Sikerkönyvek a moziban novemberben

Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

Az Alex Cross november 8-án rajtolt a hazai mozikban, és a film alapjául James Patterson Alex Cross-sorozatának 12. darabja, a Cross című regény szolgált, de a marketingosztály és a reklám kedvéért úgy tettek, mintha ez egy másik regény, a 2009-es I, Alex Cross (a sorozat 16. darabjának) megfilmesítése lenne. Az imdb szerint a film forgatókönyve a Cross egy laza adaptációja, és kevés a hasonlóság a két alkotás között. Azt nem tudom eldönteni, hogy ez a reklám a könyvnek vagy a filmnek tesz-e jót. Ha a filmnek, az úgy a produkciónak régen rossz – ha a könyvnek, akkor… de miért kellene a könyv eladásain még egy film is segítsen, ha a hírek szerint a szerző korunk legjobban kereső tollforgatója? Alex Cross egyébként nem először bukkan fel a vásznon, az És jött a pók… valamint A gyűjtő adaptációiban 1997-ben és 2001-ben Morgan Freeman alakította a nyomozót, az új filmben viszont Tyler Perryre osztották a szerepet.


[youtube width=”640″ height=”360″]http://www.youtube.com/watch?v=vcuzp7A853k[/youtube]

A filmborítóval megjelenő Alex Cross című regény november végén kerül a könyvesboltokba. Ez a 12. Cross-regény, amelyben újra kísérteni kezdi a nyomozót a múltja. 1993-ban a pszichológusból lett FBI-ügynök elveszítette imádott feleségét. Évekkel később Cross kilépett az FBI-tól, hogy újra lélekbúvárként dolgozhasson, ám a múlt kísértete nem engedi, hogy normális emberként nevelje gyermekeit. 2005-ben Washingtont kegyetlen gyilkos tartja rettegésben, aki amellett, hogy a maffia bérgyilkosa, szórakozásból nőket erőszakol meg. Az áldozatok az átélt szörnyűségek miatt nem vallanak, vagy aki mégis, azt a gyilkos megtalálja, és szörnyű kínok közt kell lakolnia felelőtlenségéért… Cross és barátja a szörnyeteg nyomába erednek, és nem is sejtik, hogy valójában a múlt árnyai után nyomoznak. Vajon sikerül megszabadítaniuk a világot egy lelketlen démontól? Vajon megtalálja-e Cross a felesége gyilkosát?

A Twilight-sorozat utolsó utáni darabja, a Hajnalhasadás második része november 15-én került a magyar mozikba. Stephenie Meyer világsikerű regényét a végtelenségig elhúzta a filmstúdió, megpróbálva még egy keveset kifacsarni a történetből – és úgy tűnik, hogy igazuk volt. Itthon a nyitó hétvégén a filmet összesen 133 123-an nézték meg, ezzel a vámpíros sorozat záródarabja lett a legjobban nyitó film idén Magyarországon.  A Hajnalhasadás második része egyben a széria legsikeresebben induló része is lett; az előző filmet 116 859-en látták a bemutató hétvégéjén.

[youtube width=”640″ height=”360″]http://www.youtube.com/watch?v=wHqmeVLwdQU[/youtube]

A könyv messze megelőzte a filmet, itthon már egy ideje olvasható a regény magyarul, ráadásul már díszkötésben is megjelent. Bella Swan ráébred, hogy visszavonhatatlanul beleszeretett egy vámpírba, az élet hirtelen veszedelmesen izgalmas lesz számára: tündérmese és rémálom keveréke. Mivel érzései két irányba rángatják: – szenvedélyesen szerelmes Edward Cullenbe, ugyanakkor mély barátság fűzi Jacob Blackhez, a vérfarkashoz -, viharos, küzdelmekkel és lemondásokkal teli évet tudhat maga mögött, míg végre eljut a végső fordulópontig. Rövid időn belül döntenie kell: a halhatatlanok sötét, de csábító világát választja-e, vagy a teljes emberi életet? Márpedig ez a döntés lesz az a hajszál, amelyen két törzs élete is múlik. Most, hogy Bella meghozta a döntést, megdöbbentő, váratlan események sorát indítja el vele. Amelyeknek felmérhetetlen, megsemmisítő következményei is lehetnek. Lehetséges, hogy most, amikor Bella élete szövetének különböző szálai – amelyeket először az Alkonyatban követhettünk, majd az Újholdban és a Napfogyatkozásban kísérhettük figyelemmel szétbomlásukat és elszakadásukat -, úgy tűnik, készek újra egyesülni, éppen most fognak megsemmisülni… végleg?

