Kálmán Mari: Ecetudvar

Írta : Kálmán Mari
Eredeti cím : Ecetudvar
Eredeti kiadás : 2012
Magyar cím : Ecetudvar
Kiadó : Atlantic Press Kiadó
Recenzált kiadás éve : 2012
Terjedelme (oldalszám) : 140
100
Vidd hírét!
 
 

Kálmán Mari, a kortárs írónő első regénye az Ecetudvar. Olyan témához nyúl, ami mondhatni örök, több szempontból is: a zsidóság valamint az identitáskeresés kérdéseihez. Megszokott dolog, hogy a zsidókkal kapcsolatos történetek szomorúak, lehangolóak, ám Kálmán Mari regénye, még ha szomorú is, humorral átszőtt, és azzal a fajta humorral, ami a hétköznapi életből, a szereplők jelleméből fakad, és köze sincs a rosszindulathoz.

Főszereplőnk, Lantos Mari az Ecetudvar nevű társasházban nőtt fel, szüleivel, Lantos Jenővel és Wolf Irénkével. Lantos Jenő, akinek a szüleit kivégezték a náci népírtók, s aki ennek az emléknek a borzalmával él, igazi mártírtípus. Mártírságát meg is éli a hétköznapokban, hiszen saját bevallása szerint feleségét úgy cipeli magával ezen az életen keresztül, mint a sors által rámért csapást. Maga sem tudja, hogy szeretetből csinálja-e ezt, vagy csak azért, mert szüksége van erre a küldetésre. Wolf Irénke pedig magától értetődőnek veszi, hogy a saját kis világa úgy működik, ahogy ő megkívánja, és eszébe sem jut, hogy végtelen önzésében másokra is figyeljen. Mari természetesen lázad a beszűkült, furcsa életmód ellen és először megpróbálja apját rávenni a változtatásra, aztán sikertelensége láttán megpróbál kitörni belőle. Ám nem számol azzal, hogy a szabadságának ára van, mégpedig az, hogy szüleivel minden kapcsolata megszakad. Elköltözik otthonról és szerelmével, egy keresztény fiúval él, ám a zsidó lét, amiről valójában azt sem tudja miből is áll, úgy kísérti mint valami rossz árnyék és nem engedi, hogy alkalmazkodjon a külvilághoz, és boldog legyen benne. Szerelmének szülei ugyanis hallani sem akarnak zsidó menyecskéről, akkor sem, ha ez a fiuk boldogságába kerül. Lantos Mari természetesen van annyira okos, hogy rájön, a probléma nemcsak a világban keresendő, hiszen ő sincs tisztában saját magával, és ekkor megjelenik egy régi barátnő, aki arra buzdítja, hogy látogasson el Izraelbe. Mari el is indul, és azt reméli, hogy ott megtalálja azt, amit keres: a gyökereit, önmagát. Egy dolgot mindenképpen megtanul izraeli látogatása során: hogy tanárként nem szeretetet kell tanítania, mint azt eddig gondolta, hanem elfogadást. Mert az talán még megtanítható a jövő nemzedékeinek.

A Lantos család tagjai mellett megjelenik a regényben számos rokon, szomszéd és ismerős, akik különc személyiségeikkel mind fokozzák a regény sajátos hangulatát. A jellemrajzok szerintem nagyon jól sikerültek, és a szereplők tökéletesen illeszkednek a jól megkomponált történetbe. A történet életszagú, mégis meseszerű, humoros, szomorkás, szatirikus felhangokkal. Komoly kérdéseket is rejteget, ugyanakkor nem kötelez arra, hogy belemélyedj a szomorúságba.

Kálmán Marit, mint írónőt én mindenképpen figyelemre méltónak tartom, és csak jókat mondhatok az Ecetudvarral kapcsolatos olvasmányélményemről. Tiszta szívből ajánlom minden magyar olvasónak, hiszen ez a regény is bizonyítja, hogy vannak kiemelkedően jó képviselői a kortárs magyar irodalomnak, érdemes odafigyelni rájuk.


Vidd hírét!