Bárány Tamás 1922. március 21-én született Budapesten, és itt is hunyt el 2004. november 10-én, tehát 82 éves korában.
Alkotó emberré eszmélése idején költőnek készült, három verseskötete jelent meg: 1937-ben az Álomváros, 1941-ben a Lassú nyár, 1948-ban a Válj bennem verssé! című. Később a próza felé fordult a figyelme, igazán híressé regényei váltak. Egyetemi tanulmányai alatt bölcsészetet és jogot hallgatott, majd dolgozott a Fővárosi Könyvtárban, később újságíróként és lektorként is. 1956-tól szabadúszó író.
Első regénye 1943-ban jelent meg Szélcsend címmel, de igazán jelentős alkotása az 1947-es És megindulnak a hegyekben.
Ez a regény a fasizmus időszakáról szól. Bárány a realizmus stílusában próbál alkotni, próbálja megtalálni a saját egyéni hangját. Az 1953-ban megjelent Húsz év is „realista nagyregény”: nagyszabású epikus tárgyat választott, totális ábrázolásra törekedett, a magyar munkásosztály két évtizedes sorsát akarta megörökíteni egyéni és társadalmi szempontból egyaránt, lehetőleg úgy, hogy figyelmének köréből semmi se maradjon ki. De ebben a stílusban nem találta meg önmagát, hát tovább tájékozódott. Egy ideig olvasmányos irodalommal foglalkozott, ekkor írta Rákóczi zászlai című történelmi ifjúsági regényét (1955) és a Kormányválság Paranában című humoros-szatirikus könyvét (1955).
Saját írói hangjára máig legtöbbet olvasott művében, a Csigalépcsőben (1956) talált rá. A regény elsősorban magánéleti konfliktusokat ábrázol, de a háttérben hangsúlyosan jelennek meg a kor társadalmi problémái is. A szereplők egy szabályos szerelmi háromszögbe bonyolódnak, de a visszásság kiváltó oka külső: a családok erőszakos szétválasztása, a lakásproblémák. Hasonlóan magánéleti-társadalmi témával: az elmagányosodás és a társkeresés konfliktusaival, illetve a kisvárosi élet és társadalom buktatóival foglalkozik ebben a korszakban jó néhány regényben: Űzött vad, 1959; Íratlan törvény, 1962; Sziget, 1967.
Átfogó vállalkozásnak indult Apátlan nemzedék (1960) című regénye, amely egy érettségiző osztály diákjainak sorsát, útkeresését írja le. Egy nehéz korszak bemutatása kíván e regény lenni, sorra előkerülnek a háború, a zsidóüldözés, a felszabadulás, a személyi kultusz és az 56-os események morális témái. Inkább érdekes dokumentuma az ábrázolt nemzedék világának, semmint igazán olvasmányos regény.
A hatvanas években egyre népszerűbb íróvá vált. Számos szórakoztató szépirodalmi alkotás került ki tolla alól: Kis ház a szigeten, 1963; A fiam nem a lányom, 1964; Tengerparti nyár, (válogatott novellák), 1966. 1965-ben készült egy paródia-sorozat a kortárs írókról …és így írunk mi! címmel.
Legjobban sikerült műve ismét realista hangot üt meg. A Város, esti fényben (1968) „ál-szociográfiai” regény egy képzeletbeli iparváros képzeletbeli lakóiról. A város, Fűzfőpatona a valóságban nem található, nem egy konkrét helyet jelöl, hanem a fejlődő magyar iparváros prototípusa a maga tipikus szereplőivel, életlehetőségeivel és konfliktusaival.
A Velünk kezdődik minden (1969) című regénye a fiatal generáció életfelfogását, a különböző generációk közötti konfliktusok lehetséges okait vizsgálja. A Kitagadottak hasonló témájú: bandázó fiatalok kallódását ábrázolja, de annak okait is kutatja. Bárány soha nem ítéli el a fiatalokat, inkább megérteni próbálja őket, talán ezért lehet népszerű olvasmány körükben is.
Bárány Tamás könnyed elbeszélői stílusa igényes témaválasztással, nagyfokú szociális érzékenységgel párosul. Stílusát a nyugatos hagyomány alapján alakította ki, a nagy mester alighanem Kosztolányi. Igazi hangja egy ironikus-szatirikus finom humor, amely színpadi műveiben is megmutatkozik.
Néhány regényéből filmet is forgattak, ahol Bárány Tamás íróként, forgatókönyvíróként működött közre. Ilyen például az Albérlet Cinkotán (1993), A világ közepe (1979), a Férfiak mesélik, illetve Asszonyok mesélik (1971-1972) és a Csigalépcső Bán Frigyes rendezésében Somogyvári Rudolffal, Vass Évával és Sütő Irénnel a főbb szerepekben (1957).
Regényeinek újrakiadása nagyon időszerű lenne, hiszen nem találtam friss kiadású köteteket. Az internetes antikváriumokban viszont számos írása beszerezhető.
Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár