Salinger elveszett kéziratai?

Vidd hírét!
  •  
  •  

Egy nemrég nyilvánosságra hozott levelezésben újabb bizonyítékok bukkantak fel arra vonatkozóan, hogy J. D. Salinger tényleg folytatta munkáját és kiadatlan kéziratokat hagyott hátra.


A The New York Times szerint a Zabhegyező írója, aki nem publikált semmit Hapworth 16, 1924 c. regényének 1965-ös megjelenése után, egy barátjához, E. Michael Mitchellhez 1982-ben írt levelében utalásokat tett a kézirataira („my manuscripts”). Egy másik, 1994-es levelében Salinger újból megemlíti, hogy folytatja az írást. „Folytatom a munkát. Nagyjából ugyanazok a régi órák.” – írja ekkor Salinger.

A Mitchellhez címzett, három újonnan felfedezett levelet annak barátnője, Ruth E. Linke találta meg és adta el a Morgan Library and Museumnak, ahol másik tizenegy barátjának írt levelet is őriznek. Egyebek mellett arról is írt ezekben a levelekben, hogy milyen nehezen tudta megállni, hogy ne „pofázzon” egy egyetemi diplomaosztón. „Diplomaosztókra járok, és nem tartok semmit idegesítőbbnek és bosszantóbbnak annál, mint amikor a végzősök kiállnak akadémiai öltözetükben” írta 1982 júniusában. Egy 1994-es európai utazása kapcsán megemlíti Kaffka házát, mint turista-csapdát, és azt, hogy mennyire lehetetlen egy megfelelő, hatalmas zöld salátát találni az európai városokban. A levelek tele vannak tipikus, Salinger-nél megszokott csípős kommentekkel: a barátját Buddyroo-nak nevezi, önmagát pedig idiótának. Továbbá megemlíti, hogy feliratokra van szüksége a filmekhez, mert egyre nehezebben hall, kivéve ha a The Thirty-Nine Steps-t nézi, hisz azt a szívével is hallja.  Egy 1995-ös képeslap a The New York Times szerint egy igazi óda lehet a macskákhoz: „Nem tudom mit láttam a kutyákban éveken keresztül” – írja Salinger.

Jerome David Salinger, vagy ismertebb nevén J. D. Salinger 1919. január 1-én született New Yorkban. Apja lengyel zsidó, anyja ír katolikus volt. Részt vett a második világháborúban, ott volt a normandiai partraszálláskor és a lágerek felszabadításánál. A csatatéren ismerkedett meg Ernest Hemingway-jel, és Németországban első feleségével, aki azonban nem sokkal esküvőjük után elhagyta. Számos prózát, novellát és regényt írt, mégis neve egyetlen mű kapcsán vált híressé, és ez nem más, mint az 1951-ben publikált Zabhegyező. Szókimondó, odapörkölő nyelvezete miatt több államban is betiltották, manapság azonban hihetetlen népszerűségnek örvend, bár a vélemények megoszlanak róla. Az olvasók vagy egyenesen rajonganak érte, vagy egyáltalán nem szeretik. Salinger folyamatosan publikált 1965-ben bekövetkezett második válásáig.  1978-ban felröppent a pletyka, hogy egy nagy, romantikus, világháborús műn dolgozik, s bár megcáfolták ezt, a találgatások még mindig folynak. Példaként lásd az újonnan megtalált levelek esetét.

A kiadatlan kéziratoknak azonban nincs más nyoma, csupán a levelekben található néhány említés, utalás. Talán a jövőben további nyomokra bukkannak, újabb levelekben.


Vidd hírét!
  •  
  •