Június 28-tól vetítik a hazai mozik a Fejvadászokat – adaptációk terén ez a legnagyobb könyves-mozis esemény ebben a hónapban. A Jo Nesbø azonos című regénye alapján készült norvég film vetítési jogait ötven országban adták el, és ezzel megdöntötték a korábbi norvég rekordot. A Summit Entertainment szintén megvásárolta a könyv megfilmesítési jogait, szóval közelebbről egy amerikai adaptációra is befizethetünk majd. Addig itt a norvég feldolgozás, a hónap végétől minden magyar moziban megtekinthető.
A regény: Roger Brown a legjobb fejvadász Norvégiában. Az egyik neves fejvadász cég munkatársaként feladata a legmegfelelőbb jelöltek kiválasztása különböző nagyvállalatok vezető tisztségeire. Mivel gyönyörű feleségével igencsak fényűző életmódot él, kissé szokatlan „mellékállásból” szerzi meg a hiányzó részt: műkincstolvajként tevékenykedik, többnyire sokat érő festményekre szakosodva. A képlet egyszerű: előbb a vezető tisztségeket elfoglalni szándékozó – jó anyagi körülmények között élő – jelölteket az interjú során kellőképpen kifaggatja nemcsak képességeikről és szakmai tapasztalataikról, de a tulajdonukban levő nagyértékű műtárgyakról és lakásuk biztonsági felszereltségéről is. Aztán Roger betör az áldozataihoz, és szakértelemmel kicseréli a képeket egy-egy másolatra. Egy napon azonban rádöbben, hogy a nyomában vagy egy másik típusú fejvadász, aki az övétől eltérő módon, fegyverrel végzi a munkáját és minden jel szerint szeretné eltenni láb alól.
Júniusban egy másik adaptáció is debütál a magyar mozikban: A Kilimandzsáró hava című filmet itthon június 14-től vetítik. A francia produkció nem Ernest Hemingway regényének az átdolgozása, hanem egy Victor Hugo-költemény alapján készített dráma.
A film főszereplője Michel, aki közvetlenül a nyugdíjazás előtt veszíti el a munkáját. Ennek ellenére boldog és elégedett életet él a feleségével, akivel 30 év házasság után is szerelmesek egymásba és örülnek gyerekeiknek unokáiknak. Egyszerű életet élnek szerető barátaik körében. Ezt az idillt töri össze két fegyveres rabló, akik betörnek hozzájuk, miközben a barátaikkal kártyáznak és elveszik az egy életen át spórolt pénzüket. Ők és a barátaik is sokkos állapotba kerülnek és mindegyikőjük más megoldást talál ki a problémájára.
A filmet Victor Hugo egyik legismertebb verse, a Les pauvres gens ihlette. Nem tudjuk, hogy a vers magyarul megkelent-e – ha valakinek erről több információja van, ossza meg velünk és olvasóinkkal.
Amerikában további két adaptáció debütál az elkövetkező hetekben – s az előzményeket tekintve várhatóan itthon is sor kerül majd úgy a filmre, mint a film alapjául szolgáló könyvre. Az első a The Woman in the Fifth című alkotás, amelyet Douglas Kennedy azonos c. regénye ihletett. Ezt június 15-től vetítik a tengerentúlon.
A film egy amerikai íróról szól, aki Párizsba utazik, hogy kétségbeesett igyekezettel megpróbálja helyrehozni életét és visszaszerezze feleségét és lányát. Tervét azonban közel sem koronázza siker, így végül egy kétes hírnevű külvárosi hotelben köt ki, ahol éjjeli őrként alkalmazzák. Egy nap azonban egy gyönyörű, titokzatos nővel hozza össze a véletlen. A főszerepben Ethan Hawke és Kristin Scott Thomas látható.
A film alapjául szolgáló regényt Douglas Kennedy írta, tőle a magyar olvasók a Kísértést és a Veszélyes kötődést olvashatták, mindkettő az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg. Elképzelhető, hogy erre a regényre is sor kerül.
Június 22-től megy az amerikai mozikban a Seth Grahame-Smith regénye alapján készült Abraham Lincoln, a vámpírvadász. A történelmi múltba helyezett, valós szereplők köré épített vámpírsztori 1818-ban kezdődik, amikor Abraham Lincoln, az USA majdani elnöke még csak 9 éves, édesanyja pedig egy rejtélyes betegség miatt haldoklik. A gyászoló Abraham csak később tudja meg, hogy édesanyja halálát nem más, mint egy vámpír okozta. Ettől a pillanattól kezdve Lincoln életét a tanulásnak és az önfeláldozásnak szenteli. A test és az elme tökéletes urává akar válni, és mindezt egyetlen cél érdekében – Abe legendás termetével, erejével és mesteri fejszehasználatával bosszút állni indul, és ez az út, ami később a Fehér házig vezet. Miközben Abraham Lincoln rabszolgák millióinak felszabadításáért küzd, az élőhalottak seregévek is csatározik, szembeszállva a sötétséggel, ami évszázadok óta taszítja rettegésbe az emberek világát.
A könyv azt a hagyományt folytatja, amit a jelek szerint a philadelphiai székhelyű Quirk Books kezdett el: klasszikusokat dolgoz fel úgy, hogy feltuningolja a fiatal olvasók körében népszerű szereplőtípusokkal. Jelen esetben vámpírokkal. Seth Grahame-Smithnek korábban már volt egy próbálkozása ezen a téren: a Büszkeség és balítélet meg a zombik (Athenaeum, 2009) nagy sikernek örvendett nyomtatva és megfilmesítve is. Elég valószínűnek találom, hogy a vámpírvadász Abraham Lincolnt is olvashatjuk majd magyarul.