A IV. Henrik, Navarra királya című filmet szintén november 15-től vetítik a hazai filmszínházak. A 2009-ben forgatott német produkcióhoz a filmzenét Hans Zimmer és Henry Jackson szerezte, de a plakát kapott még egy nagy nevet: a Variety szerint Ridley Scott típusú akciójeleneteket láthatunk, ha beülünk a filmre, bár Ridley Scottnak ennél több köze nincs a filmhez. A történet 1563-ban játszódik, Franciaországban. A protestánsok és a katolikusok a vallást használják fel terület- és hatalomszerzési vágyaik beteljesítéséhez. A protestánsok vezetője Navarrai Henrik, egyenesen Párizs és a katolikusok ellen vezeti híveit. Ám anyja hatalmas riválisa, Medici Katalin kikerülhetetlen csapdát állít: a megbékélés jegyében lánya kezét ajánlja ellenségének. Az esküvő borzalmas vérfürdőbe torkollik, Szent Bertalan éjszakáján több ezer protestánst mészárolnak le. Henrik túlélőként házi őrizetben senyved, míg végül négy hosszú év után megszökik.

[youtube width=”640″ height=”360″]http://www.youtube.com/watch?v=3TVCRi4KQDs[/youtube]

A film a Nobel-díjas Thomas Mann testvére, Heinrich Mann regénye alapján készült. A kétkötetes IV. Henrik (1935 és 1938) Heinrich Mann legjelentősebb művének számít, magyarul sajnos még nem olvasható. Emigrációban írta, a Francia Riviérán, miután az 1933-as Der Hass című regénye miatt kénytelen volt elmenekülni a nácik elől. Öccse, Thomas Mann így írt a könyvről a naplójában 1935. szeptember 25-én: “Heinrich este befejezte IV. Henrikjét, egy ritka könyv, amely messze felülmúl mindent, ami ma Németországban fellelhető. […] Összbenyomás: egy olyan mű, amely az emigráns-kiadóknak és az egész emigrációnak nagy megbecsülést hoz, és a dolgok fordulata után Németországban is nagyra fogják értékelni.”

A novemberi hónap legnagyobb durranása kétségkivül a Felhőatlasz, amely november 22-én rajtol a magyar mozikban. A filmet a Wachowski testvérek és Tom Tykwe rendezték, és ők hárman egész rendhagyó módon kerültek kapcsolatba a film alapjául szolgáló könyvvel. David Mitchell regényét, a Felhőatlaszt 2005-ben nyomta Lana Wachowski kezébe Natalie Portman, amikor Londonban tartózkodott a V mint vérbosszú forgatásán. Lana Wachowskit lenyűgözte a regény, és a testvérével, Andyvel közösen megírták a film első vázlatát. Később bevonták a produkció tervezésébe Tykwert, a Parfüm: Egy gyilkos története rendezőjét is, és folyamatosan egyeztettek magával a szerzővel, David Mitchellel is. Natalie Portmannek már a legelején odaígértek egy főszerepet, de ő ezt 2010-ben, az utolsó percben kénytelen volt visszamondani, mert kiderült, hogy babát vár. A Felhőatlasz egyike annak a kevés produkciónak, amelyet három rendező készített.

[youtube width=”640″ height=”360″]http://www.youtube.com/watch?v=jIxC5vxH6KU[/youtube]

Itthon a könyv a film hazai premierjével egy időben kerül a boltokba, a Cartaphilus Könyvkiadó filmes borítóval adja ki a regényt. David Mitchell bravúros felépítésű, virtuóz nyelvezetű művében az összefonódó életek minden időbeli és térbeli határt átlépve hatnak egymásra. A lelkek korokon és kontinenseken át vándorolnak, akár az égbolton átvonuló felhők. Sorsszerű viszonyok, cinikus érzelmek és látnoki szerelmek motívumaiból hat történet rajzolódik ki, melyek mindegyike túlmutat önmagán – egy leírhatatlan harmónia felé. Ez az átkozottul tökéletes összhang szólal meg a Felhőatlasz olvasóiban. De ki irányítja sorsunkat: mi magunk vagy valamilyen külső erő? Képesek vagyunk-e tanulni a múltból, az előző életekből, vagy az emberiség újra és újra elköveti ugyanazokat a hibákat?

