Hilary Mantel történelmet írt: ő az első nő és az első brit író, aki másodszorra is elnyeri a rangos Booker-díjat. Mantel így reagált a hírre: “az ember 20 évet vár a Booker-díjra, és aztán egyszerre kettőt is kap.” Az elismerést a 60 éves írónő a Bring Up the Bodies c. regényéért kapta, amely egy tervezett trilógia második része; a díj 43 éves története során először fordul elő, hogy egy regényt és annak folytatását is nyertesnek kiált ki a zsűri. A trilógia első része, a Farkasbőrben (Cartaphilus Könyvkiadó, 2010) – több egyéb díj mellett – három évvel ezelőtt a Booker-díjat is elnyerte. Mantel a harmadik olyan szerző, aki második alkalommal viheti haza a Booker-díjat. Korábban az ausztrál Peter Carey-t (Ned Kelly balladája) és a dél-afrikai JM Coetzee-t (A barbárokra várva) is kétszer jutalmazták.
A Booker-díj zsűrijének elnöke, Sir Peter Stothard Mantelt a ma alkotó legnagyobb modern angol prózaírónak nevezte, és azt mondta róla, hogy újrateremtette a történelmi regényt. Nincs értelme olyan könyveket díjazni, hangsúlyozta Stothard, amelyeket az ember csak egyszer olvas el, és aztán elfelejt. Rengeteg jó könyvre igaz ez az állítás, mondta; jó olvasni őket, de még egyszer már nem akarja a kezébe venni az ember. A Booker-díjjal olyan könyveket jutalmaznak, amelyeket aztán évtizedeken keresztül olvasnak, és akárhányszor újraolvassa valaki, mindig valami mást nyújt a számára.
A 2012-es mezőny erős volt. Mantel végül a következő regényeket utasította maga mögé: Will Selftől az Umbrella; a The Garden of Evening Mist, a malajziai Tan Twan Eng második regénye; a Swimming Home Deborah Levy tollából; az elsőkönyves Alison Moore-tól a The Lighthouse; és a szintén elsőkönyves Jeet Thayiltől a Narcopolis. A fentiek közül csak a Booker-díjas Mantel korábbi regénye és Will Self egy másik könyve olvasható magyarul.
Mantel előző Booker-díjas könyve, a Farkasbőrben VIII. Henrik király udvarában játszódik. Az 1520-as évek második felében Angliát komoly veszély fenyegeti: ha Henrik fiúörökös nélkül hal meg, az országban a Rózsák háborúját idéző véres hatalmi vetélkedés kezdődhet. A király minden befolyását latba vetve igyekszik elérni, hogy a pápa kimondja Aragóniai Katalinnal majd két évtizede kötött házassága semmisségét. Ha Kelement sikerül erre rábírnia, akkor elvehetné új szerelmét, Boleyn Annát, akitől fiúgyermeket remél. A pápa és szinte az egész keresztény Európa ellenzi Henrik válási tervét. A folytatás, az immár szintén Booker-díjas Bring Up the Bodies annak a nyolc hónapnak a krónikája, amelynek végén Boleyn Annát kivégzik. Ez Anglia történelmének egyik legismertebb periódusa, de Mantel úgy mesélte el a könyvben, mondja Stothard, mintha ez egy ismeretlen történet lenne.
A Booker-díjat a Booker élelmiszeripari vállalat alapította 1968-ban; 2002-től az 50 ezer fontos pénzjutalmat a Man Group befektetői csoport adományozza. A díj létrehozásának célja az volt, hogy az angolszász nyelvterületen alkotó írók is részesülhessenek a francia Goncourt-díjhoz hasonló kitüntetésben. A díjjal az év legeredetibb angol nyelvű regényét jutalmazzák, amelynek szerzője Nagy-Britannia, Írország vagy a Brit Nemzetközösség állampolgára. A díj a legtöbb író számára az egyik legmagasabb kitüntetést jelenti, annál is inkább, mivel elnyerésével garantált a könyveladások megugrása, valamint a világsajtó érdeklődése. Három évvel ezelőtt Mantel az újságírók azon kérdésére, hogy mire költi majd a díjjal járó pénzjutalmat, így válaszolt: “Szexre, drogra és rock’n’rollra.” Kedden ismét feltették neki ezt a kérdést, most azt mondta: rehabilitációra megy el a pénz. Aztán kicsit komolyabban hozzátette: valószínűleg félreteszi a nyugdíjas évekre.
Forrás: The Guardian