Janne Teller: Semmi

Írta : Janne Teller
Eredeti cím : Intet
Eredeti kiadás : 2000
Magyar cím : Semmi
Fordította : Weyer Szilvia
Kiadó : Scolar Könyvkiadó
Recenzált kiadás éve : 2011
Terjedelme (oldalszám) : 181
88
Vidd hírét!
  •  
  •  

Tæring, augusztus második hete. A dán városka általános iskolájában a 8/a osztály diákjai az új, aznap kezdődött tanévet „ízlelgetik”. Egyik pillanatban feláll Pierre Anthon és a következő kijelentést teszi: „ – Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá.” Majd összecsomagol és kisétál az osztályteremből. Ezt követően minden nap a házuk udvarán levő szilvafára telepedik, onnan dobálja és csúfolja osztálytársait, mert szerinte teljesen értelmetlen és fölösleges dolgokkal foglalkoznak.


A tizenéves gyerekek kezdetben tehetetlenül szemlélik Pierre Anthon megnyilvánulását, majd elhatározzák, hogy tenniük kell valamit, amivel rábírják a fiút, hogy lejöjjön a szilvafáról és meggyőzik, hogy nincs igaza. Először gyerekes dolgokkal próbálkoznak – sikertelenül –, majd Sophie fejéből pattan ki az ötlet: bebizonyítani Pierre-nek, hogy igenis vannak fontos dolgok az életben. A város szélén levő elhagyott fűrésztelepet kinevezik főhadiszállásnak és belekezdenek a nagy terv megvalósításába: létrehozzák a fontos dolgok halmát.

Előbb a város lakóitól gyűjtenek számukra fontos tárgyakat, majd egy nap Dennis behozza szerepjátékos könyveinek gyűjteményét, négy rész híján. Amikor társai a hiányzó részek leadására kényszerítik – arra hivatkozva, hogy akkor van igazán értelme az egésznek, hogyha valóban fontos dolgokról mondanak le –, gyökerestől változik meg minden: onnantól kezdve mindig az jelöli meg a sorban következő személyt, aki valamely számára fontos dologtól éppen megvált, és azt is ő mondja meg, hogy mitől kell megválnia az illetőnek. Kezdetben még csak kedvenc szandál, horgászbot, bokszkesztyű vagy bicikli gazdagítja a halmot, de lassan kilép a normalitás keretei közül a dolog és egyre nagyobb és személyesebb áldozatot kell hozniuk a hátralévőknek a közös cél elérése érdekében. Hiába tör fel egyesekből a tiltakozás, a kétely, hogy helyes-e, megengedhető-e az, amit tesznek, a közösségi kényszerítő erő – amit nyilván azok elszántsága táplál a legjobban, akiknek már le kellett mondaniuk valami számukra fontosról – felülkerekedik ezen. Amikor pedig kicsúszik az irányítás a fiatalok kezéből, kirobban a botrány, a szülők, a rendőrség, a média is felkapja a fejét, de Pierre Anthon hajthatatlan marad meggyőződésében, szinte elkerülhetetlenné válik a tragikus végkifejlet.

Janne Teller regénye, a Semmi elsősorban az ifjúságot szólítja meg, nyelvezetében egyszerű, fiatalok által is könnyen olvasható és érthető. (Az olvasást még személyesebbé teszi az egyes szám első személyben történő mesélés: az eseményeket az egyik diáklány, Agnes szemszögéből látjuk.) A történet hátterében meghúzódó mély filozófiai és erkölcsi mondanivaló azonban túlmutat a tizenéves generáción és az őt foglalkoztató kérdéseken, hiszen a felnőttek számára is súlyos mondanivalóval bír. Nemcsak a kamasz célközönséget, hanem az érett felnőtteket is gondolkodóba ejti, megállásra és önvizsgálatra készteti a rohanó mindennapokban: valóban azoknak a dolgoknak van igazán értelme, aminek a legnagyobb fontosságot tulajdonítjuk, és valóban bármilyen áldozatot megér az, hogy másoknak bebizonyítsuk: igenis a számunkra lényeges dolgok a legfontosabbak? Megengedett bárki számára is az, hogy a mások számára fontos dolgok – legyenek azok bármilyen természetűek – jelentőségét, értékét megkérdőjelezze?

Rövid és velős – akár ezzel a közhellyel is jellemezhetnénk a regényt, amelyet a tizenévesektől kezdődően minden korosztály képviselőinek érdemes elolvasnia. Lehetőleg még azelőtt, mielőtt építeni kezdené saját életében a Fontos Dolgok Halmát.

A Semmi 2000-ben jelent meg Dániában, ahol előbb nagy vihart kavart, majd felkapottá vált: megjelenése után botránykönyvnek minősítették és betiltották, majd egy év múlva váratlanul megkapta a dán Kulturális Minisztérium Gyermekkönyv-díját, mi több, kötelező olvasmánnyá nyilvánították. Miután több nyelvre is lefordították, más országokban is díjakat kapott: 2008-ban Franciaországban a legjobb ifjúsági regénynek járó díjjal jutalmazták (Le Prix Libbylit), az Egyesült Államokban pedig 2011-ben két díjat is kapott (Michael L. Printz Honor Award és Batchelder Honor Award). Magyar fordításban 2011-ben jelent meg a Scolar Könyvkiadó gondozásában.

 


Vidd hírét!
  •  
  •