A Bodil Steensen-Leth regénye alapján készült Egy veszedelmes viszony a XVIII. században játszódik, amikor Dánia fölött az elmebeteg VII. Christian uralkodik. A film a királynő és az udvari orvos közti romantikus viszonyra koncentrál, amibe ott és akkor nem volt épp megfelelő életbiztosítás belekezdeni. De a szív és a szenvedély őrült dolgokra képes rávenni az embert, ami egy őrült korban, egy őrült királlyal a trónon talán nem is annyira elítélendő és a sorból kilógó cselekedet. A film 2012-ben a Berlini Filmfesztiválon elnyerte a legjobb férfi alakításért és a legjobb forgatókönyvért járó Ezüst Medve díjat, és a rendezőjének Arany Medve jelölést hozott. A hazai mozik november 22-től tűzik műsorra.

[youtube width=”640″ height=”360″]http://www.youtube.com/watch?v=jTWF7_mdhbE[/youtube]

Bodil Steensen-Leth neve itthon ismeretlen. 1945-ben született a dániai Svendborgben, felsőfokú tanulmányait az amerikai Oregonban és a dán fovárosban végezte. Írói karrierje 1984-ben debütált, az első két kötete novellákat tartalmazott, az első regénnyel 1987-ben jelentkezett.

A hónap másik nagy durranása Az Argo-akció lehet, ez is november 22-én kezd a magyar mozikban. Ez Ben Affleck harmadik rendezése (ha nem számoljuk azt a két kisfilmet is, amivel a Hideg nyomon előtt és után próbálkozott), és azt meséli el, hogyan menekítette ki a CIA az Iránban rekedt diplomatákat 1979-ben. Ebben az évben az amerikai nagykövetséget iszlám fundamentalisták foglalták el, és közel 60 embert tartottak túszul, hatan azonban a CIA és a kanadai kormány együttműködésének köszönhetően megmenekültek. A fedőakcióban a hat embert egy Argo című mozifilmet forgató hollywoodi stábnak tagjainak állították be, és ezzel az álcával sikerült átjutniuk minden akadályon, és elhagyni az országot. A filmvásznon Tony Mendez CIA-ügynököt Ben Affleck alakítja, bár a hírek szerint eredetileg Brad Pittre osztotta volna ezt a szerepet. Pitt foglalt volt.

 [youtube width=”640″ height=”360″]http://www.youtube.com/watch?v=NgbCVl55ueE[/youtube]

A film alapjául szolgáló könyvet az akcióban is résztvevő Tony Mendez és az amerikai újságíró, Matt Maglio jegyzik, magyarul a napokban jelent meg a Partvonal Kiadó dokumentum-krimi sorozatában – sajnos ez is filmes borítóval. A kiadó nagyon jó érzékkel válogatta össze eddig a sorozat darabjait, így nincs okunk abban kételkedni, hogy most melléfogtak volna. A könyvről kritikákat hamarosan az Olvasoterem.com-on is olvashattok.

Az Öt legenda a hónap végén, november 29-én kerül a mozikba. Nem akármilyen öt legenda száll harcba a Shrek és a Kung Fu panda alkotóinak animációs filmjében: a Télapó, a Húsvéti nyúl, a Fogtündér, Álommanó és Jack Frost fognak össze, hogy megállítsák az egész világot fenyegető veszélyt, amikor az ördögi Pitch legújabb terve mozgásba lendül, és a gyermekek álmai és képzelőereje kerül veszélybe.

[youtube width=”640″ height=”360″]http://www.youtube.com/watch?v=sKINNqROzSI[/youtube]

A film William Joyce sorozata alapján készült. Az 54 éves Joyce eddig több mint ötven gyerekkönyvet írt és illusztrált, jelenleg a The Guardians of Childhood című sorozatán dolgozik, ezt 13 részesre tervezi, de még csak három regény és képeskönyv készült el. Ebből forgatta Peter Ramsey az Öt legendát. William Joyce művei – információink szerint – magyarul még nem jelentek meg.

A végére hadd adjunk egy filmes tippet is: a norvég Jackpot című produkciót már november 1-je óta vetítik a hazai mozik, és úgy véljük, hogy erre mindenképp érdemes beülni. Bár ez nem adaptáció, a filmhez a történetet nem más, mint Jo Nesbø írta. A sztori főszereplője egy bizonyos Oscar Svendson, aki egy műanyag karácsonyfákat előállító üzem vezetőjeként éli átlagos, dolgos hétköznapjait a svéd-norvég határ közelében. Az üzem dolgozóit egyetlen dolog köti össze: valamennyien börtönből szabadultak. Oscar rémálma akkor válik valóra, amikor vérben úszva, egy valaha szebb napokat látott szexbolt padlóján ébred – fegyverrel a kezében. Nyolc halott veszi körül, amit a rá pisztolyt szegező nyomozónak egy abszurd történettel próbál kimagyarázni. Ugye, hogy egészen Nesbø-s?


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •