Szerző: Hajnika

Patrick Swayze özvegye memoárt írt

Nemrégiben megjelent Patrick Swayze özvegyének memoárja, melyben arról a 21 hónapos fájdalmas küzdelemről vall, amelyet a hasnyálmirigyrákkal harcoló férje megmentéséért folytatott. Lisa Niemi Swayze, az egykori színésznő és táncos, aki 33 évig volt a Dirty Dancing és a Ghost című filmek világhírű sztárjának a felsége, az USA Today című lapnak adott interjúban arról mesélt, miért tartotta fontosnak a memoár megírását és megjelentetését.

Nők és a Nobel-díj

Az 1901 óta eltelt 110 évben százhat – az irodalom területén kiemelkedőt alkotó – szerzőnek ítélték oda a díjat. Ebből mindössze tizenkét esetben kapta női alkotó az irodalmi élet eme legfontosabbnak mondható elismerését. Érdekes, hogy a 12 női díjazott fele az elmúlt két évtizedben kapta meg a díjat. Talán ez is annak a jele, hogy lassan, de biztosan halad előre a nők társadalmi térnyerése. Jelen cikkünkben eme maradandót alkotó nőkről emlékezünk meg.

Nobel-díjas írók: John Galsworthy

Leghíresebb alkotása A Forsyte Saga regényciklus, melynek fő ihletője a polgári világkép és értékrend felbomlása. A világhírűvé vált, Nobel-díjjal is elismert írónak van jó néhány egyéb jelentékeny műve is – hisz drámái, költeményei sem elhanyagolhatóak – mégis, „A Forsyte Saga” az, ami leginkább ismertté teszi alkotóját a nagyvilág számára. Színpadi műveit az egész világon játsszák, G.B. Shaw mellett korának legdivatosabb drámaírói közé tartozott.

Nobel-díjas írók: Thomas Mann

Ő a kritikai realizmus hagyományainak kiteljesítője, a polgári humanizmus egyik utolsó kiemelkedő képviselője. A polgári kilátások lezárulásának legnagyobb polgári megfogalmazója, s egyben a XX. századi széppróza egyik legnagyobb, már életében klasszikussá emelkedett alakja. Műveinek egyik központi témája a művész helye a modern világban. 1929-ben megkapta a már korábban is remélt irodalmi Nobel-díjat első regényéért, A buddenbrook ház-ért.

Portré: Anthony Burgess

Tizennyolc éve hunyt el Anthony Burgess angol író, irodalomtörténész, kritikus, drámaíró, forgatókönyvíró, költő, műfordító és zeneszerző, több mint hatvan könyv és számos zenekari mű szerzője. Művei főleg a fikción alapulnak. Egyik legjelentősebb alkotása a Gépnarancs, mely egy elképzelt jövőben játszódik, központi témája pedig az erőszak. Tanulmányokat jelentetett meg olyan kiemelkedő alkotókról, mint James Joyce, Ernest Hemingway és William Shakespeare.

Portré: Katona József

Élete és munkássága jó példa arra – mondja Hegedüs Géza -, hogy aki megelőzi korát, arra kora nem visszhangzik, bárki is légyen ő maga. Katona főműve, a Bánk bán maga a realizmusba forduló érett romantika, de abban a korban keletkezik, amikor a romantika hazánkban még éppen tapogatózni kezd. Társadalomkritikája pedig olyan, amilyet csak a reformkor egészének tanulságai alapján lehet átélni, de Katona egy évtizeddel a reformkor indulása előtt mondja ki!

Interjú a 80 éves le Carré-val

Nemrég Andrej Sokolow készített interjút a 80 éves le Carréval. Megosztjuk veletek is, lehet, hogy ez az utolsó. Na nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolni, hál’Istennek a kémregények atyja jó egészségnek örvend – arról van szó csupán, hogy már többedszer kijelentette: nem ad többé interjút. Aztán mégis adott. Az író, aki A kém, aki bejött a hidegről című lenyűgöző alkotásával lett világszerte ismert, megígérte, hogy következő írása az önéletrajza lesz.

Tovább
Kritika
|
98

Kate Quinn: A császár szeretője

A regényes szerelmi história a gladiátorok embertelen küzdelmeinek helyszínéül szolgáló Colosseumban, valamint a kegyetlen Domitianus császár hálószobájában játszódik. Thea, a zsidó rabszolgalány beleszeret az életéért viaskodó gladiátorba, Ariusba. Szerelmük épp csak beteljesedik, amikor úrnője, a féltékeny Lepida elszakítja őket egymástól. Kate Quinn történelmi regénye a romlottság, az ármányok és a véres mindennapok világába kalauzolja az olvasót.

Tovább
Kritika
|
96

Jane Johnson: A szerelem amulettje

Jane Johnson Angliában született, de az év felét berber férjével Marokkóban tölti. Itt játszódik új regénye is, Afrika szívében: az olvasó maga előtt láthatja a sivatagi naplemente fényeit, érezheti a homok ropogását a talpa alatt, elkábulhat a bazár fűszereinek illatától, és körüllengheti őt a kecskeszőr sátrak átható szaga. Az olvasó azt kívánja, hogy a történetnek soha ne legyen vége, ám közben egyre csak a mindent megoldó végkifejletet sürgeti.

Isten éltesse John le Carrét!

John le Carré az 1960-as években A kém, aki bejött a hidegről című lenyűgöző alkotásával lett világszerte ismert. A hidegháború után több művében is bírálta a Nyugatot “álszenteskedése” miatt. Számos regénnyel érdemelte ki, hogy századunk kémirodalmának egyik legnagyobb írójának tekintsék. 1990-ben megkapta a Helmerich díjat, 2008-ban a Times a 22. helyre rangsorolta az “50 legnagyobb brit író ’45 óta” című listáján, idén pedig a Goethe díjat is átvehette.