean R. Koontz: Jégcsapda
A Jégcsapda Koontz egyik korai műve, melynek hangja, stílusa és témaválasztása is eltér a megszokottól. Egyre nagyobb a szárazság a Földön. Egy nemzetközi expedíció az Északi-sark jégrétegéból próbál vizet nyerni, egy nagyobb jégtömb lerobbantásával. Amikor a robbanófejeket elhelyezik, váratlanul tengerrengés alakul ki, s a szökőár leválasztja a robbanóanyaggal teli jégdarabot a jégmezőről. A sarkvidéken hatalmas vihar tombol, a kutatók elveszítik kapcsolatukat a külvilággal, pedig nem csak a természettel kell megküzdeniük, de egy soraikba férkőzött megszállottal is. Az életéért küzdő csapat mit sem sejt arról, hogy a közelben egy orosz tengeralattjáró fogja a segélykéró jeleket.
John J. Nance: A rettegés szigete
Minél nagyobb az eget-földet rengető természeti katasztrófa, annál nagyobb szenzáció, persze csak akkor, ha tőlünk jó messze játszódik le… Ez, valljuk be, napjainkban, éppen Japán esetében is így van. A népszerű bestselleríró, a hajdani pilóta John J. Nance a fantáziáját szabadon engedve izgalmas regényében azt járja körül, hogy mi történne, ha a nagyon is létező emberi gyarlóságok – nagyképűség, sikerhajhászás, bosszú és ármány – következtében félresöpörnék a tudósok véleményét, és geológiai törésvonalra építenének egy több százmillió dolláros, fantasztikus üdülőparadicsomot. A természeti erők szelleme kiszabadul a palackból, és a katasztrófa elkerülhetetlennek látszik. Folyik a versenyfutás földön, vízen, levegőben, hogy minél kevesebb áldozatot követeljen a „fellázadt” természet. A katasztrófa árnyékéban mozgó sokféle szereplő köré szőtt konfliktusok szórakoztató életszerűséggel színezik az akciódús regényt.