Klasszikusok újratöltve

Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

A fáma szerint Jason Rekulak, a philadelphiai székhelyű Quirk Books szerkesztőjének asztalán két lista hevert: az egyik a világirodalom már lejárt szerzői jogú klasszikusait tartalmazta a Háború és békétől kezdve az Üvöltő szelekig; a másik pedig azokat a szereplőtípusokat – nindzsák, vámpírok, zombik, vérfarkasok -, melyek egy felmérés szerint jelenleg a legnépszerűbbek a fiatal olvasók körében. A szerkesztő számára a két lista összeegyeztetése után világossá vált, hogy Austen és a zombik versenyképes párost alkotnak. Rögvest felhívta Seth Grahame-Smitht – aki akkor már egy pornótörténeti munkával, egy Pókember-kézikönyvvel és egy Hogyan éljünk túl horrorfilmeket? című útmutatóval büszkélkedhetett-, és gyorsan rábeszélte, hogy írja meg ezt a regényt. Smith állítása szerint az eredeti Austen-szöveg nyolcvanöt százaléka érintetlen maradt.


A kiadó eleinte kétkedve fogadta az ötletet, azonban, mikor a kötetről szóló hírek és a borító – egy tizennyolcadik századi női portréfestmény “zombifikációja” – futótűzként kezdett terjedni interneten, nyilvánvalóvá vált, hogy bestseller van születőben. Az eredeti ötlet köré valóságos brand épült: a Quirk Books még ugyanebben az évben kiadott egy hasonló típusú könyvet Értelem és érzelem és vízi szörnyek címen. Azóta a Büszkeség és balítélet meg a zombik pedig képregényként is megjelent, a filmes adaptáció a hírek szerint idén kerül a mozikba, Natalie Portman főszereplésével.

Az elgondolás nem véletlenül bizonyult telitalálatnak, hiszen Austen amellett, hogy az általános műveltség részét képezi, a populáris kultúrára is jelentős hatást gyakorolt. A Büszkeség és balítéletből csak televízióra és filmre legalább tíz különböző feldolgozás (a kosztümös filmek mellett modern kori adaptáció és hollywoodi musicalfilm is) született, a Twilight-széria azonos című nyitókötete is a Büszkeség és balítéleten alapul. A szerző, Stephanie Meyer bevallása szerint a zombikultusz szinte egyidős a popkultúrával Hozzátehetjük, hogy az élőholtak csak első pillantásra tűnik tájidegemnek, hiszen Anglia a finom humorú, szellemes társasági regények mellett a teljes kortárs fantasy- és horrorkultúra alapjait megteremtő gótikus irodalom hazája is, mely éppen az 1813-ban megjelent Büszkeség és balítélet idején kap szárnyra igazán. Öt évvel később, 1818-ban jelenik meg Mary Shelley Frankensteinje, egyébként épp egy időben Austen kéziratban maradt, majd posztumusz kiadott első regényével (A klastrom titka), melyet a gótikus műfaj egyik első paródiájaként tartanak számon.

A Quirk Books sikerén felbuzdulva más kiadók is beálltak a sorba: a Mansfield Parkban múmiák garázdálkodnak, a másik Jane Austen másik hősnője, Emma vérfarkasokkal viaskodik.Továbbá Robin Hood-nak is vannak már zombi tapasztalatai, míg Viktória királynő démonvadásznak csapott fel, mi több, Abraham Lincoln vámpírölő tehetségére is fény derült. A Quirk Books mindeközben májusban jelentette meg Franz Kafka adaptációját. Az Átváltozás című klasszikust a The Meowmorphosis címmel adták ki, melyben a főhős bogár helyett macskává változik. A magyar kiadók eddig nem kísérleteztek hasonlóval, az olvasoterem.com pedig kapva kap az alkalmon, és néhány ötlettel rukkolunk elő így a végére, hogy mit olvasnánk szívesen. Kíváncsiak lennénk például az Egri csillagközi invázióra, a Pál utcai fiúk és a kriptaszökevényekre, az Aranyember és a farkasember találkozására, valamint Ábel kalandjaira, amint éppen a hargitai fenyves erdőkben heroikus küzdelmet folytat Drakula gróf vérszomjas hadaival. Egy boszorkánymisét mindenképp megérne.

Forrás:

www.quirkbooks.com
www.mancs.hu
www.kretamagazin.hu
www.guardian.co.uk


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •