Elhunyt Agota Kristof

Vidd hírét!
  •  
  •  

A Győr-Moson-Sopron megyei Csikvándon született 1935-ben, ahol az édesapja tanító volt. Később Kőszegre költöztek, de a középiskolát Szombathelyen végezte. Első verseit is ekkor írta, ezek sajnos később elvesztek. 1954-ben érettségizett, majd röviddel ezt követően férjhez ment korábbi történelemtanárához. Együtt hagyták el az országot 1956-ban, magukkal vitték az akkor csak néhány hónapos kislányukat is. Svájcban telepedtek le, ahol az írónő előbb egy óragyárban dolgozott, majd bolti eladó, később fogászati asszisztens lett.


Neuchâtelben előbb magyarul kezdett írni, de a kéziratokra sokáig senki sem volt kiváncsi. Később a Párizsban szerkesztett emigráns Magyar Irodalmi Újság és a Magyar Műhely publikálta költeményeit. 12 év után Agota Kristof megtanult franciául és hozzálátott ezen a nyelven írni. Előbb csak színdarabokkal és rövid elbeszélésekkel próbálkozott, 1986-ban aztán megjelent első regénye, a A nagy füzet is, a Trilógia első része. A világhírűvé vált regénytrilógiát végül negyven nyelvre fordították le, az első részből több színpadi adaptáció is készült, és a hírek szerint tervezik a megfilmesítését is.

2006-ban a HVG-nek azt nyilatkozta, hogy semmi esélye sem lett volna, ha magyar nyelven folytatja az írást, ezért tért át a francia nyelvre. Svájcban élt, magyarnak tartotta magát, és az amúgy is képlékeny fogalomként kezelt svájci irodalomhoz képest óriásit alkotott: mint mondta, svájci írókat egyszerűen nem fordítanak közel negyven nyelvre. Az első regénye előtt sok színdarabot és rádiójátékot írt, és ezeket világszerte játszották, még Japánban is. Ő maga sem számított ekkora sikerre.

A francia irodalmi kritikusok a 20. század végének egyik legjelentősebb alkotójának tekintik, Samuel Becketthez és román-francia származású Eugène Ionescóhoz hasonlítják. Agota Kristof A nagy füzetért 1987-ben Európai Könyv-díjat kapott, 1998-ban Alberto Moravia-díjban, 2001-ben pedig Gottfried Keller-díjban részesült. 2005-ben életművéért Schiller-díjat kapott, 2011-ben Budapesten Kossuth-díjjal jutalmazták. 2011 márciusában, a díj átvételekor járt utoljára Magyarországon. Az itthoni elismerésnek nagyon örült.

Forrás: [origo], wikipédia és HVG


Vidd hírét!
  •  
  •