Ártalmas könyvek?

Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

A múlt szerdai – könyvtárosok, kiadók, illetve az iráni könyvipar képviselői számára összehívott gyűlésen Ayatollah Ali Khamenei, az állam legfelsőbb vezetője nyíltan kritizálta azon könyveket, melyek „noha a felszínen kulturális töltetűek, lényegében rejtett politikai okkal íródtak.”


„Nem minden könyv szükségszerüen jó vagy rossz, de némely könyv igenis ártalmas” nyilatkozta Khamenei – hivatalos weboldala, a Khamenei.ir szerint.

Mohajerani szerint – aki 2000-ig volt Irán kulturális minisztere – Ayatollah azon “irodalmi, bölcseleti, illetve társadalmi írások” miatt aggódik, melyek megkérdőjelezhetik az ő legitimitását mint legfelsőbb vezető.

Beszédében a 72 éves Khamenei – akinek kijelentéseit gyakran hivatalos irányelvekként értelmezik – nem volt hajlandó részletezni, hogy konkrétan mely könyveket titulálja kártékonynak. Mindamellett, az elmúlt pár évben Irán kulturális minisztériuma, illetve iszlám vezetői átvizsgálták a publikálás előtt álló könyveket, továbbá tiltólistára tettek minden olyan művet, mely nem felelt meg az általuk felállított kritérium-rendszernek; így olyan szerzők írásai szerepelnek e listán, mint Platón, Ferdinand Céline, James Joyce, Gabriel García Márquez, Kurt Vonnegut vagy Paulo Coelho.

„A könyvipar képviselői nem engedhetik meg, hogy a kártékony könyvek betörjenek a könyvpiacunkra azt az elvet követve, miszerint hagynunk kell, hogy az olvasók maguk döntsék el mit szeretnének olvasni” – nyilatkozta Irán legfelsőbb vezetője. „Akárcsak a mérgező, veszélyes és addiktív drogok, melyek nem elérhetőek mindenki számára, a kiadóknak és könyvtárosoknak nincs joguk bárki által hozzáférhetővé tenni a kártékony könyveket. Az ő feladatuk az, hogy egészséges, ártalmatlan könyveket biztosítsanak olvasóik számára.”

A korábbi kulturális miniszter szerint Khamenei meglátásai a tipikus tradicionális papi mentalitásban gyökereznek, hisz a papok azok, akik úgy próbálják irányítani, terelgetni a népet, mint pásztor a nyáját; ugyanakkor Mohajerani hozzátette, hogy ennek a gondolkodásmódnak nincs helye a mai modern világban.

Habár Irán alkotmánya tiltja a cenzúrát, a kiadóknak kötelessége előterjeszteni minden könyvet a kulturális minisztériumnak, ahol a kiadásra alkalmatlan szavakat, illetve kifejezéseket próbálják kiszűrni. Ráadásul nemcsak kiszűrik az erkölcstelennek ítélt szavakat a cenzorok, de tanácsolják is az adott írónak, hogy írja át, változtassa meg őket, ha szeretné, hogy műve kiadásra kerüljön.

Mohammad Mohammad-Ali – ünnepelt iráni író – az Ilna hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy közel két és fél évig várt engedélyre, hogy publikálhasson tizet a könyvei közül, míg végül csupán egy kapott jóváhagyást a cenzúrától.

Az Ilna hírügynökség szerint az írók többek között olyan szavakat kénytelenek átírni a cenzúra nyomására, mint „csók”, “bor”, „részeg”, „disznó”, „tánc”, „erőszak”, „kutya”, „meditáció” vagy „szeretett”.

A cenzúra nyomására egyre több híres iráni író, úgy mint Mahmoud Dolatabadi vagy Reza Barahani – akiknek műveit betiltották hazájukban – dönt úgy, hogy külföldön, idegen nyelven publikálja írásait.

 


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •