A Brit Filmintézet (BFI) filmművészeti folyóirata, a Sight & Sound az elmúlt héten állította össze minden idők legjobb ötven filmjének listáját, 846 neves filmes szakember – kritikusok, kurátorok és forgalmazók – szavazatai alapján. A folyóirat tízévente készíti el a listát, amelynek első helyéről ötven év után először maradt le Orson Welles Aranypolgár című filmje. Az idei szavazás eredményeképpen a legjobb filmnek Alfred Hitchcock Szédülés című alkotását választották. A filmek között magyar alkotás is található: Tarr Béla 1994-es Sátántangó című filmje a 35. helyet foglalja el.
Cikkünkben arra keressük a választ, hogy a filmek – szám szerint valójában nem 50, hanem 52, mivel az utolsó helyen holtversenyben három film áll – közül hányat ihletett irodalmi alkotás. Az első tízben négy, az első tizenötben hat olyan film van, amelyeknek alkotói az irodalom berkeiből merítették az ihletet. Összesen pedig az ötvenkét produkció közel fele, szám szerint huszonegy készült irodalmi mű alapján: többségük esetében regény az alapmű, néhány film forgatókönyvének megírásakor viszont novellát vagy kisebb történetet használtak az alkotók. Az alábbiakban öt film/könyv párosítást mutatunk be részletesebben, azokat, amelyek a kritikusok szavazatai alapján a legjobb helyeket foglalják el a listán.
Az első helyen álló Hitchcock-film, a Szédülés (Vertigo) a második világháború utáni francia bűnügyi irodalom talán legsikeresebb szerzőpárosa, Pierre Boileau és Thomas Narcejac azonos című (franciául: D’Entre Les Morts) regénye alapján készült 1958-ban. A szerzőpáros tagjai 1948-ban találkoztak először, miután mindketten elnyerték a rangos, bűnügyi regényekért 1930 óta odaítélt Francia Kalandregény Nagydíját – Boileau 1938-ban, Narcejac 1948-ban. Első közös regényük 1952-ben született, a Szédülés pedig 1954-ben jelent meg. A regény főszereplője a rendőrségtől pszichikai problémái miatt visszavonult és ügyvédként dolgozó Flaviéres felügyelő, aki régi barátja kérésére annak felesége után kezd nyomozni, nem is sejtve, hogy milyen ördögi cselszövés áldozatává válik. A filmadaptációban Hitchcock az Egyesült Államokba, San Franciscóba helyezi a történetet, a felügyelő pedig a John „Scottie” Ferguson nevet viseli. A filmet 1959-ben két kategóriában is Oscar-díjra jelölték, az IMDb filmes adatbázisának 250-es toplistáján a 49. helyet foglalja el.
A következő adaptáció az ötödik helyre rangsorolt Virradat (Sunrise: A Song of Two Humans), amelyet a német F.W. Murnay rendezett 1927-ben, George O ’Brien és Janet Gaynor főszereplésével. Utóbbit a filmben játszott szerepéért 1929-ben Oscar-díjjal tüntették ki, emellett a film két további Oscar-díjat nyert és további egy kategóriában jelölték. A film alapjául a német dráma- és regényíró Hermann Sudermann Die Reise nach Tilsit című novellája szolgált.
A lista hatodik helyezettje Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeia (2001: A Space Odyssey) című 1968-ban bemutatott filmje. A film Arthur C. Clarke azonos című, 1968-as regénye alapján készült, amelyet a szerző a filmtervhez írt, Kubric megrendelésére. A regény alapjául Clarke egy 1958-ban írt, 1961-ben megjelent novellája, Az őrszem szolgált. Mind a könyv, mind a belőle készült film nagy sikert aratott – jóllehet néhány ponton eltérnek egymástól –, és beírta magát a sci-fi irodalom és film történetébe. A dolog érdekessége egyrészt az, hogy a könyv néhány hónappal a film bemutatása után jelent meg, másrészt pedig, hogy a könyv folytatásának számító 2010. Második Űrodüsszeia (1982), a 2061. Harmadik Űrodüsszeia (1987) és a 3001. Végső Űrodüsszeia (1997) megírásakor Arthur C. Clarke nem a saját regényét, hanem Kubrick filmjét vette alapul. A film egyébként a legjobb vizuális effektusok kategóriában 1969-ben Oscar-díjat nyert, három további kategóriában pedig jelölést kapott, emellett pedig három BAFTA-díjjal és két jelöléssel, valamint egy Hugo-díjjal is büszkélkedhet. Az IMDb 250-es toplistáján a 98. helyet foglalja el.
A hetedik helyezett film alapjául szintén könyv szolgál: az 1956-ban bemutatott, John Ford által rendezett western, Az üldözők (The Searchers) Alan Le May 1954-es, azonos című regénye alapján készült. A film főszerepét John Wayne játssza, az IMDb listáján a 240. helyen található. A történet 1868-ban, az amerikai polgárháború után játszódik. Egy klasszikus western, amelyben Ethan Edwards a komancs indiánok által elrabolt unokahúgát próbálja megtalálni és kiszabadítani, minden nehézséget és kockázatot vállalva. A regény megszületésére nagy hatással volt egy 1836-ban megtörtént eset: a 9 éves Cynthia Ann Parkert elrabolták a komancsok, a lány pedig 24 évet töltött közöttük egy indián főnök feleségeként, mígnem a Texas rangerek kiszabadították.
A sorrendben ötödik adaptált könyv a lista tizennegyedik helyén található filmhez szolgáltatott ötletet: a film az 1979-es, Francis Ford Coppola által rendezett és két Oscar-díjjal, két BAFTA-díjjal, egy Arany Pálmával, három Arany Glóbusszal és még számos filmes díjjal kitüntetett Apokalipszis most (Apocalypse Now). A vietnami háború idején játszódó filmben olyan neves színészek szerepelnek, mint Marlon Brando, Martin Sheen, Robert Duvall, Frederic Forrest, Harrison Ford, Dennis Hopper vagy Laurence Fishburne. A filmet Joseph Conrad lengyel származású angol író A sötétség mélyén (Heart of Darkness) című regénye ihlette meg, ebből írta a forgatókönyvet Coppola és John Milius. A regény eredetileg Kongóban játszódik, ezt adaptálta a forgatókönyvíró-páros a vietnami háborúra. Az IMDb toplistáján Coppola filmje a 36. helyen található.
A fennmaradó 16 irodalmi mű és szerzőik között is bőven találunk olyanokat, amelyek és akik bevonultak az irodalom nagyjai közé, akár hazájukban, akár világszinten. Hogy csak néhányat említsünk meg: Alberto Moravia A megvetés című regénye, Mario Puzo A keresztapa című regénye, Robert Bloch Pszicho című regénye, Arkagyij és Borisz Sztrugackij Piknik az árokparton című kisregénye, amely Tarkovszkij Sztalker című 1979-es filmjét ihlette meg, vagy akár a listán szereplő egyetlen magyar film alapjául szolgáló Sátántangó, Krasznahorkai László 1985-os regénye.
Forrás: Brit Filmintézet honlapja, az IMDb filmes adatbázis, és az egyes filmek/könyvek/szerzők Wikipédia-adatlapjai