Tudtad, hogy Andersen meséi magyarul legelőször Petőfi feleségének fordításában jelentek meg?
Magyarországon nyomtatásban először Szendrey Júlia, Petőfi Sándor felesége, fordításában jelentek meg, 1856-ban. Fordításaiban bátran használta a korabeli magyar gyermekfolklór elemeit is.
Tudtad, hogy nemcsak állatmesék, de növénymesék is léteznek?
A fabulának két fajtája létezik: állatmese és növénymese. A növénymese hasonló az állatmeséhez, vagyis rövid, gyakran párbeszédes formában megírt, csattanóval végződő történet, melynek ez esetben a szereplői nem állatok, hanem növények. (pl. Mese az aranyalmafáról) Ez azonban jóval ritkább, szinte ismeretlen.
Tudtad, hogy La Fontaine meséiben bírálta XIV. Lajos és a spanyol király közötti vetélkedéseket?
Jean de La Fontaine fabuláinak fele nem annyira gyermekeknek szól, mint felnőtteknek, ezekbe szőve pedig kora társadalmi erkölcseit és az emberi gyarlóságokat, valamint XIV. Lajos és a spanyol király közötti vetélkedéseket bírálta éles iróniával.
Tudtad, hogy a Gesta Romanorum volt a legnépszerűbb mesekönyv a nyomtatás feltalálása előtt?
Az 1300-as években, szerzetesek által összeállított gyűjtemény volt korának legnépszerűbb mesekönyve a Gesta Romanorum, amely keleti és a római császár tetteiről szóló történeteket tartalmazott.
Tudtad, hogy Franciaországban a 17. században kezdték el igazán a mesegyűjtést?
A felvilágosult szalonok társasága ekkor kezdett felfigyelni a mesékre, növelve azok népszerűségét. Ebben az időszakban jelent meg Charles Perrault Lúdanyó meséi című gyűjteménye. Perrault gyűjteményeiben megtalálhatók olyan klasszikusok is, mint a Kékszakáll, Piroska és a farkas, Csipkerózsika, Hamupipőke, Csizmás kandúr.
Tudtad, hogy magyar meséket is tartalmazó gyűjteményt először 1846 és 1848 között adtak ki?
Elsőként Erdélyi János adott ki magyar nyelvű meséket is tartalmazó gyűjteményt 1846 és 1848 között, Népdalok és mondák címmel. Erdélyi munkásságát Kazinczy Gábor és Toldy Ferenc gyűjtőmunkája követte.
Tudtad, hogy az első nemzetközi mesetípus-jegyzék 1910-ben készült?
A XX. század fordulójára olyan nagy mennyiségű meseanyag gyűlt össze, hogy szükségessé vált azok rendszerezése. A finn Antti Aarne készítette el a nemzetközi mesetípus-jegyzéket 1910-ben, az amerikai Stith Thompson pedig 1928-ban ezt kibővítette és közre adta angol nyelven.
Tudtad, hogy a mesemondók között több a férfi, mint a nő?
A mesemondók általában férfiak, kevesebb közöttük a nő. Női és férfi mesemondók elsősorban repertoárjuk tekintetében különböznek egymástól.
Tudtad, hogy Leonardo da Vinci is írt meséket?
Az olasz származású polihisztor a XV-XVI. század fordulója táján rövid, bölcselkedő tanmeséket írt.
Tudtad, hogy Nils Holgersson meséjét eredetileg földrajzkönyvnek szánta írója?
1906-1907-ben jelent meg Selma Lagerlöf nemzetközi népszerűségnek örvendő ifjúsági könyve, a Nils Holgersson csodálatos utazása, amelyben a parányira összement kisfiú vadludak hátán beutazza Svédországot. Az író eredeti szándéka szerint a mese-regény földrajz tankönyv lett volna általános iskolások számára.
Tudtad, hogy a svéd 20 koronás hátlapján Nils Holgersson szerepel?
Selma Lagerlöf 1909-ben irodalmi Nobel-díjat kapott a Nils Holgersson csodálatos utazása című meseregényéért, amely fergeteges sikert ért el, a világ számtalan nyelvére lefordították, film, majd rajzfilm is készült belőle. A svéd 20-as korona hátlapján Nils Holgersson szerepel, amint Márton lúd nyakán ül.
Tudtad, hogy a Kisvakond ötlete megalkotójának alkotói válságában, egy mára már legendává vált botlással született meg?
A kisvakond megalkotója, a cseh Zdenek Miler 1954 őszén kapta feladatul, hogy tervezzen oktató és nevelő célzatú filmeket gyermekek számára, olyan témákban, mint például a textilipar és ruhagyártás bemutatása. Ám Miler nem akart szokványos propaganda filmet készíteni, úgy gondolta, hogy sokkal jobb egy szerethető filmszereplő kalandjain keresztül megismertetni a gyerekekkel ezeket a folyamatokat. Komoly nehézséget jelentett ez a feladat számára, alkotói válságából egy botlás segítette ki: egy alkonyi séta alkalmával megbotlott egy vakondtúrásban – innen származik a Kisvakond ötlete, amely számos országban, igen hamar, óriási népszerűségnek örvendhetett.
Tudtad, hogy számos mese elem található Shakespeare egyes műveiben is?
William Shakespeare, az angol nemzet dalnoka azon kevés drámaírók közé tartozik, akik mind a komédia, mind pedig a tragédia műfajában számos maradandó művet alkottak. Egyes műveiben számos meseelem megtalálható, sőt feltételezhető, hogy a Makrancos hölgy témája is népmeséből származik.
Tudtad, hogy az Óperencia illetve az Óperenciás tenger nincs is olyan messze földrajzilag?
Az Óperenciás tenger kifejezés akaratlanul is valós területet jelöl, valószínűleg az „Ober Enns” (túl az Enns folyón) vagy az „ob der Enns” (az Enns folyón túli Ausztriára utal) kifejezésekből ered. Egyes feltételezések szerint a X. századi kalandozó magyarok az Ennsen, az Óperenciás-tengeren túlról hozták zsákmányukat és regényes történeteiket, míg más források szerint (az Enns folyón túli Ausztria értelmében) az alsó-ausztriai Welsben állomásozó magyar huszárok használták elsőként „távoli hely”, illetve „az ismert terület határa” értelemben.
Tudtad, hogy a Farkas és a hét kecskegida magyar népmese tulajdonképpen görög eredetű?
Mivel akkoriban az írás és olvasás nem volt széles körben elterjedve, az ókori görög Aiszóposz meséje is szájról szájra terjedt. Így történhetett, hogy a Farkas és a hét kecskegida meséje, némileg átköltve magyar népmesévé vált, annak ellenére, hogy fennmaradt szerzője, Aiszóposz neve.