Szerző: Roberto

Tovább
Kritika
|
100

Carin Gerhardsen: Mama, papa, gyerekek

A regény címe egy hangulatos családi történetet vetít előre, de Carin Gerhardsen írói munkásságát ismerve rögtön tudtam, hogy ennek az ellenkezője bontakozik majd ki. Carin Gerhardsen Hammarby-szériájának második része felülmúlja elődjét; az írónő a svéd társadalom végletesen elszigetelt rétegeibe vezeti az olvasót: alkoholista anyák, erőszakos apák és elhanyagolt tinédzserek világába.

Tovább
Kritika
|
100

Bogdan Wojdowski: A holtaknak vetett kenyér

Bogdan Wojdowski 1930-ban született Varsóban egy zsidó asztalos családban. Identitását már korán fel kellett adnia, hamis igazolványában a Bogdan Kamiński név szerepelt, melyből a későbbiekben megtartotta a Bogdan keresztnevet. Valódi keresztneve Dawid, melyet A holtaknak vetett kenyér című regény főhőse kapott meg. Regénybeli alteregóján keresztül tudhatunk meg többet a varsói gettóban átélt borzalmakról.

Tovább
Kritika
|
100

Steven Pressfield: Vadászat Rommelre

Erwin Rommelről nem a tipikus náci vezéregyéniségek tulajdonságai jutnak eszünkbe. Katonai értelemben ő volt a tengelyhatalmak talán legkiemelkedőbb vezéregyénisége. Emberséges magatartása és kiváló taktikai érzéke a történelem nagyjai közé emelik, főként ha eltekintünk attól, melyik tábort erősítette. Pressfield regénye nagyszerű képet fest a német tábornagyról, aki nem véletlenül kapta a „sivatagi róka” becenevet.

Tovább
Kritika
|
90

Gitta Sereny: A sötétség felé

Franz Stanglt, a treblinkai haláltábor parancsnokát közel 900 ezer ember kivégzésében találta bűnrészesnek és ítélte életfogytiglani börtönre 1970-ben a düsseldorfi bíróság. Gitta Sereny A sötétség felé című riportkönyvében a gonosztettig vezető útat próbálja bemutatni, Stangl lelkivilágában kutakodva keresi a válaszokat a miértre. A rendhagyó írói szemlélet, valamint az alapos kutatómunka eredménye ez a gondolatébresztő kötet.

Tovább
Kritika
|
90

Jussi Aldler-Olsen: Hajtóvadászat

Jussi Adler-Olsen ott folytatja, ahol abbahagyta. A Hajtóvadászat a Q-ügyosztály sorozat ötödik részeként jelent meg magyar nyelven az Animus Kiadó gondozásában. A korábbi részekhez viszonyítva nem tapasztaltam eltérést; Adler-Olsen egy jól bevált irányvonalat követ, regényei fejezetről fejezetre hozzák a kellő mennyiségű izgalmat és a szórakozáshoz szükséges akciót és humort.

Tovább
Kritika
|
80

Kristina Ohlsson: Az 573-as járat

A svéd Kristina Ohlsson negyedik regényében olyan témához nyúlt, amelyet munkájából kifolyólag behatóan ismer. Az írónő korábban Bécsben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet terrorizmusellenes szakértőjeként dolgozott, de megfordult a Svéd Titkosszolgálatnál, valamint a Svéd Külügyminisztériumban is. Szaktudását kamatoztatja Az 573-as járat című izgalmas krimijében.

Tovább
Kritika
|
100

Anna Funder: Stasiország

Kevesen írtak a Német Demokratikus Köztársaság hírhedt titkosrendőrségéről olyan megközelítésben, ahogyan Anna Funder teszi. A Stasiország című riportregényében megfigyeltek és besúgók egyaránt megszólalnak, összetettebb képet nyújtva az NDK 1961-1989 közötti időszakáról. Folytonos megfigyelés, lelki terror, kiszolgáltatottság, megalázás, dosszié, barna linóleum, szürke hétköznapok. Ezek az NDK valóságát leginkább leíró fogalmak.

Tovább
Kritika
|
90

Harlan Coben: Nincs több esély

Harlan Coben regényeiben semmi sem az aminek látszik. Ez alól nem kivétel legújabb regénye, a Nincs több esély sem. A tengerentúli író ezúttal is egy izgalmas, fordulatokkal teli krimivel rukkolt elő, melyben egy plasztikai sebész talán élete legnehezebb döntését kénytelen meghozni: együttműködik-e a gyerekrablókkal vagy a rendőrséghez fordul segítségért? Egy dologban bizonyos lehet: nincs több esélye.