Antoine de Saint-Exupéry

Vidd hírét!
  •  
  •  

Antoine de Saint-Exupéry, teljes nevén Antoine Marie Jean-Baptiste Roger de Saint-Exupéry, 1900. június 29-én született Lyonban, egy vidéki nemesi család harmadik gyermekeként.


Kezdetben építészetet tanul az École des Beaux-Arts-ban, de abbahagyja, és 1921-ben bevonul katonának. Megszerzi a pilótaengedélyt, ám menyasszonya családjának tiltakozása miatt kilép a hadseregből. Irodai munkán dolgozik Párizsban, de 1926-ban újból rátalál első “szerelme”: ismét repülni kezd, a légipostánál dolgozik. Abban az időszakban repül, amikor a gyenge felszereltségű gépek miatt a pilóták inkább az ösztöneikre hagyatkozhattak, semmint műszereikre. Igazi úttörője a modern repülésnek. Életének ezt a szakaszát dolgozza fel Jean-Jacques Annaud 1995-ös filmje, a Wings of Courage.

Miközben pilóta-karriere folyamatosan ível felfele, élményeiből irodalmi alkotások is születnek. Első novellája a L’Aviateur (A pilóta), amely a Le Navire d’argent című lapban jelent meg. Első regénye a Courrier Sud (A déli futárgép) 1929-ből való. Híressé harmadik írása, a Vol de Nuit (Éjszakai repülés) tette, amely elnyerte a rangos Femina-díjat.

További regényei: Terre des Hommes (Az ember földje) 1939-ből, Pilote de Guerre (A hadirepülő), amely 1942-ben íródott, Lettre à un Otage (Levél egy túszhoz) 1943-ból, ugyancsak 1943-ban írta leismertebb művét, A kis herceget (Le Petit Prince), utolsó műve, a Citadelle (Citadella) 1948-ban jelent meg.

Közben 1931-ben feleségül vette Consuelo Suncín Sandoval Zeceñát, a kétszeresen özvegy salvadori írónőt. Házasságuk elég viharos volt, mivel Saint-Exupéry gyakran volt távol és több viszonyba bonyolódott.

Saint-Exupéry a második világháború kezdetéig folytatta az írást és repülést. A háború alatt először a francia felderítőknél szolgált. Később New Yorkba szökött, egy darabig Québec Cityben is lakott. Egy idő után visszatért Európába, hogy Franciaország felszabadításáért harcoljon. 44 éves korában, visszavonulása előtt még egy utolsó küldetést vállalt: adatokat kellett gyűjtenie egy rhone-völgyi német alakulatról.1944. július 31-én éjjel indult el, és soha nem tért vissza. Augusztus 1-jén délben egy asszony állítólag egy szerencsétlenül járt repülőgépet látott a Carqueiranne-öböl közelében. Néhány nappal később találtak egy francia egyenruhát viselő holttestet, akit szeptemberben Carqueiranne-ban temettek el.

Halála körül mítoszok és legendák keringtek. Az első konkrét bizonyíték 1998-ban került elő, amikor egy halász megtalálta Exupéry ezüst karkötőjét. Egy kutatócsoport 2000-ben megtalálta, 2003-ben kiemelte repülőgépét is. A vizsgálatok szerint biztossá vált, hogy nem a német légvédelem lőtte le, de a szerencsétlenség oka továbbra sem ismert. Három variációt tartanak lehetségesnek: műszaki hiba, öngyilkosság vagy a pilótát szívinfarktus érte repülés közben. 2008-ban újabb spekulációk keltek életre, de ezt a tudományos közvélemény nem fogadja el.

Legismertebb műve A kis herceg 180 nyelven jelent meg. Ott van a világ ötven legolvasottabb könyve között, több mint 80 millió eladott példánnyal. Magyarul Rónay György fordításában olvashatjuk. Érdekesség a könyv keletkezéséhez: 1935. december 30-án 14 óra 45 perckor, 19 óra 38 perces repülés után Exupéry és navigátora lezuhant a Szahara libériai részén. Három napig néhány marék gyümölccsel, egy termosz kávéval, pár darab keksszel éltek túl, folyamatos hallucinációk között bolyongtak a sivatagban, míg a negyedik napon egy beduin megtalálta őket. Így menekültek meg. Ez a kaland adhatta A kis herceg alapötletét.

A francia nép tisztelettel adózik a világhírű írónak. 2000-ben a lyoni repülőtér ünnepélyes keretek közt felvette a nagy repülő nevét. Exupéry képe és az általa rajzolt  kis herceg-alak volt látható az 50 frankos bankjegyen.

Aszteroida is viseli a nevét: 2578 Exupéry. Argentína Patagónia országrészében egy nemzeti parkban hegyet neveztek el róla. A Google speciális logóval tisztelgett az író születésének 110. évfordulóján. Az 1939-es montreali világkiállítás témáját az Ember és földje című Exupéry-regény inspirálta. 1994-ben Hugo Pratt, 2000-ben Jean-Pierre de Villers novellája próbálta megidézni az író utolsó napjait. Életrajzi film is készült róla 1997-ben Saint-Ex címmel, a forgatókönyvet Frank Cottrell Boyce jegyezte.

A kis herceget 1977-ben Stanley Donen filmesítette meg, azóta számtalan különböző műfajban dolgozták fel a regényt. Készült belőle musical, rádiójáték, képregény, színpadi adaptáció és bábjáték is.


Vidd hírét!
  •  
  •