Egy héttel ezelőtt indítottuk útjára nyári kvízünket, a játékban a Geopen Könyvkiadó volt a partnerünk! Tíz mondatot választottunk egy-egy regényből, az idézetek a nyárhoz kötődtek. Minden idézethez négy lehetséges választ adtunk, azt kellett megfejteni, hogy melyik regényből idéztünk. Huszonkilenc helyes megfejtés érkezett, így sorsolással döntöttünk a dobogósok sorrendjéről. Ők a következők:
- Patrícia
- Letícia
- Tibor
A nyerteseket e-mailen is értesítjük. A nyereményeik egy-egy könyv a Geopen Könyvkiadó felajánlásából:
Az első helyezett, azaz Patrícia választhat a fenti háromból, Letícia a fennmaradó kettőből kaphatja meg az egyiket, Tibor pedig be kell érje a harmadik könyvvel.
A nyerteseknek gratulálunk, és jó olvasást kívánunk! Minden játékosnak köszönjük a részvételt, és reméljük, hogy a következő játékunkon is részt vesznek. Hamarosan újabb játékkal jelentkezünk!
Íme a nyári kvíz helyes megfejtései:
- „És elindultunk ketten Mordiczába, sarjút kaszálni.” – Tamási Áron: Bölcső és bagoly
- „Ekkor már nagyon meleg napok jártak. A búzaszálak bajusza olyan lett, mint az arany, és derekuk is megkeményedett, ami pedig az öregség jele. Érett a búzaerdő.” – Fekete István: Vuk
- „Egy hét múlva megkezdődött az 1861. év. A déli féltekének ezen a részén az új esztendő kezdete a legszebb nyári napokra esik.” – Jules Verne: Kétévi vakáció
- „Észak-Amerika keleti részén forrók a nyarak. Ezt a hőséget alig lehetett észrevenni Oswegóban, történetünk idején, mert egyrészt az erdő küldte felé hűsítő páráit, másrészt pedig a hatalmas tó felől többnyire friss szellő fújdogált.” – J. F. Cooper: Nyomkereső
- „Június legelején rövid értesítést kapott Willtől, hogy az apja meghalt.” – Margaret Mitchell: Elfújta a szél
- „A nyár hónapjaira az anyám falura került, fiatalabb nővéréhez küldték.” – Kafka Margit: Színek és évek
- „Fogalmam sincs, miért ragaszkodtam hozzá, hogy Nigériában nyaraljunk.” – Chris Cleave: Méhecske
- „Forró volt a nap és alacsonyan járó, majdnem a fák hegyét érte tüzével. A málna ég felé fordította leveleinek ezüstös alját és tikkadtan bólogattak a napvirágok.” – Wass Albert: A funtineli boszorkány
- „Ködös, de égető napsütés nehezedett a koponyákra s tette fullasztóvá a levegőt Párizs középpontjában.” – Roger Martin du Gard: A Thibault család
- „Emlékezett, hogy legutóbb nyár volt, mikor itt járt, és majd megfulladt a hőségtől a rosszul szigetelt tető alatt.” – Karin Alvtegen: A kitaszított