Április 14-én ünnepli születésnapját Esterházy Péter, a kortárs magyar irodalom nagy alakja. Így indítottam anno az író portréját. Szomorú hír miatt szükséges aktualizálnom ezt az írást, és sajnos így kell kezdenem ezt a portrét: elhunyt Esterházy Péter, a kortárs magyar irodalom nagy alakja… És minden ige múlt időbe kerül…
Nagynevű ősökkel büszkélkedhetett Esterházy és Károlyi grófok leszármazottjaként, de anyja felől polgári család sarja. Középiskoláit a Budapesti Piarista Gimnáziumban végezte, majd az ELTE matematika szakán diplomázott 1974-ben. Eredeti szakmájában csupán négy évig dolgozott, 1978 óta szabadúszó íróként tevékenykedett.
Különleges érzékenységű embernek gondolom, aki különleges viszonyban volt édes-anya-nyelvünkkel. Ilyen típusú írásművészet, ilyen véresen komoly és mély játék a nyelvvel igazán ritkaság a világirodalomban. Ezt nemcsak én mondom, az elfogult olvasó, bizonyítja ezt a rengeteg díj is.
Esterházy gazdag életművéből csupán néhányat említek itt (olvasási) kedvcsinálóként. Korai művei közé tartozik a Pápai vizeken ne kalózkodj című intelemszerű elbeszélés-gyűjteménye 1977-ből. (Már ebben az évben megkapta az Elsőkötetesek Díját.) Az 1979-es Termelési regény emelte őt az igazán nagyok közé a kortárs írók között. Ez egy ironikus-szatirikus kettős mű: önéletrajzi regény és egy regény önéletrajza, sajátos posztmodern intertextualitás. Igazán érdekes és élvezetes írásmű a Bevezetés a szépirodalomba: képregény és anekdotagyűjtemény, automatikus írásmű és stílusimitáció. Különleges részlete az Ottlik Géza emléke előtti tisztelgésként egyetlen papírlapra lemásolt Iskola a határon.
A posztmodern irodalom gyöngyszeme a Tizenhét hattyúk (1987): egy XVII. századi lány, Csokonai Lili fiktív önvallomása ez, korabeli nyelvezeten XX. századi problémákról. A Hahn-Hahn grófnő pillantása az utazóregények műfaját emeli egy sajátosan többrétegű, posztmodern koncepcióba (1991).
A Harmonia caelestis családregény tulajdonképpen visszakapcsolás Esterházy első nagy sikeréhez, a Termelési regényhez, de természetesen annál sokkal több és másabb. „Ez a regény is két részből áll, egy Számozott mondatokat tartalmazóból és Egy Esterházy család vallomásai című, ugyancsak számozott részekből álló könyvből. A két rész – persze a számok sajátos kezelésének megtanulása után – „rímel” egymásra, az egyik a másikat értelmezi, ám mégis úgy, hogy az elsőben inkább objektív epika található, a másodikban szubjektív családtörténet…” – idézem Legeza Ilonát.
A 2009-ben megjelent Semmi művészet című regényét az év legjobb futballkönyvének választotta a Német Futballkultúra Akadémia. A laudáció szerint „a labdajátékot komikus, megható családi sorsként ábrázolja, amivel első rangú oidipuszi prózát teremtett meg”. A 2010-ben megjelent Esti tisztelgés a másik nagy stílus- és nyelvmester, Kosztolányi Dezső előtt. Három év szünet után évente publikált egy-egy regényt: 2013-ban az Egyszerű történet vessző száz oldal – a kardozós változat, 2014-ben az Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk változat, 2015-ben A Bűnös látott napvilágot. 2016-ban pedig szomorú előjelként a Hasnyálmirigynapló.
Néhány szót ejtsünk a csöppet sem elhanyagolható mennyiségű (és minőségű!) díjakról is, melyekkel Esterházy Péter munkásságát honorálták a különböző fórumok. 1986: József Attila-díj, 1990: Krúdy Gyula-díj, 1991: Alföld-díj, 1992: a Soros Alapítvány Életműdíja, 1994: Szabad Sajtó Díj, 1996: Kossuth-díj, 2001: Márai Sándor-díj, 2002: Herder-díj, 2004: Pro Európa-díj, 2006: Prima Primissima díj, 2007: a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, 2011: AEGON Művészeti Díj.
Esterházy Péter regényeit majd minden európai nyelvre lefordították, külföldi sikereit tanúsítják más országbeli elismerései, amelyeket a fentiekhez csatolhatunk: 1988 és 1998 – Vilenica-díj (Szlovénia), 1993 – a Római Irodalmi Fesztivál Díja (Olaszország), 1995 – Björnson-díj (Norvégia), 1999 – Osztrák Állami Díj, 2004 – a német könyvszakma békedíja, 2009 – Ovidius-díj (Románia), illetve több évben is megkapta a francia Ordre des Arts et des Lettres kitüntetés egyre magasabb fokozatait.