10. évfordulóján emlékezünk és emlékezzünk a New Yorki-i terrortámadásra. Emlékezünk, hisz ekkor alapjaiban rendült meg a biztonságba, az elpusztíthatatlanságba vetett hitünk és emlékezzünk, mert a veszély ma is aktuális: élnek emberek, akik most is a pusztítás, az erőszak hatalmában hisznek. Ajánlómban tekintsünk át néhány olyan magyar nyelven (is) megjelent kiadványt, amely ezzel a témával foglalkozik.
2001. szeptember 11-én sok minden megváltozott. És ebben az esetben is igaz, hogy a külső világ barbarizmusa elől saját belső világunkba menekülhetünk, belső világunk, érzéseink legihletettebb tolmácsolója pedig mi más, mint az irodalom? Vallja ezt például Martin Amis amerikai író, publicista, akinek már szeptember 18-án jelent meg írása a szeptember 11-i terrortámadásról: a döbbenet és az apokaliptikus jóslatok hatása alatt próbálta értelmezni a tragédiát. Azóta rendszeresen vissza-visszatért a témához. 2010-es könyve, A második gép, amely az Európa Könyvkiadó gondozásában és Tomori Gábor fordításában jelent meg, szintén ezt járja körül: a vallás és a barbarizmus közti kapcsolatot, Bush vagy Tony Blair elhibázott politikáját, a terroristák lehetséges motivációit elemzi.
Aki az események mélyebb megértésére, a közelmúlt politikai eseményeinek behatóbb megismerésére törekszik, olvassa el Lawrence Wright könyvét. A Magasba nyúló tornyokat az író szeptember 12-én kezdte írni, majd öt év dokumentálódás és több száz interjú feldolgozása után jelentette meg. A kötetből az olvasó megismerheti az iszlám fundamentalizmus történetét, Oszama bin Ladent és terrorszervezetének kialakulását, valamint az amerikai hírszerző és kémelhárító egységek tevékenységét. Lawrence Wright könyve a riporteri munka csúcsteljesítménye – elfogulatlan, mégis szenvedélyes, részletekbe menő és hihetetlenül olvasmányos.
Érdekes olvasmány az Avar János – Várkonyi Tibor szerzőpáros könyve, melynek címe Támad a terror. Az alcím ígérete alapján az Amerika elleni támadás hátterét boncolgatják. A kötet 2001-ben jelent meg.
A szeptemberi események szépírókat is megihlettek. Jay McInerney regényének címe A jó élet, fordította Siklós Márta és az Európa Könyvkiadó kiadásában jelent meg magyarul, 2007-ben. A könyv főhősnője Corinne, akinek élete fenekestül felfordul 2001. szeptember 11-én. Egy írás ez szerelemről, halálról, felfokozott érzékiségről a tragédia árnyékában: arról, hogy talán mégiscsak létezik „jó élet”, megtalálható az igaz szerelem, sőt az élet értelme is.
Érdekes szempontból nyújt betekintést a New York-i támadás elő- és utótörténéseibe Bombera Krisztina naplója. Magyar újságíró, aki magánemberként férjéhez utazik Amerikába, de az események követik őt. A Felhőkarcolat 2001. szeptemberétől 2oo2. februárjáig rögzíti, követi és kommentálja az eseményeket.
Érdemes átlapozni a World Trade Center – Éggel birkózó óriások fotóalbumot. Tudatosíthatjuk így az esztelen pusztítás mértékét. Ez az album azért készült, hogy emléket állítson az ikeróriásnak és ismertesse történetét.
Mathias Bröckers német újságíró és összeesküvés-elméleti megfigyelő és kutató szintén ezt a témát boncolgatja Összeesküvések, összeesküvés-elméletek és szeptember 11. titkai című könyvében. Erről a műről részletesebb ajánlót olvashat egy régebbi cikkünkben.
Mint minden történelmi eseményből, a New York-i targédiából is le kell vonni a tanulságokat és ne követni el ugyanazokat a hibákat. Az élet legyen szent minden formájában. Mondjunk nemet a vallási türelmetlenségnek, az elvakult fanatizmusnak. Tanítsuk meg gyermekeinknek, hogy az erőszak nem megoldás és a pénz nem minden. Az élet törékeny és minden megélt pillanat ajándék.