Az ír Sebastian Barry regényét, a Kánaán földjént választotta a zsűri az év legjobb történelmi regényének. A huszadik századot keresztül-kasul bejáró nagyívű és bensőséges utazás olyan könyveket előzött meg a fináléban, mint a Testvérlövészek Patrick deWitt tollából, a The Stranger’s Child Alan Hollinghursttől vagy a Half Blood Blues a kanadai Esi Edugyantől.
Barry regénye a 89 éves Lilly Bere története, aki unokája halála után magára marad. Néha ugyan benéz hozzá egy-egy régi barát, beszélgetnek, ajándékot hoznak, de vigasztalást egyikük sem nyújthat. Lilly magányosan tölti a mindennapjait kis háza konyhájában, s gyászában visszagondol az életére: a dublini csitrire; az Írországból menekülni kénytelen szerelmes lányra, akinek Amerika a Kánaán földjét jelentheti; a szakácsnőre; az asszonyra; az anyára; a nagymamára. Apró mozzanatokon keresztül, élénk, hatásos képek segítségével idézi fel élete fontos vagy éppen lényegtelenségükben is sorsfordító pillanatait, Írország és Amerika huszadik századának történetét. A könyv magyarul a General Press Kiadó gondozásában jelent meg 2012-ben; a szerző nem lehet ismeretlen a hazai olvasóközönség előtt, korábban ugyancsak a General Press Kiadónál jelent meg másik két regénye, az Egy eltitkolt élet és a Messze, messze.
A zsűri a döntést követően azt mondta, hogy csak egy hajszál választotta el a győztes könyvet a másik öt regénytől, de végül az energikus Kánaán földjént meggyőzőbbnek találták. Barry regényét a zsűri éppen azért dícsérte, amiért a díj névadóját, Sir Walter Scottot is nagyra tartották: a történelem ugyanazon periódusát több szemszögből érzékelteti.
Barry azt mondta: elképesztő érzés olyan írók előtt végezni, mint Alan Hollinghurst és Barry Unsworth. „Egyáltalán nem számítottam arra, hogy én nyerek, hiszen elég volt csak a többi jelölt szerző nevére pillantani” – tette hozzá az ír regényíró. Elmondta, hogy Walter Scott írásaival először a nagyapja házában találkozott még gyerekként, amikor a padláson egy ládában rábukkant a Waverley-re. „Olyan érzés volt, mintha egy síremléket tártam volna fel” – emlékezett a szerző.
Barry 1955-ben született Dublinban. Előbb verseket írt, majd színdarabokkal folytatta, mielőtt a regényírással is próbálkozott volna. A Messze, messze és az Egy eltitkolt élet c. regényeiért kétszer jelölték a Man Booker-díjra, ez utóbbival 2008-ban a Costa Book Év Könyve- és a James Tait Black Emlékdíjat is elnyerte.
A Walter Scott irodalmi díjat 2009-ben alapították Buccleuch hercege és hercegnője kezdeményezésére. Évente a legjobb történelmi regények szerzőit jutalmazzák vele, feltétel, hogy a cselekmény nagy része legkésőbb a 60 évvel ezelőtti, vagy annál régebbi múltban játszódjon. A regényeket a kiadók nevezhetik be, általában novembertől szabad a nevezés. A regénynek a nevezés évében kell megjelennie a Brit Nemzetközösség valamelyik államában; egy kiadó legfeljebb három regényt nevezhet. Az eredményhirdetésre júniusban kerül sor a Melrose-i Brewin Dolphin Borders Könyvfesztiválon. A nyertes a díj mellé 25 ezer fontos jutalmat is kap. Az első évben Hillary Mantel Farkasbőrben (Cartaphilus Könyvkiadó, 2010) c. regénye nyerte a díjat, a tavaly Andrea Levy volt a befutó A hosszú dal (General Press, 2011) c. regényével.