A Mikulás hozza – felnőtteknek

Vidd hírét!
  •  
  •  

Sorsszerű viszonyok, cinikus érzelmek és látnoki szerelmek motívumaiból hat történet rajzolódik ki a decemberi kínálat egyik legjobb könyvének lapjain, melyek mindegyike túlmutat önmagán – egy leírhatatlan harmónia felé. Ez az átkozottul tökéletes összhang szólal meg a Felhőatlasz (Cartaphilus) olvasóiban. David Mitchell bravúros felépítésű, virtuóz nyelvezetű művében az összefonódó életek minden időbeli és térbeli határt átlépve hatnak egymásra. A lelkek korokon és kontinenseken át vándorolnak, akár az égbolton átvonuló felhők. De ki irányítja sorsunkat, teszi fel a nagy kérdést a regény: mi magunk vagy valamilyen külső erő? Képesek vagyunk-e tanulni a múltból, az előző életekből, vagy az emberiség újra és újra elköveti ugyanazokat a hibákat? A regényből a Mátrix-trilógia és A parfüm rendezői forgattak vibrálóan szellemes filmet, amelyet november végétől már vetítenek a hazai mozik.


A brit Alastair Reynolds sci-fijében, a Jelenések terében (Alexandra) egy zseniális tudós kozmikus rejtélyek nyomába ered. Az amarantinok kilencszázezer évvel ezelőtt kihaltak. Balszerencse volt csupán, hogy épp akkor történt a pusztító napkitörés, amikor sikerült kijutniuk a világűrbe? Vagy lehet összefüggés az események között? A Resurgam, az egykori amarantin bolygó telepeseit ez a kérdés nem különösebben foglalkoztatja, még azután sem, hogy mélyen a felszín alatt egy egész várost találnak, a közepén egy szárnyas amarantin szobrával. De a briliáns és kíméletlen tudós, Dan Sylveste nem nyugszik, amíg ki nem deríti az igazságot – bármekkora árat is kelljen fizetni ezért. Az amarantinok tragédiája nem volt véletlen. A veszély pedig most is ott leselkedik a közelben. Közelebb, mint Sylveste gondolná… – A regény az első abban a szériában, amelyhez öt könyvet írt, s amelyek mindegyike ugyanabban az univerzumban játszódik.

A sci-fi kedvelőinek van még egy finomság a Mikulás batyujában, ez nem más, mint az amerikai Vernor Vinge 1993-ban Hugo-díjat nyert regénye, a Tűz lobban a mélyben (Ad Astra), amelyben értelmes fajok ezrei áhítoznak a galaxis magjától messze eső transzcendens zóna titkaira. A Straumli Birodalom lakói azonban kutakodásukkal olyan rosszindulatú intelligenciát szabadítanak el, amely mételyként terjedve sorra igázza le az útjába kerülő civilizációkat. A veszedelmes hatalmat felébresztő straumer űrállomásról egyetlen hajó menekül csak el, ám a rajta utazó gyerekek egy idegen bolygón leszállva különös faj fogságába esnek, és kegyetlen hatalmi harc sűrűjébe keverednek. A megmentésükre induló Ravna Bergsndot útjára azonban a straumer állomás túlélői után kutató métely is felfigyel. A bajba jutott hajón ugyanis lapul még valami, ami az egész galaxis megváltása lehet, és aminek megszerzéséért egész csillagrendszerek pusztulása sem lehet csekély ár.

A krimi szerelmeseinek Rosamund Lupton Azután (Alexandra) című regényét ajánljuk, amely egyszerre izgalmas krimi és szívszorító történet. Akiknek tetszett Alice Sebold „Komfortos mennyország” című bestsellere, azok ezt a regényt sem tudják majd letenni. A szerző bámulatos tehetséggel szövi a történet szálait és tárja fel a rendíthetetlen anyai szeretet mélységeit. A könyvet az Amazon a 2011-es év tíz legjobb könyve közé választotta, a Waterstones könyvesbolthálózatban pedig ez lett az év könyve 2011-ben. Főszereplője Grace, aki idilli életet él férjével, tinédzser lányával, Jennyvel és kisfiával, Adammel. Ezt az idillt azonban az égő iskolaépület fekete füstje homályosítja el. Grace-nek meg kell mentenie Jennyt, aki az épületben rekedt. A rendőrség nyomozni kezd, és kiderül, hogy a tűz nem baleset volt – valaki meg akarta ölni Jennyt. Csak Grace tudja, hogy ártatlan embert gyanúsítanak, és ő az egyetlen, aki megvédheti a lányát. Ehhez azonban le kell győznie minden fizikai korlátot.

A végére egy szépirodalmi alkotást hagytunk: a világhírű izraeli író, David Grossman JQ Wingate-díjas könyvét, A világ végére címűt (Scolar), amely egy lebilincselő meditáció a háborúról, a barátságról, a szerelemről és a családról. Ora asszony, amikor épp Ofer fia leszerelését ünnepelhetné, rádöbben, hogy élete összeomlott – Ofer ugyanis önként visszamegy a frontra, hogy részt vegyen egy nagyszabású katonai hadműveletben. A nemrég elvált Ora képtelen otthon ülni és várni, mikor kopogtatnak be hozzá a katonai hírvivők a tragikus hírrel, ezért elhatározza, hogy elindul a galileai hegyekbe. Útitársnak rég elidegenedett barátját és volt szerelmét viszi magával, a remete Avramot, aki sohasem heverte ki a Jom Kippur-i háborúban hadifogolyként elszenvedett brutalitásokat. Ora neki meséli el tönkrement házassága történetét és az anyai szerep nehézségeit. Ahogy nőttön nő benne a feszültség, egyre rögeszmésebben csak Oferről beszél, mintha ezzel megóvná a fiú életét, nemcsak a maga, hanem Avram számára is, aki Ofer igazi szülőapja, bár apa és fia sosem találkozott. Miközben Ora és Avram a közös emlékek révén oda-vissza utazik az időben, gyötrelmesen kiviláglik, mi az ára annak, ha valaki egy folytonosan hadban álló országban, háborúzó emberek között él. Grossman, akinek tulajdon fia is elesett a 2006-os izraeli-libanoni háborúban, a szíve legmélyéből írta meg ezt a kíméletlenül háborúellenes regényt. Ebbe a regénybe nálunk a Lapozóban bele is tudtok olvasni.


Vidd hírét!
  •  
  •