Androulla Vassiliou oktatásügyért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos október 9-én, kedden délután jelentette be a Frankfurti Könyvvásáron, hogy többek között Horváth Viktor Török tükör című regénye nyerte el az Európai Unió Irodalmi Díját. A jelentős európai könyves szervezetek által 2009-ben alapított „kis Nobel-díj” célja, hogy reflektorfénybe állítsa a kiemelkedő tehetségeket, és elősegítse a díjazott művek nemzetközi terjesztését.
Az Európai Könyvkereskedők Szövetsége (European Booksellers Federation), az Európai Írók Tanácsa (European Writers’ Council) és az Európai Könyvkiadók Szövetsége (Federation of European Publishers) által 2009-ben alapított díj alapvető célja, hogy a nyelvi sokszínűség határain felül ráirányítsa a figyelmet a kortárs európai irodalom változatos értékeire, és széles körben népszerűsítse a kiemelkedő nemzeti tehetségek írásművészetét. A díjat hároméves ciklikusság rendszerében ítélik oda, évi 11–12 szerzőnek, oly módon, hogy a harmadik év végére az Európai Unió Kultúra programjának mind a 34 országából (az EU-tagállamok, az EGT három tagja, a tagjelölt államok, valamint Szerbia) legyen egy-egy díjazott. Magyar szerzők közül eddig Szécsi Noémit díjazták, ő 2009-ban kapta az elismerést a Kommunista Monte Cristo című regényéért. 2012-ben Horváth Viktor is a díjazottak között van.
Horváth Viktor 1962-ben született Pécsen. Az egyetem elvégzése közben és után művészetszervezőként és újságíróként dolgozott, majd gimnáziumokban tanított. 2001-től a Pécsi Tudományegyetemen óraadóként versfordítást és vers-formatörténetet tanított. 1994 óta publikál novellákat, versfordításokat, regényeket és néha tanulmányokat. Könyvei: Át avagy New York-variációk (JAK–Ulpius-ház, 2004); Török tükör (regény, Jelenkor, 2009); Diótörő (verses mese, Jelenkor, 2011); A Kis Reccs (utaztató regény, Jelenkor, 2012).
Díjnyertes regénye, a Török tükör időutazásra hívja az olvasót a 16. századba, a félelmetes Szulejmán szultán frissen meghódított tartományába – Magyarországra. Egy féktelen török kamasz szemével látjuk két nagy birodalom bizonytalan határvidékét, naptárak, adórendszerek, nyelvek, írások, szentírások, pénzek és hagyományok színes vásárát; találkozunk 
királyokkal, császárokkal, hatalmas szultánokkal, magyar főurakkal, oszmán bégekkel, kereskedőkkel, polgárokkal, falusi bírókkal, sőt néha még angyalokkal és dzsinnekkel, furcsa repülő szerkezetekkel is. Látjuk, ahogy Pécs városát meghódítja az Ezeregyéj mesevilága, az utcákon feltűnnek a tevék, a kertekben a kajszi és a füge, az erdőkben a rablók, felépül az első dzsámi és török fürdő. Ez a regény azoknak szól, akik elvágyódnak, akik szerelmet és harcot, hűséget és árulást, kalandot és utazást akarnak, veszedelmet és menekülést, könnyeket és mézet. Akik meg akarják tudni, milyen volt a világ ötszáz éve, és akik szeretik, hogy akkor az élet nem volt sem szebb, sem rosszabb – más volt.
Horváth Viktor az európai kultúra legfontosabb értékeit szerepelteti és népszerűsíti regényében, többek között a toleranciát és a békés egymás mellett élést. A Török tükör magával ragadó és játékos nyelven mutatja meg, hogy egy kultúra nem más kultúrák ellenében, hanem más kultúrákkal együtt alakul, formálódik és nem létezhet azok kontextusa nélkül.
Az Európai Unió Irodalmi Díját novemberben adják át több száz meghívott – többek között a legnagyobb könyvkiadók és -ügynökök, európai politikusok, közéleti személyiségek és a sajtó képviselőinek – jelenlétében Brüsszelben. Ezt követően kezdődik a díjazottak majdnem egy évig tartó, jelentős médiafigyelemmel kísért európai és nemzetközi promóciós kampánya.