Portré: Heinrich Böll

Vidd hírét!
 
 

Heinrich Böll Viktor Böll és Hermann Mária nyolcadik gyerekeként jött a világra. Elemi iskolába szülővárosában járt 1924 és 1928 között, majd a Kaiser-Wilhelm gimnáziumban folytatta tanulmányait, ahol le is érettségizett. 1937-ben könyvkereskedői gyakornoknak állt a bonni Lempertz céghez. Ebben az időben kezdett érdeklődést mutatni az írás iránt, ám kezdeti lelkesedését keresztülhúzta a meglévő rendszer azon intézkedése, miszerint munkaszolgálatra kellett jelentkeznie. Egy évvel később behívták a Wehrmachtba, amellyel megjárta a keleti és a nyugati frontot. A háború idején Franciaországban, Romániában, Magyarországon és a Szovjetunióban is szolgált, több ízben is megsérült. Amerikai hadifogságba került, ahonnan csak a háború befejeztével szabadult.

1942-ben feleségül vette fiatalkori szerelmét, Annemarie Cech-et, akitől négy gyereke született. Első gyereke 1945-ben született, ám ugyanabban az évben el is hunyt. Őt követték Raimund (1947), René (1948), valamint Vincent (1950).

Miközben családja életét és házukat próbálta újjáépíteni, ismét nekifogott az írásnak. Első elbeszélése, A küldetés 1947-ben jelent meg, amelyet A vonat pontos volt című novellája követett. Korai regényeiben a fő téma a katonaélet, annak reménytelensége, kegyetlensége, valamint a háború társadalomra gyakorolt hatása. Másik fontos témaköre a hazatérés, valamint a háború utáni német társadalom, a tönkretett életek bemutatása. Ezt az ábrázolásmódot „rom-irodalomnak” is nevezik.

1951-ben csatlakozott a Gruppe 47 írói csoporthoz, ahol kapcsolatba kerül több háború utáni íróval, amely kihatott későbbi írói munkásságára is. Olyan neves alkotókkal kötött szoros barátságot, mint Hans Werner Richter, Alfred Andersch.

Heinrich Böll (1917 - 1985)

Heinrich Böll művészetét alapvetően két nagy téma jellemzi: az ismétlés esztétikájának megvalósítása, valamint a háború. Az ismétlés, mint műveinek alapvető sajátsága könnyedén megfigyelhető írásaiban, a témák és a helyzetek gyakran ismétlődnek. Regényeinek és novelláinak cselekménye és a cselekmény elbeszélése között általában alig van időbeli távolság, az is előfordul, hogy az eltérés teljesen eltűnik, ezt nevezik közvetett ismétlésnek. Másik kedvenc témája a háború, amelyet úgy tárt az olvasó elé, hogy az elbeszélésekben a múlt kizárta a jelent.

Híresebb regényeit több nyelven is kiadták, ilyen a Biliárd fél tízkor (1959), amelyben egy építész dinasztia történetén keresztül kutatja a fasizmus eredetét a bismarcki időktől egészen a háború utáni időszakig. Az Egy bohóc nézetei (1963) című művében egy alkoholista muzsikust mutat be, aki annak ellenére, hogy utcai koldus zenésszé züllik le, mégsem hajlandó részt venni az össztársadalmi megalkuvásban. Legnagyobb sikerét a Csoportkép hölggyel (1971) című regényével érte el. A vaskos műért egy évvel később Nobel-díjjal jutalmazták. A második világháború után ő lehetett az első német író aki a rangos kitüntetésben részesül. Ebben a regényében az első világháború és 1960 közötti történelmi időszakot mutatja be a címszereplő életrajzán keresztül. Az olvasó átfogó képet kaphat a német társadalomról, a náci bűnök emlékéről, a bűnösök beilleszkedéséről az akkori társadalomba. További kiemelkedő írásai: A hagyaték (1948), A fekete bárányok (1951), Ádám hol voltál? (1951), És száját nem nyitotta szóra (1953), valamint Katharina Blum elvesztett tisztessége (1974).

Regényírás mellett Böll számos hangjátékot, filmforgatókönyvet és esszét is írt. Műfordítással is foglalkozott, az ő nevéhez kötődik Jerome D. Salinger Zabhegyező című regényének német nyelvre való fordítása. 1971 és 1974 között a Nemzetközi Pen Club elnöke volt, szülővárosa díszpolgárrá avatta.

Heinrich Böll keresztény és pacifista szemlélete mindvégig nyomon követhető írói munkásságában, háborúellenes nézeteit nem rejtette véka alá. Ugyanakkor kritizálta a háborút túlélő Németországot, valamint az új Szövetségi Köztársaságot is. 1985. július 16-án hunyt el Langenbroichban, Bonn mellett.

Forrás: wikipédia, muvesz-vilag.hu, literatura.hu, nobelprize.org


Vidd hírét!