C.J. Sansom: Apokalipszis

Írta : C.J. Sansom
Eredeti cím : Revelation
Eredeti kiadás : 2008
Magyar cím : Apokalipszis
Fordította : H. Kovács Mária
Kiadó : Agave Kiadó
Recenzált kiadás éve : 2011
Terjedelme (oldalszám) : 526
80
Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

Végy egy nem teljesen hétköznapi bűnügyi történetet, jól kidolgozott karakterekkel és részletesen leírt helyszínekkel, fűszerezd meg egy adag vallásos őrülettel, majd helyezd el egy olyan történelmi korban, ami kellőképpen vonzó és mozgalmas az olvasók számára ahhoz. Az eredmény: egy izgalmas történelmi krimi. C. J. Sansom kiváló érzékkel „keverte” a hozzávalókat. Először is egy olyan gyilkosságsorozatot választott a regény központi témájául, ami brutalitásával és cinikus intelligenciájával borzolja a kedélyeket a korabeli London lakó körében. Másodszor regényének szereplői szinte élő figurák, kitűnően helyezi el őket a történetben, kivel többet, kivel kevesebbet foglalkozva – és ez utóbbit talán fel is lehetne egy-két szereplő kapcsán róni neki –, de mindenkire ráosztva a legjobban illő szerepet. Harmadszor a gyilkos indítékai a Biblia talán legvitatottabb és legtöbb értelmezésben magyarázott részéből, a Jelenések Könyvéből fakadnak, amelynek jóslatai már önmagukban is eléggé megrázónak tűnhetnek. Negyedszer pedig – és ez ad igazán nagyszerű keretet az egész történetnek –, a történelmi kor, amibe az író elhelyezi a történetet a középkor egyik legérdekesebb időszaka: VIII. Henrik uralkodásának utolsó évei, pontosabban az 1543-as év, amikor javában dúl Angliában a vallási reform, és kialakulóban van az új reformer egyház, az anglikán közösség, a király pedig – miután előző évben lefejeztette ötödik feleségét, Howard Katalint –, újabb házasságra készül: ezúttal a vallási reformer irányzathoz tartozó, nemrég megözvegyült Parr Katalint szeretné feleségül venni.


Ennek az évnek a tavaszán játszódik az Apokalipszis cselekménye, amelynek központi karaktere Matthew Shardlake ügyvéd, aki egyébként egyes szám első személyben meséli el a történetet.  Shardlake munkáját segédje, Jack Barak, és orvos barátja, Guy Malton segítik. Shardlake éppen egy tizenéves fiú, Adam Kite ügyén dolgozik, akit a Bedlam nevű őrültek házába zárták, miután vallásos megszállottsága miatt eretnekség vádja fenyegeti. Húsvét vasárnapjának hajnalán borzalmas gyilkosság történik az „ügyvédi negyedben”, a Lincoln’s Inn-en. Az áldozat Matthew legjobb barátja, Roger Elliard, akit átvágott torokkal találnak meg egy forgalmas tér szökőkútjának vizében. Matthew ígéretet tesz barátja özvegyének, Dorothynak, hogy megtalálja a gyilkost, de ekkor még nem sejti, hogy mibe keveredett.

A nyomozás során, amelybe magas rangú személyek – többek között a canterbury érsek, Thomas Cranmer, vagy a királyhoz közel álló testvérpár, Edward Seymour és öccse, Thomas, valamint a királyi halottkém helyettese, Gegory Harsnet – is bekapcsolódnak, további gyilkosságokra derül fény: egy illegális földfoglaló és egy gazdag nemes halálára, akiket még Roger előtt gyilkoltak meg. Matthew és segítői megdöbbentő összefüggést fedeznek fel a gyilkosságok között: egyrészt az áldozatok mindannyian reformerek – az újonnan teret hódító vallás követői – voltak, akik később hitehagyottakká váltak, másrészt viszont a gyilkosságok módja a Jelenések Könyvének egyik részletét idézi fel, amikor a hét angyal kiönti a harag hét poharát. A gyilkos megtalálása tehát nemcsak a három borzalmas tett miatt sürgető, hanem azért is, mert – amennyiben a Jelenések Könyvével való összefüggés bebizonyosodik –, további gyilkosságok várhatók, és ami a legrosszabb: senki nem tudja, hogy mi a célja valójában a gyilkosnak, mi várható akkor, hogyha mind a hét angyal jóslatát beteljesíti, lesz-e valami mindennél szörnyűbb cselekedete.

A nyomozás versenyfutás tehát az idővel, emellett viszont hőseinknek szembe kell nézniük a gyilkos intelligenciájával is, aki az ő életüket is egyre nagyobb veszélybe sorolja. A krimi izgalmai mellett Sansom olyan korhű képet fest a korabeli Londonról, ami különös hangulatot kölcsönöz az egész regénynek. Bevallom őszintén, hogy az első 60–70 oldalon eléggé unatkoztam, hiszen semmi említésre méltó nem történt, viszont a sok-sok részlet, a rengeteg párbeszéd már fárasztott. Aztán rájöttem, hogy szükség volt erre a részre, hiszen így azokat az olvasókat is „képbe tette” a szóban forgó korszakról – társadalmi-politikai vonatkozásban is, de a technikai fejlettség egyes részleteit illetően is –, akiknek egyébként nem sok fogalmuk van róla. Igaz, ez sokszor mellékszálak formájában később is megnyilvánul a regényben, ami eléggé hullámzóvá teszi a történetet, időnként leül az izgalom, és ez néhányszor kiváltotta bennem azt az érzést, hogy a kevesebb több lett volna. Ennek ellenére nem mondhatom, hogy unatkoztam a könyv olvasása közben, mindössze éreztem néhányszor, hogy nem eléggé pörgős, és helyenként kissé erőltetett a történet.

Amire viszont nem lehet panasz – nyilván fantáziája mellett –, az C. J. Sansom dokumentáltsága. Az 1952-ben született író történészi diplomával és PhD-vel rendelkezik, de később ügyvédnek képezte magát, így tehát nemcsak az angol történelemnek jó ismerője, hanem főhőse foglalkozásának, az ügyvédi pályának is. A regény végén egy történelmi jegyzetben tisztáz néhány dolgot, elárulja, hogy bizonyos történelmi eseményeken módosított a történet érdekében, de a keret és szereplőinek egy része valós. Az Apokalipszis egyébként a Shardlake-sorozat negyedik kötete, és akárcsak a korábbi három, az Agave Kiadó gondozásában jelent meg.


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •