Illyés Mária művészettörténész, filológus az MTI-nek elmondta, hogy a kéziratok rendezése közben bukkant egy befejezetlen regényre. „Nagyon sok minden van még itthon. Apám közölt műveinek kéziratait átadtam a Magyar Tudományos Akadémiának, hiszen ennek feldolgozása nem egy embernek való munka. Viszont a kiadatlanokat megőriztem, hiszen azokat a családnak kell először átnéznie” – magyarázta, hozzátéve, hogy a kézírással fennmaradt szöveget 1949 és 1956 között írhatta Illyés Gyula.
Felidézte: egy interjúban maga a költő is említette, hogy regényt ír. 1951-ben arról beszélt, hogy az írást „egy fontosabb teendő szakította félbe”. Az Ítélet előtt címet viselő mű 1935-től kezdődően meséli el egy falu és a falusi emberek életének alakulását az 1950-es évek elejéig. „Én arra gondolok, hogy azért hagyta abba, mert amikor a jelenhez ért, a második világháborúhoz, a földosztáshoz, rájött, hogy nem fejezheti be” – tette hozzá. Illyés Mária arról is beszélt, hogy a mű felismerhetően Ozorán játszódik, és nemcsak a vidéki Magyarország szempontjából érdekes, hanem a lélektani aspektusai miatt is. A mű első részlete várhatóan a Holmi folyóirat novemberi számában lesz olvasható.
A költő lánya beszámolt arról, hogy a Magyar Napló Kiadó által gondozott Illyés Gyula: Ráadás élet – Válogatott és kiadatlan versek című kötet körülbelül 400 szöveget tartalmaz, ebből mintegy 70 korábban könyvben nem jelent meg. Az 1930 és az 1983 között keletkezett versekről megjegyezte: többségüket a nagyközönség is megismerhette már, hiszen Illyés Gyula halála után sok korábban meg nem jelent verset kiadtak folyóiratokban.
A kötetbe Illyés Mária legkedvesebb versei kerültek, amelyeket a kiadó kiegészített még mintegy 60 közismert szöveggel. „Én nem a közéleti versekre koncentráltam, mert azt hiszem, apámnak a magánlírája sokkal kevésbé ismert” – mondta, hozzátéve, hogy természetesen a politikus versekből is jócskán került a könyvbe, köztük olyan emblematikus művek, mint az Egy mondat a zsarnokságról vagy a Nem volt elég.
A könyv időrendben halad végig az életművön, az eddig kiadatlan művek a függelékben találhatók. Ezek között többségben vannak szerelmes versek – ismertette a kötet tartalmát a filológus. Elmondta, hogy ezek az alkotások főként magánéleti okok miatt nem kerültek korábban könyvekbe. „Nem látok minőségi problémát bennük. Az is lehet, hogy csak elfeledkezett néhány verséről” – magyarázta Illyés Mária. Megjegyezte, Illyés Gyula nagyon sokszor át- és újraírta a szövegeket, amiket külön-külön dossziékba gyűjtött össze, így előfordulhatott, hogy már elkezdett műveket nem fejezett be. „Természetesen bennem is van kétely. Vajon mit szólna ahhoz, hogy én most a ezeket műveit közreadom?” – tette hozzá.
A verseskötetet azon az emlékesten mutatják be, amelyet Illyés Gyula 110. születésnapja alkalmából 
tartanak november 8-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) este hat órától. A rendezvényen E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója, Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke mond beszédet, Illyés Gyula verseit Blaskó Péter és Jegercsik Csaba színművészek adják elő. A műsorban Kiss-Szabó Veronika zongoraművész és Rosonczy-Kovács Mihály népzenész működik közre.
Illyés Gyula 1902. november 2-án született a Tolna megyei Felsőrácegrespusztán, itt is nevelkedett, tíz éves koráig még a szomszéd falvakban is csak ritkán járt. A puszták vidéke, a falusi környezetben eltöltött idő, az esténként cselédektől halott népmesék, mondák, népdalok, meghatározó élményt jelentettek az író, költő életében, munkásságában és gondolkodásában egyaránt. Költői és írói munkája mellett, nagyszerű színpadi szerző is volt. Szatirikus vígjátékai, mint például a Tű foka vagy a Tűvétevők mind kitűnő alkotások. Munkásságát számos díjjal jutalmazták, többek között Kossuth-díjjal is. A nagyszerű és elismert költő, író, drámaíró, a „puszták népének” fia 1983. április 15-én hunyt el Budapesten.
MTI / olvasoterem.com
a főoldalra használt kép forrása: balatonfüredi Városi Helyismereti Gyujtemény állománya