2012. augusztus 15-én elhunyt Harry Harrison amerikai sci-fi író, a nálunk is negjelent Helyet! Helyet! című regény és a Rozsdamentes Acélpatkány regénysorozat szerzője. Vicces és antiutópisztikus műveinek köszönhetően vált világhírűvé, a műfajt – tulajdonképpen a Csillagközi inváziót – a Bill, a galaktika hőse c. regényében is kifigurázta. 87 évet élt.
Henry Maxwell Dempsey-ként jött a világra a connecticuti Stamfordban 1925. március 12-én; az apja ír felmenőkkel rendelkezett, nevét fia születése után változtatta Harrisonra, de erről az író csak 30 évesen szerzett tudomást, ekkor cserélte le ő is a nevét Harry Max Harrisonra. Az eszperantó nyelv nagy támogatója volt, a nemzetközi használatra szánt nyelvet több alkalommal is megemlítette műveiben. A második világháború alatt az Egyesült Államok Légierőinél szolgált, mint tüzér oktató. 1954-ben nősült, felesége 2002-ben hunyt el rákban. Két gyerekük született.
Pályafutását illusztrátorként kezdte, a képregényekre szakosodott EC Comics-nál dolgozott. Első elbeszélését 1951-ben adta ki, 1957-ben alkotta meg James Bolivar diGriz figuráját, aki Rozsdamentes Acélpatkány néven leghíresebb regénysorozatának főhősévé vált. A tizenegy kötetes sorozat alapozta meg Harrison hírnevét, de hasonló sikernek örvendett az 1960-ban elkezdett Halálvilág-széria is. Robert Heinlein Csillagközi inváziójának paródiájaként írta 1965-ben a Bill, a galaktika hőse című regényét, amelyből szintén sorozat született; összesen hét epizódot írt, amelyekben többek között Asimov műveit is kifigurázta.
Harrison elsősorban vicces regényeinek köszönhetően vált ismertté, de írt komolyabb hangvételben is. A Captive Universe-ben egy generációs csillaghajó utasainek történetét meséli el, a The Hammer and the Cross-trilógia egy alternatív történelmet idéz meg, viking hódítókkal a középpontban, az 1984 és 1988 között keletkezett Éden-trilógia pedig hasonlóképpen, a miénktől eltérő Földet képzel el, amelyben a dinoszauruszok nem haltak ki, hanem az emberiség versenytársaivá váltak az evolúcióban. Az 1966-os, magyarul is olvasható Helyet! Helyet! egy párhuzamos univerzum 1999-ének New Yorkjában játszódik, ahol élelmiszerhiány tombol, a környezetszennyezés és a túlnépesedés miatt a vizet adagolni kell, és igazi húst csak a leggazdagabbak ehetnek. A regény alapján készült 1973-ban a Zöld szója c. sci-fi Charlton Hestonnal a főszerepben.
Regényei magyarul is megjelentek, legutóbb a Fagyos Éden került a magyar olvasók kezébe. Korábban a Szukits Kiadó gondozta az életművét, az utóbbi években a Metropolis Mediánál jelentek meg a könyvei.
Forrás: wikipédia, harryharrison.com