Antony Shugaar: Kémsztorik

Írta : Antony Shugaar
Eredeti cím : I Lie for a Living. Greatest Spies of All Time
Eredeti kiadás : 2006
Magyar cím : Kémsztorik – Hírhedt kémek, híres ügynökök
Fordította : Straky Zoltán
Kiadó : Geographia Kiadó
Recenzált kiadás éve : 2012
Terjedelme (oldalszám) : 192
100
Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

A könyv fülszövegeként szolgáló, általam a fenti bekezdésben használt néhány sor kellőképpen érzékelteti a régi közmondást, miszerint „Nem minden arany, ami fénylik!”, érdemes átgondolni bizonyos dolgokat, mielőtt valaki kémnek áll. No persze a történelem legnagyobb kémjei feltehetően nem így mérlegeltek, amikor nemes (vagy kevésbé nemes) céloktól vezérelve ezt az életformát választották. A kémek sorsa az esetek nagy többségében magányos és tragikus végkimenetelű, ez derül ki Antony Shugaar könyvéből is. A szerző gondosan válogatta össze az eleddig legismertebb kémek történetét, az olvasó elé tárva ezáltal egy ki-kicsoda a kémvilágban jellegű kötetet.


Peter Earnest, a kötet előszavát megfogalmazó, az Egyesült Államok Nemzetközi Kémmúzeumának igazgatója felveti a költői kérdést: Miért tette? A válasz másként hangzik egy átlagember szájából, és másként egy hivatásos szájából. Íme egy jó alkalom arra, hogy az olvasó némi alapismeretek megszerzése után szabadjára engedje gondolatait és választ adjon a fent említett kérdésre.

A szerző egy szellemes, alapvető információkat tartalmazó bevezetővel indítja a művet, ahol rávilágít arra, hogy a kémkedés mint hivatás nem is olyan új keletű, mint azt sokan gondolnák. A fáma szerint Lucifer, a bukott angyal volt az első „megbízó”, aki beküldte az Édenkertbe a bűnre csábító kígyót, minden idők első ügynökét. Azt is vélni tudjuk, hogy Julius Caesar az életére törők listáját tartotta a kezében, ám nem volt ideje elolvasni azt. Ebben az esetben a hírszerzés csődöt mondott. Láthatjuk tehát, hogy a hírszerzés majdnem egyidős az emberiséggel, számos módszer is hasonlóságot mutat, csupán az eszközök eltérőek.

A könyv szerkezeti felépítését illetően tíz fejezettel találkozhat az olvasó, melyekben mintegy kategorizálva mutatja be az író a kémszakmában „maradandót” alkotó személyeket. A műben nem csak kimondottan kémkedéssel foglalkozó emberekről olvashatunk, hanem kémfőnökök (megbízók), kémelhárítók, valamint tükörírók is terítékre kerülnek. A bemutatásból nem maradnak ki a szebbik nem képviselői sem, ők is joggal képviseltetik magukat a felsorolásban.

Leírásomban szándékosan nem említettem egyetlen ügynök nevét sem, hadd derüljön ki a könyvből, kik tartoznak a legnagyobb kémfőnökök közé, kik a legmohóbb, legelkötelezettebb kémek. Kik voltak a legnagyobb női spionok? Hát a legeredményesebb kémvadászok? Mely írók alkották meg a legjobb kémsztorikat? Ilyen kérdésekre találhat választ a kíváncsi olvasó. Mindezen információk birtokába könnyedén juthat az, aki kezébe veszi Antony Shugaar Kémsztorik – Hírhedt kémek, híres ügynökök című könyvét, amely egy könnyed, jól áttekinthető olvasmány. A szerző igyekezett lényegretörő, fontos információkkal teletűzdelni a bemutatott személyek leírását, amelyhez fényképek is társulnak. A könyv alkalmas mindazok számára, akik alapvető ismereteket szeretnének szerezni a kémkedés történetének nagyjairól, ugyanakkor azt is segít eldönteni, hogy kinek szeretnénk bővebben utána olvasni. Kiváló olvasmány, mindenkit buzdítok, hogy bátran lapozza.


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •