Portré: Leon Uris

Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

Leon Uris 1924. augusztus 3-án látta meg a napvilágot Baltimore-ban, lengyel zsidó bevándorlók – Wolf William Uris és Anna Blumberg – gyermekeként. Apja Lengyelországban született, az első világháborút követően Palesztinába emigrált, majd néhány évvel később kivándorolt az Egyesült Államokba, édesanyja első generációs orosz-amerikai. Leon Baltimore-ban, Norfolk-ban és Virginia-ban végezte iskoláit, azonban sohasem érettségizett, ugyanis háromszor is elbukott az angol vizsgán.


Tizenhét éves volt, amikor Japán támadást intézett az Egyesült Államok Pearl Harbor-i támaszpontja ellen. A II. világháborúban besorozták a Tengerészgyalogsághoz, amelynek keretében a csendes-óceáni fronton szolgált 1942–1945 között, mint rádiókezelő, megjárva Guadalcanalt, Tarawát és Új-Zélandot. Maláriát kapott, és miközben egy San Francisco-i kórházban kezelték, megismerkedett Betty Beck tengerészgyalogos őrmesterrel, akit 1945-ben feleségül vett, és akivel közösen három gyerekük született.

Miután leszerelt a hadseregből, egy újságnál dolgozott, és szabadidejében írt. 1950-ben az Esquire magazin megvásárolta egy cikkét, így ezt követően több időt szentelt az írásnak. A Gudalcanalon és Tarawán szerzett élményeire alapozva 1953-ban megírta első regényét Csatakiáltás (Meghalsz tengerész!) címmel, amelyben a csendes-óceáni fronton harcoló amerikai tengerészgyalogosok keménységét és bátorságát örökítette meg. A regény bestselleré vált, ezt követően Uris a hollywoodi Warner Brothers stúdiónak forgatókönyvet is írt a könyvből készülő filmhez, amely igen népszerű volt a közönség körében, viszont kevésbé népszerű a kritikusok körében. A filmet egyébként 1956-ban a legjobb filmzenéért Oscar-díjra jelölték. Második regényét (Kálvária) 1955-ben jelenteti meg, és szintén a II. világháború idején játszódik, Görögországban.

Leon Uris 1968-ban elvált Betty Becktől, és 1969-ben feleségül vette Marjorie Edwardsot, aki viszont 1970-ben öngyilkos lett. Még abban az évben összeházasodott Jill Peabody-val, akitől két gyereke született. 1989-ben harmadik feleségétől is elvált. 2003. június 21-én, 78 évesen hunyt el veseelégtelenségben, a Long Island-i otthonában. Az Austin-i Texasi Egyetemen működő Ransom Centerben található egy Uris-gyűjtemény, itt fellelhető legtöbb regényének kézirata (A zarándok és a Mitla-szoros kivételével), valamint az általa írt forgatókönyvek kézirata is.

Leon Uris legismertebb műve az 1958-ban megjelent Exodus. A legtöbb forrás szerint Urist egy erőteljes izraeli érdeklődés motiválta a könyv megírásában, az alkotómunkát megelőző kutatásokat – amelyek saját bevallása szerint két évet tartottak és számos interjú elkészítését is jelentették – az MGM filmstúdiótól kapott megfilmesítési jogdíjak előlegéből, valamint a szuezi válságról írt újságcikkeiből finanszírozta.  Az Exodus egy történelmi regény, amely Palesztina történetét mutatja be a XIX. századtól egészen Izrael állam 1948-as megalapításáig, egy zsidó család történetén keresztül. A regény világhírű bestseller lett, számos nyelvre lefordították. A könyvet 1960-ban megfilmesítették, Paul Newman főszereplésével Otto Preminger rendezett belőle Oscar- és Golden Globe-díjjal is jutalmazott filmet.

[youtube width=”480″ height=”390″]http://www.youtube.com/watch?v=6gmBfWDW9tU [/youtube]

Ezt követően évtizedenként 2–3 regényt írt, amelyek többsége magyar fordításban is megjelent. Legnagyobb írói erőssége az volt, hogy igen jó érzékkel, lebilincselő stílusban volt képes összefonni valós történelmi eseményeket – amelyek egy részét személyesen is átélte – általa kitalált eseményekkel és szereplőkkel. Művei a szórakoztató irodalom és a klasszikus irodalom határán helyezkednek el, kiváló képessége volt olyan könyvek megírására, amelyek sokáig szerepeltek a sikerlisták első helyein.

Másik nagy erőssége, hogy igen változatos témákban írta regényeit: legtöbb regénye a zsidó nép történetének egy-egy mozzanatához kapcsolódik, ilyen a már említett Exodus; továbbá az 1961-es Mila 18, amely az 1944-es varsói gettólázadásnak állít emléket; A királynő törvényszéke (1970), amely egy zsidó származású amerikai író és egy lengyel orvos bírósági tárgyalása a II. világháború során elkövetett (vagy el nem követett) orvosi kísérletekről; vagy az 1988-ban született Mitla-szoros, amely az 1967-es izraeli-arab háborúban játszódik, és amelyben a főhős a bevetés alatt feleleveníti szülei életét, saját gyerek- és ifjúkorát, egészen Izraelbe érkezéséig. Ez utóbbi regény Leon Uris egyik önéletrajzi ihletésű műve, amelyben életének legfontosabb momentumai köszönnek vissza. Érdekes kísérlet az 1984-ben megjelent regénye, A zarándok, amely egy arab család – apa, fia és lánya – sorsán keresztül, az ők szemszögükből mutatja be Izrael állam létrejöttét. A zsidó történelemhez kapcsolódó témák mellett olyan témákban írt regényeket, mint a II. világháború után felosztott Berlin története amerikai és szovjet szemszögből (Armageddon, 1963), hidegháborús téma egy francia titkosügynök történetén keresztül a De Gaulle-i Franciaországban (Topáz, 1967), Írország függetlenségi háborújának története 1885–1916 között néhány család generációjának élettörténetén keresztül egy érdekes két regényből álló párhuzamban (Szentháromság, 1976 és Megváltás, 1995), egy amerikai elnökjelölt életútjába és megválasztásának történetébe való bepillantás (Romba dőlt Isten, 1999), valamint visszatérés a gyökerekhez, első regényének témájához: az amerikai haditengerészethez és annak kialakulásához (Döntés, 2003).

Források: Wikipedia (angol és magyar)


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •