Öt új könyv szeptember elején

Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  
  •  

Lovas Nagy Anna első regénye olyan sűrű, olyan kerek, mintha nem is az első volna – mondja róla Bódis Kriszta író, az Irodalmi Centrifuga vezetője. A Verazélet úgy szól a társadalmi különbségekről, a közös traumákról, az egész emberi létezésen belüli női tapasztalatról, a meleg szerelemről, a család nélküli magányról, intézetis kivetettségről, az anyahiányról és anyaságról, az identitás-keresés küzdelmeiről, hogy nem megbotránkoztat, hogy nem vádol, nem mondani akar, hanem mond. Felkavaró történetet mesél, aztán szeret és gyógyít. Szerelem-regényde még annál is több. Különlegessége abban áll, hogy bár témája univerzális, vagyis az élet lényegét kereső, a látószöge merőben érdekes. A perifériáról, a marginalitásból, a kirekesztettségből szólal meg, így szokatlan megvilágításba helyezi a megszokottat. Mindenféle erőszak és erőszakoltság nélkül felforgatja komfortos sémáinkat és előítéleteinket. Szelíden és felkavaróan teszi ezt, és a hatás, a nyomában fakadó érzés jó. Többé, gazdagabbá válunk tőle. – Mi tagadás, mi kiváncsiak lettünk Lovas Nagy Anna első regényére.


Ljudmila Ulickaja legújabb regényében, az Imágóban három jó barát – egy zenész, egy költő és egy fotográfus – életén keresztül mutatja be a Sztálin halálától a Gorbacsov-féle “peresztrojkáig” terjedő időszak, az “olvadás” és a “pangás” korszakának hétköznapjait. A történet középpontjában e három évtized szovjet történelmének ellenzéki törekvései állnak: konspirációk, illegális kiadványok terjesztése, csempészése, kényszerű külső és belső emigrációba vonulás – a korszak politikai életének tipikus eseményei. Az Ulickajától megszokott szövevényes történetből kibontakoznak a szovjet diktatúra elleni küzdelem mindennapjai: megtudhatjuk, miként őrizhető meg ilyen körülmények között az ember személyisége, anyagi és szellemi függetlensége, vagy épp miként semmisíti meg a rendszer azokat, akik szembeszállnak a hivatalos ideológiával.
A regényben metaforaként megjelenő biológiai fogalom, az imágó, a rovar kifejlett állapotát jelenti. A rovartan ismer olyan ritka eseteket, amikor a rovar anélkül, hogy végső fejlődési stádiumát elérné, bábállapotban ivaréretté válik, és önmagához hasonló bábokat hoz létre. Ulickaja az imágó metaforájának segítségével próbálja megfejteni, hogy a 20. század második felének embere miként képes – ha képes egyáltalán – a szó erkölcsi értelmében is felnőtté válni. A történelmi események és a biológiai jelenség párhuzamával megmutatja, hogy ugyanaz az esemény vagy életsors hogyan válik egyszerre emelkedetten tragikussá és bohózatba illően komikussá.
Ulickaja legújabb regényének egy részletét már közel két hete olvashatjátok nálunk is a Lapozóban.

A Cartaphilus Könyvkiadónál jelenik meg az elkövetkező napokban a 2009-ben elhunyt Thierry Jonquet regénye, a Tarantula, melynek különböző helyszíneken és idősíkokban játszódó cselekménye meghökkentő fordulatokon keresztül jut el a drámai végkifejletig. Vincent Moreau eleinte úgy gondolja, csakis valami fatális félreértésről lehet szó. Bizonyára összetévesztik valakivel. Mert mi oka lenne bárkinek is arra, hogy elrabolja és fogva tartsa őt? És főleg, hogy úgy bánjon vele, mint egy kutyával – valami szörnyű gaztettet elkövetett kutyával. Telnek-múlnak a hetek, hónapok.
A sötét pincébe zárt, láncra vert, kutyakaján élő, a higiénia alapvető eszközeit is nélkülözni kényszerülő Vincent a fogva tartója – az általa Tarantulának elnevezett férfi – viselkedéséből lassan rájön, hogy félreértésről szó sincs, az őt csapdába ejtő “pók” valóban őt szemelte ki zsákmányául. Ahogy múlik az idő, a fiatalember rabságának körülményei fokozatosan javulnak: már rendes ételt kap, naponta tisztálkodhat, s hogy ne unatkozzon, olvashat és zenét hallgathat. Az addig szinte teljesen üres pincébe néhány kényelmes bútor kerül. Tarantula gyakran meglátogatja, beszélget vele, esetenként még néhány kérdésére is válaszol. A legfontosabb kérdésre azonban Vincent sosem kap választ: miért? – A regény alapján készült filmet a hazai mozik szeptember 8-tól vetítik.

A romantikus irodalom kedvelőit egy regénnyel lepi meg a General Press Kiadó. Sara Bennett regénye, A csábítás folrtyélai férfi és nő ősi, elementáris küzdelmét, az érzelmek és az ösztönök lázadását mutatja be, miközben bevezet minket a viktoriánus kori Anglia politikai ármánykodásokkal teli világába is. A jó házból való úrilány, Miss Vivianna Greentree Londonba érkezik, hogy megakadályozza az általa létrehozott árvaház lerombolását. A tulajdonos, a gőgös és élvhajhász, ám jóképű Lord Oliver Montegomery azonban hajthatatlannak tűnik. A nőben viszont méltó partnerre talál: ő makacs elszántsággal követi a férfit, egészen addig, amíg végül egy elegáns kuplerájban találja magát. Mivel észérvekkel nem sikerül meggyőznie az ifjú lordot, olyan eszközhöz kell folyamodnia, amely a férfi esze helyett a szívére hat. Egy tisztességes lány neveltetésébe azonban nem tartozik bele a szerelmi praktikák tudománya, így az ártatlan és a szerelem misztériumában járatlan teremtést a szépséges kurtizán, Aphrodité segíti, beavatva Viviannát a csábítás titkos fortélyaiba… Tervük vakmerő, izgalmas és veszélyekkel teli, ráadásul minden egyes lépés új, kiszámíthatatlan következményekkel jár. Viviannát azonban nem rémítik meg az akadályok, még akkor sem, hogyha az egyik éppen az ő szíve…

S ha már a romantikánál tartunk, találtunk még egy érdekességet, bár ezt kizárólag női olvasóknak ajánljuk. Az amerikai Lori Uscher-Pines – aki ma már boldog feleség – saját és más nők tapasztalatait felhasználva, autentikus forrásokra támaszkodva igazítja útba a kusza kapcsolatokban vergődő, feleségstátusra vágyó nőtársait, feltárva a férfielme sajátosságait, rámutatva a valós félelmek és szánalmas kibúvók közötti különbségekre, egyúttal körvonalazva a megoldásukat. A Vedd-rá-a-pasid-a-házasságra terv szerzője arra a kérdésre keresi a választ, hogy mit tegyen egy lány, ha a kedvese mindent megad neki, amire vágyik – kivéve azt az egyetlen gyűrűt? Ez a szabadszellemű, ugyanakkor rendkívül hiteles útmutató segít azonosítani azokat a problémákat, amelyek miatt késik a lánykérés, és kidolgozni azokat a taktikákat, amelyekkel a hezitáló férfi rávehető a házasságra.

Te melyiket olvasnád legszívesebben a fenti öt közül? Ulickaját várod, netán Jonquet thrillerét, vagy még nálatok sem volt meg a lánykérés, és Uscher-Pines könyve keltette fel az érdeklődésedet? Kiváncsiak vagyunk a válaszodra!


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  
  •