Végy egy nagy adag gótikus misztikát, elegyítsd a horror zsáner kellékeivel, öntsd nyakon nagyfokú hitelességgel, keverj hozzá csipetnyi romantikát, ízesítsd hatásos feszültségkeltéssel, archaikus magyar nyelvvel, majd mindezt csomagold reformkori köntösbe, és minden adott egy kiváló horror-thrillerhez. Miről is van szó? Adott egy Szeghalmi Lőrincz nevezetű orvosdoktor, aki tanulmányai elvégzése után Ungváron alapított praxist. Előzetes tervei szerint két-három évet tervezett eltölteni a felvidéki városban, ám tovább maradt. 1839 ősze, 1840 tavasza mozgalmas időszaknak bizonyult a fiatal medikus életében. Ezt az eseménysorozatot rögzítik azok a levelek, amelyet Kaposváron találtak meg néhány éve egy régi, valaha parókiaként szolgáló épület felújításakor. Ezekből a levelekből épül fel ez a klasszikus levélregény – amely műfajilag a viktoriánus korabeli gótikus rémregényekkel mutat nagyfokú hasonlóságot – izgalmas, idegfeszítő olvasmányélmény.
Nem sokkal Ungvárra költözése után egy racionálisan megmagyarázhatatlan esethez hívják Szeghalmi Lőrinczet. Egy fiatal nőnek a szülést követően sem csillapodtak fájdalmas görcsei, mi több, a tünetei arra engednek következtetni, hogy továbbra is állapotos. A helyi vajákos által kevert gyógyító port bevéve ugyan csillapodnak fájásai, ám varangyos békáknak ad életet. Ung vármegye orvostársadalma tanácstalanul áll a különös eset előtt, a népi hiedelemvilágot és praktikákat elutasító Szeghalmi doktor pedig nyomozásba kezd. Ennek során jelentős jellemátalakuláson megy át, hisz a tudomány, a ráció és az empíria képviselője a történet végére teljes metamorfózison átmenve jut el a tapasztalaton túli, természetfeletti hitig. Útját vízi hullák, boszorkányok, látók, vérfarkasok, zombik és szellemek keresztezik. Segítőtársa Bakos, a varázsoló ember.
A történet nagy erénye, hogy mesterien biztosítja az autenticitás illúzióját, az olvasó állát vakargatva töpreng, megtörtént esettel áll szemben, vagy képzelet szülte eseménysorokat olvas. A dilemmát erősíti, hogy a békaszüléses eset valóban megtörtént, hisz azzal a tekintélyes szakmai lap, az Orvosi Tár is foglalkozott, sőt az esetet publikáló két orvos – Hackell András és Szőke Zsigmond – valós, létező személy volt. A szemfüles olvasó, ha a kötet végére lapoz, rögvest kideríti a turpisságot, hisz az Egyéb közlések és főhajtások jegyzetet A. K., bizonyos Alt Krisztián írja alá, aki nem más, mint a regény szerzője. Ennek ellenére el kell telnie egy kis időnek, amíg szét tudja választani az olvasó a valóság és képzelet határait.
Külön szót kell ejteni az archaikus nyelvezetről, hisz az amellett, hogy még jobban segíti az olvasót a témában való elmélyülésben, a hitelességet is fokozza. Az archaizmusok sehol sem zavaróak, és számos olyan rég elfeledett szóval találkozhatunk, amelyekkel napjainkban csupán a korral foglalkozó irodalom- és orvostörténészek botlanak kutatómunkájuk során. Az olvasó számára az értelmezést megkönnyítendő, lábjegyzetben közli a szerző a szavak mai jelentését. A nyelvezetnél járva említsük meg a humort is, hisz az egyszerű, különösebben mély mondanivalót nem tartalmazó párbeszédek javarésze a jellegzetes vidéki tréfás észjárás jegyeit hordozzák magukon.
Szeghalmi Lőrincz és Bakos Gyula alakjáról az X-akták Mulder és Scully kettősére asszociáltam. Az orvosdoktor és az egyszerű javas ember afféle 19. századi prototípusai a CIA-ügynökönek, annyi különbséggel, hogy a hat ujjal született Szeghalmi maga is rendelkezik látó képességekkel, csak azokat nem hagyta kibontakozni, és minden erejével a végsőkig tiltakozott az árnyékvilág létezése ellen. Szeghalmi az elején lenézi az egyszerű, tanulatlan parasztember „tudományát”, és váltig bizonygatja neki az orvostudomány eredményeit, ám a végén már egyenrangú felekként vitáznak a látható és nem látható világ áthidalhatóságáról.
Néhány logikai baki becsúszott a történetvezetésbe, legalábbis fölöslegesnek tűnő eseményekkel is találkozhatunk: például sehogy sem értettem, miért kellett a latorcai halászok tragédiájával foglalkozni, amelynek semmi köze nem volt a történethez? Ezek kis időre kizökkentik az olvasót a történet ritmusából, ám a lebilincselő képsorok ezeket az üresjáratokat is élvezhetővé teszik.
[youtube width=”560″ height=”315″]http://www.youtube.com/watch?v=B7giSaqYYFU[/youtube]
Mindent összevetve kiválóan sikerült, hiánypótló vállalkozás a Levelek az árnyékvilágból. A szerző sikeresen lovagolta meg a konjunktúrát, hisz egyre-másra jelennek meg a misztikus elemekkel átszőtt krimik, thrillerek, sőt, a regény kiváló alapanyagul szolgál egy mozifilm elkészítéséhez is. A könyv honlapján a számos háttéranyag és információ mellett egy könyvfilmmel is igyekszik kedvet csinálni a Magvető Kiadó az olvasáshoz. Magyar nyelvterületen tudomásom szerint egyedülálló ez a próbálkozás, amely egyfajta sikeres műfajteremtő kísérletként is felfogható.