5 kedvenc könyv – Morvai Noémi

Vidd hírét!
  •  
  •  

Általában mennyit olvas?


Sajnos kevesebbet, mint szeretnék! Emlékszem még diákéveimre és arra hogy faltuk a könyveket, főleg a főiskolán, ahol egy nyárra 20 kötelezőt is kaptunk a mi drága magyar tanárunktól! Emlékszem, még a metró mozgólépcsőin haladva sem emeltük fel tekintetünket egy-egy jó kis olvasmányból!
Mára marad az esténkénti néhány oldal, amíg a szemem végképp nem enged a fáradtságnak… Ez alól csak a nyári pihenések és hétvégék jelentenek kivételt.

Mi a kedvenc műfaja?

A szépirodalmi regényeket részesítem előnyben, legyen szó klasszikusokról vagy jó stílusú kortársakról, akár magyarok, akár külföldiek.

Mit olvas éppen most?

Szerb Antal A Pendragon legenda című művét. Már vagy harmadszorra…

Ki a kedvenc szerzője?

Hú, ez kicsit nehéz… de ha onnan közelítjük meg, hogy kitől van a legtöbb könyvem a polcon, tán válasz lehet a kérdésre: Máraitól, Kunderától, Coelho-tól és Jane Austen-tól.

Legkedvesebb 5 könyve?

Márai Sándor: Csutora

Említettem már, hogy főiskolásként nagyon sokat kellett olvasnunk. Mikor megkaptuk a listát nyári szünidő elején, gyakran szerepelt olyan író, akinek egyik kötelezője mellé csak annyit hagyott meg drága tanárunk, hogy plusz egy szabadon választott. Ilyenkor az élelmes diák miként választ? Kinézi a könyvtárban a legvékonyabb gerincű könyvet és kikölcsönzi. Így voltam Márai Sándor jelen regénye esetében is. Mikor én még gimnáziumba jártam, Márai nem szerepelt a NAT-ban, így egészen a főiskoláig nem is hallottam róla. Azóta viszont annál többet, aminek nagyon örülök, hiszen zseniális stílusú, humorú írónak tartom. A Csutora c. könyvbe azonnal beleszerettem, rögtön az első mondat után: “Óvatosság, olvasó! Kutyatörténet következik.”

Milan Kundera: Nevetséges szerelmek

Ez volt az első könyvem Kunderától. Brilliáns hangnem. Azóta valamennyi elbeszélését, regényét beszereztem, gyakorta újraolvasom őket és mindahányszor megállapítom, hogy egyik örök szerelmem marad – már ami a könyveket illeti.

Paulo Coelho: Veronika meg akar halni

Az első könyv, amelyet Coelho-tól olvastam az Alkimista volt. Hosszú napokig nem tudtam másra gondolni, nem tudtam a hatása alól kikeveredni, egyszerűen még többet akartam ennek az embernek a gondolatiságából, a stílusából, a mondanivalójából. Gyorsan megvettem azt a könyvét, amely először jött szembe velem a boltok polcain. Ez volt a Veronika meg akar halni. Nem hittem volna, hogy az Alkimista felülmúlható, és akkor kaptam egy újabb dózis Coelho-mámort. Azóta a brazil író valamennyi művét magamévá tettem már többször is – voltak kevésbé sikerült sztorik is, – de a Veronika meg akar halni azóta angolul is felkerült a polcomra.

Guy de Maupassant: Szépfiú

Nőként kifejezetten tanulságos olvasmánynak tartom Maupassant művét, amely több mint száz év távlatából mit sem vesztített társadalmi mondanivalójából. Ugyanakkor szórakoztató és letehetetlen.
Egy könnyed kis gyöngyszemet tartogattam a végére.
Néhány éve, egy balatoni nyaralás alkalmával, a nagy kapkodásban elkövettem egy hibát – nem pakoltam be aktuálisan olvasott könyvemet. Hogy mégse maradjak olvasnivaló nélkül, útközben – betérve egy ismert, francia hipermarketbe – szert tettem egyre. A választék nem volt túl nagy, így egy helyes kis borítóval ellátott könyvre esett a választásom:

Francois Lelord: Hector utazása

Akkor még nem sejthettem, milyen kellemes órákat szerez majd nekem ez a könyv! Mulatságos, szellemes, jópofa, amolyan vérbeli francia humor. Nyaralásomból hazatérve elkezdtem kutatni a folytatást és szerencsére idővel rá is leltem a Hector és a szerelem titkai illetve a Hector a múló idő nyomában c. könyvekre.


Vidd hírét!
  •  
  •