Könyvet ajándékozni mindig nemes cselekedet – a Húsvét közeledtével adunk pár tippet arról, hogy milyen újdonságokkal érdemes meglepni szeretteinket vagy saját magunkat. A mi figyelmünket az alábbi kötetek ébresztették fel. Válogassatok közülük kedvetekre!
Ennél szebb kontraszt nem létezhet: A fekete ruhás nő után jöjjön A fehér ruhás nő, és itt nem csak a színbeli kontrasztra gondoltam. A Lazi Könyvkiadónál a 
napokban jelenik meg Wilkie Collins 1860-as regénye, s bár a brit szerző nem ismeretlen a magyar olvasóközönség előtt (A holdgyémánt, A rémuralom napjaiból), A fehér ruhás nő-t eddig itthon nem olvashattuk. A történet főszereplője Walter Hartright, aki tehetséges festő lehetne, de szerény rajztanárként kénytelen tengetni életét. Rég megszokta, hogy érzelmeit a kabátjával együtt az előtérben hagyja, mikor előkelő családok kisasszonykáit tanítja a rajzolás alapjaira. A magára erőltetett fegyelem azonban csődöt mond, amikor elszegődik a cumberlandi Limmeridge House-ba két úrihölgy mellé. Az egyik, a szókimondó, tűzrőlpattant Marian akár az életét is adná imádott húgáért, a szép, gyöngéd, szelíd, merengő Lauráért, aki művészi hajlamait az akvarellfestészetben szeretné kamatoztatni. Megtörténik hát a baleset, kölcsönös szerelem szövődik Walter, és a rangban-vagyonban felette álló szép kisasszony között. Ám Laura jegyben jár. Választottja, Sir Percival Glyde látszólag maga a nagyúri kifinomultság és figyelem, a lány mégis megérez valamit abból, hogy e frigyből csak rossz származhat. Mivel azonban ekkoriban egy nőnek nemigen lehet önálló akarata, férjhez megy a baronethez. Ezzel aztán elszabadul a pokol. A szó szoros értelmében, mert az újdonsült férjnek ördögi segítője is akad, Fosca gróf, aki olasz titkos társaságok tagja. A két minden hájjal megkent gazember Laura örökségére pályázik, ehhez azonban el kell tenni őt láb alól.Vagy mégsem? Hátha egy hasonmás is megteszi helyette, a titokzatos fehér ruhás nő… Walter elszánt harcot folytat a két hétpróbás gazember ellen, hogy visszaadja szerelme személyazonosságát.
Ha világsikert akarsz a nyuszi kosarába lopni, Jonathan Franzen regénye a legjobb választás. A tíz évig készült Szabdság a tengerentúlon óriási sikert aratott, máris a 21. század meghatározó amerikai regényének nevezik, az Európa Könyvkiadónak köszönhetően pedig végre itthon is megjelenik. 
A hatalmas, poszt-updike-i amerikai családregény modern szerelmekről és házasságokról szól, egyszerre komikus és tragikus feltérképezése a szabadság fogalmával és gyakorlatával együtt járó kísértéseknek és terheknek: a tinédzserszex mámorának és izgalmainak, a középkorúság hirtelen megbillenő kompromisszumainak, városi létnek és pusztuló természetnek, a birodalomépítés nyomasztó súlyának. Patty és Walter Berglund régebben St. Paul városának dzsentrifikálói közé tartoztak – ők voltak a lerobbant belvárosi lakónegyed első csinosítói, a leggondosabb szülők, a bionemzedék úttörői. Patty eszményi szomszéd volt: mindig meg tudta mondani, hol kell leadni a kimerült elemeket, hogyan lehet rávenni a rendőröket, hogy tegyék a dolgukat. Irigylésre méltóan tökéletes anya volt, férje álmainak asszonya. Walterral, a környezetvédő jogásszal, a biciklin munkába járóval, az elkötelezett családapával kivették a maguk szerény részét abból, hogy jobbá legyen a világ. Ám most, az új évezredben Berglundékat hirtelen csupa rejtély övezi. Miért költözött át tinédzser fiuk az agresszíven republikánus melós szomszédékhoz? Miért vállalt állást Walter a természeti rekultivációval álcázott külszíni szénfejtésnél? Hogy kerül már megint a képbe Richard Katz, a bogaras rocker, Walter hajdani évfolyamtársa és legjobb barátja? És főleg: mi történt Pattyvel? Miért lett a Barrier Street legfényesebb csillagából egyszeriben egészen másfajta, kellemetlen szomszéd, dühöngő fúria, aki szinte a kandi utca szeme láttára esik szét?
Ha a nyuszi inkább egy összeesküvés-elméletekkel teleszőtt, XIX. századias kalandregényt hozna ajándékba, ráadásul olyan valaki tollából, aki a leginkább ért ehhez a műfajhoz, 
akkor az Európa Kiadó másik tavaszi újdonságát, a A prágai temető-t ajánljuk Umberto Ecótól. A regény főszereplője, Simonini kapitány a fantázia szülötte, de nagyon is valószerű gazember. Tőrbotra támaszkodó idegen- és nőgyűlölő haspók, magányos nyomorult létére fél Európa titkosszolgálatainak zsoldjában álló cinikus hamisító ő, aki hazugságokat kohol, összeesküvéseket sző, és merényleteket szervez. Az persze csak a regényes képzelet műve, hogy Simonini kapitánynak mindenhez és mindenkihez köze van: a „görbe lábú gnóm” Garibaldi körül szaglászó piemonti besúgóhálózathoz, a párizsi kocsmák abszintgőzében szervezkedő alvilági bombagyárosokhoz, a párizsi kommün zavarosában halászó francia és porosz hírszerzéshez, a Dreyfus-ügy bordereau-jához és a muzsikokat ördögi félnivalóval biztató cári Ohranához éppúgy, mint a Charcot-klinika „Froide doktor” nevű hipnotizőrgyakornokához, vagy épp a fekete miséket celebráló sátánista Boullan abbéhoz. A szereplők és a tények, az ügyek és a „dokumentumok” azonban (el egészen a hitleri haláltáborok kiagyalóit „megihlető” Cion bölcseinek jegyzőkönyvei-ig) mind-mind vérfagyasztóan igaziak. S a képzelt Simonini is csupa olyasmit tesz, amit valakik valamikor csakugyan véghezvittek. És utószavában talán nem tréfából jegyzi meg Eco professzor: „bizonyos értelemben azért mégiscsak létezett ő. Sőt az az igazság, hogy mindmáig itt van köztünk.”
Ha a nyuszi nem távolodna el a kalandregény műfajától, de valami könnyedebb darabot választana, szívből ajánljuk a f
ikció területén frissen bemutatkozó Bear Grylls első kalandregényét, az Istenek aranyát, amely a Jaffa Kiadó gondozásában jelenik meg. A Discovery-ről ismerős túlélő, ex-tengerészgyalogos és cserkészparancsnok A vadon törvényeivel kellemes meglepetést okozott, ezért bízunk vakon az első kalandregényében is, amely szintén a természet erőivel és csodáival való szembenézésről szól, és ezúttal is az életbenmaradáshoz szükséges találékonyságé és a túlélési technikáé a főszerep! A történet főhőse Beck Granger, aki a nagybátyjával, a híres antropológussal érkezik Kolumbiába, hogy részt vegyen El Dorado, az elveszett város felkutatására induló expedíción. Ám mielőtt útnak indulnának, álarcos támadók rabolják el Beck bácsikáját. Beck hamarosan rábukkan egy régi térképre, amely elvezetheti őket úti céljukhoz, és a helyi rendőrfőnököt rászedve végül az éj leple alatt egy tengeri tutajon vágnak neki a nagy utazásnak. A fiataloknak kalandos útjuk során nem csupán a természettel, a vadállatokkal, a szomjúsággal és az éhséggel kell megküzdeniük, de az őserdő indiánjaival is találkoznak. Beckről azonban hamar kiderül, hogy a túlélőtechnikák avatott ismerője, és minden szorult helyzetből ki tudja rántani újdonsült barátait.