A legnagyobb hatású írónők

Vidd hírét!
  •  
  •  

A Forbes a legrégebbi amerikai üzleti magazin, 2007-ben ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját. Tulajdonképpen családi vállalkozás, amelynek jelenleg Malcolm Steve Forbes jr. az elnöke, vezérigazgatója és főszerkesztője. A Forbes elismert és rangos helyen áll a pénzügyi hír- és információs kiadók között, ott van a 15 legmagasabb költségvetésű kiadó között.  A magazint és nemzetközi kiadványait több mint 5 millió ember olvassa világszerte, a Forbes.com pedig vezető üzleti hellyé vált az interneten. A magazin készíti a különböző világhírű – és sokak által hivatkozott – pénzügyi toplistákat: Forbes 400 (a leggazdagabb amerikaiak), a milliárdosok listája, a Forbes Global (a világ legnagyobb vállalatai).


2011. júniusában jelent meg a Forbes internetes kiadásában egy lista a világ legnagyobb hatású írónőiről. A listát a Forbes Woman című rovat egyik szerkesztője, Avril David állította össze, és elsősorban az ő véleményét tükrözi. (Mondjuk nehéz is volna objektív szempontok szerint összeállítani egy ilyen listát). A cikk szerzője szerint a listán szereplő nők azért bírnak erős hatással, mert képesek minket befolyásolni írásaikkal és gondolataikkal.  Történeteik által fantasztikus világokba kalauzolják olvasóikat, feszültséggel és drámával, kisebbségi tapasztalatok és kultúrák összetettségébe való betekintéssel, aktuális társadalmi kérdések ábrázolásával meghódították őket, és nem utolsó sorban magas példányszámban adták el könyveiket, és több rangos díjban és elismerésben – köztük a Nobel-díj és a Pulitzer-díj – részesültek. Egyszóval, ezek a nők megmutatták, hogyan kell megírni (és eladni) egy jó történetet.

Jóllehet a történelem során számos olyan nő élt, akik erős hatású szerzőknek bizonyultak, a listán csak olyanok szerepelnek, akik jelenleg is élnek, valamint írásaik személyes és fikciós jellegűek. Következzék tehát a tíz legnagyobb hatású írónő:

J.K. Rowling (1965, Chipping Sodbury, Nagy-Britannia)

Eladások: több mint 450 millió könyv. Hatások: Harry Potter-könyvsorozata számos filmet ihletett meg, amelyek összesen 5 milliárd dollárt meghaladó bevételt hoztak, emellett számos Oscar-díjat is eredményeztek. Rowling megkapta a Francia Becsületrend Lovagja és a Brit Birodalom Érdemrendjét; tiszteletbeli fokozattal rendelkezik többek között az Exeter Egyetemen, a St. Andrews Egyetemen, az Edinburgh-i Egyetemen, a Harvard Egyetemen, a Darmouth College-ban, az Aberdeeni Egyetemen. Számos irodalmi kitüntetéssel is büszkélkedhet: Brit Könyvdíj (1997) az év gyerekkönyvéért, majd 2000-ben az év szerzője, Bram Stoker-díj (2003), az év legjobb brit könyve díj (2006), Hans Christian Anderesen Irodalmi Díj (2010) stb. J.K. Rowling az olvasók szívét és képzeletét Harry Potter varázslatos világával hódította meg, amelynek kezdetei – az írónő szerint – egy Manchester és London között közlekedő, késésben levő vonaton pattantak ki. Rowling könyvei nemcsak népszerűek, hanem olyan témákkal érintik meg az olvasókat, mint az elfogadás, szerelem és bátorság.

J. K. Rowling (fotó: Stephen Hird/Reuters)

Danielle Steel (1947, New York, USA)

Eladások: Több mint 800 millió könyv. Hatások: A legnagyobb példányszámban eladott életben levő szerző és minden idők nyolcadik legjobban “vásárolt” szerzője. A szerelmes regényei és drámái miatt vált ismertté. Egy másik rekordot is tart, amelyet 1989-ben hitelesített a Guinness Rekordok Könyve: regényei 390 héten keresztül folyamatosan szerepeltek a New York Times bestsellerlistáján. Emellett 22 regényéből született filmes adaptáció. 2002-ben a francia kormány kitüntette a világ művészetéhez való hozzájárulásért.

Danielle Steel

Toni Morrison (1931, Lorain, USA)

Hatások: Irodalmi Nobel-díjas (1993) és Pulitzer-díjas (1988) amerikai író, szerkesztő, egyetemi tanár. A Nagyonkék, Salamon ének és A kedves című regényeivel vált elsősorban ismertté. Morrison munkái felrázzák az olvasókat, szembesítik őket az amerikai „fekete élmény” megrendíthetetlen és gyakran kísértő aspektusaival. Regényei epikus témáiról, élettel teli párbeszédeiről és afroamerikai szereplőinek gazdag és hiteles leírásairól váltak népszerűvé. Szerkesztőként sokat tett az afroamerikai irodalom előmozdításáért.

Stephenie Meyer (1973, Hartford, USA)

Eladások: több mint 100 millió eladott könyv. Hatások: megfilmesített regényei több mint 2 milliárd dolláros bevételt eredményeztek mindeddig. Az Alkonyat című ifjúsági romantikus fantasy-sorozatáról vált ismertté, és rövid idő alatt minden idők egyik legolvasottabb női szerzőjévé vált. Az olvasók szívét azzal hódította meg, hogy egyenesen romantikus álmaikba férkőzött be, olyan témákat dolgozva fel emellett, mint a halhathatatlanság és az önfeláldozás. Az írónő bevallása szerint egyébként az Alkonyat ötlete alvás közben, egy álom hatására fogant meg 2003. június 2-án.

Mary Higgins Clark (1927, New York, USA)

Eladások: több mint 100 millió eladott könyv. Hatása: mind a 42 könyve szerepelt a különböző amerikai bestsellerlistákon, és az összes könyve továbbra is megjelenik nyomtatásban, első regénye pl., a Hová tűntek a gyerekek? című 2007-ben a 75. kiadását érte meg. Elsősorban bűnügyi regényeket, thrillereket ír, és még mindig képes rá, hogy regényeivel izgalomban tartsa és „székeikbe szegezze” olvasóit világszerte.

Maya Angelou

Maya Angelou (1928, St. Louis, USA)

Hatások: Pulitzer-díjra és Nemzeti Könyvdíjra jelölt írónő, akit Joanne M. Braxton tudós „a legláthatóbb amerikai fekete önéletrajz-írónőjének” nevezett. Több mint 30 érdemfokozatban, számos díjban részesült, többek között a Lifetime Achievement Award for Literature, a National Medal of Arts és a Presidential Medal of Freedom. Művei közül a legismertebb a hatkötetes önéletrajzi regénysorozata, mely mélységének, csípősségének és becsületességének köszönhetően Maya Angelou a bölcsesség és rugalmasság megtestesítőjévé vált. Emellett polgárjogi harcosként is tevékenykedett, többek között Martin Luther King mellett.

Alice Walker (1944, Eatonton, USA)

Hatások: az első afroamerikai és az első nő, aki Pulitzer-díjat és Nemzeti Könyvdíjat nyert. Legismertebb regénye a Kedves Jóisten! (1982), amelyért 1983-ban kapta meg mindkét említett díjat. A színesbőrű költő- és írónő a feminista mozgalom egyik képviselője. Fő irodalmi témái közé tartoznak az amerikai társadalom faji és nembeli konfliktusai. Walker politikai tevékenységeiről is ismert, elsősorban polgárjogi aktivistaként tevékenykedett, azonban az elmúlt évtizedben számos olyan kezdeményezésben vett részt, amelyek a háborús konfliktusok megszüntetéséért (iraki háború, izraeli-palesztin konfliktus) küzdöttek.

Jhumpa Lahiri

Jhumpa Lahiri (1967, London, Nagy-Britannia)

Hatások: szépprózai Pulitzer-díjas írónő, az Obama elnök által létrehozott Művészetek és Emberiség Elnöki Bizottságának tagja. Első novelláskötete, az 1999-ben megjelent Beceneve Gogol (angolul: Interpreter of Maladies) könyvéért 2000-ben nyerte el a Pulitzer-díjat, amely – amellett, hogy több mint 600 000 ezer példányban fogyott – számos más elismerésben is részesült: 2003-ban a New York Times, a USA Today, az Entertainment Weekly, a Newsday és a San Jose Mercury News az „Év legjobb könyvének” választotta, a New York Magazine pedig az „Év könyvének”. Regényeiből és novelláiból folyamatosan az Dél-Ázsiából származó amerikai bevándorlók tapasztalatainak egy friss, éleslátó és mély emberközeli élmény sugárzik, kiválóan ábrázolja a bevándorlók életét, a kultúrák ütközéseit, az asszimiláció konfliktusait, és a különböző nemzedékek közötti, mindezekkel terhelt kapcsolatokat.

Joyce Carol Oates (1938, New York, USA)

Hatások: Nemzeti Könyvdíjat nyert és Pulitzer-díjra jelölt írónő, költőnő, kritikus, szerkesztő és egyetemi professzor. 1963-as bemutatkozásától kezdődően több mint 50 regényt publikált, ezek közül egyikkel – Ők (1969) – 1970-ben elnyerte a Nemzeti Könyvdíjat, emellett további 5 regényét jelölték a díjra, valamint 3 regényét a Pulitzer-díjra is. Számos más díjban is részesült: Bram Stoker-díj, O. Henry-díj, 2011-ben pedig a Pennsylvania Egyetemen megkapta a Művészetek Becsületbeli Doktora címet. Regényeiben olyan témákat boncolgat, mint szexualitás, erőszak, faji viszonyok, valamint az emberi lét árnyoldalai.

Isabel Allende 2008-ban (fotó: Lori Barra)

Isabel Allende (1942, Lima, Peru)

Hatások: a világ legolvasottabb spanyol nyelvű szerzője, napjaink egyik legismertebb írónője. Könyveit több mint 35 millió példányban, 27 nyelvre lefordítva adták el. Számos díjat nyert, többek között a Chilei Nemzeti Irodalmi Díjat, volt az Év Szerzője és az Év Könyve díj nyertese Németországban, de számtalan másik országban is kitüntették (USA, Mexikó, Portugália, Olaszország, Anglia, Franciaország, Dánia stb.) irodalmi munkásságáért. 2004-től tagja az Amerikai Művészeti és Íróakadémiának. A Peruban született chilei írónő regényeinek központjában latin-amerikai nők állnak, művei a mágikus realizmusnak nevezett irodalmi irányzathoz tartoznak, amelyben varázslatos, mágikus elemek tűnnek fel az amúgy realista megjelenítésben.

Amint az összeállítás elején is említettem, a lista teljesen szubjektív, a szerkesztő véleményét tükrözi. Ha úgy érzed, hogy kimaradt valaki, aki méltán helyet foglalhatna a ma is élő, legnagyobb hatású írónők tízes listáján, írd meg egy hozzászólásban.

Források: Forbes MagazinWikipedia (angol) – az írónők adatlapjai, Wikipédia (magyar) – az írónők adatlapjai


Vidd hírét!
  •  
  •