Rewind 2012: március

Vidd hírét!
  •  
  •  

Könyvvásárok és díjeső: ez jellemzi márciust, a könyv hónapját. Úgy tűnik, a kiadók minden eszközt megragadnak, hogy fogyasztóközönségük számát növeljék, így a könyvek egyre többféle hordozón jelennek meg, a könyvbemutatók pedig egyre több érzékszervünkre hatnak.


Március 6-án, Gabriel Garcia Márquez 85. születésnapja alkalmából megjelent az író Száz év magány című regényének elektronikus változata. A Nobel-díjas szerzőnek ez a negyedik műve, amely e-könyv formában is kapható magyar nyelven.

Március 8-án a mozikba került Szabó István filmje, Az ajtó, mely Szabó Magda azonos című regénye alapján készült. A főszerepeket Helen Mirren brit, és Martina Gedeck német filmcsillagok játsszák. A filmet Németországban is vetítik a mozikban.

Március 11-én a New York Times eladási listáinak élén megjelenik E. L. James regénye, A szürke ötven árnyalata, szeptemberig őrizve előkelő helyét. A mai szexuális trendeket meglovagoló könyvről, „amiről mindenki beszél” a magyar piacon is sok szó esett, nem utolsó sorban a számos félrefordítás miatt. Egy blogon gyűjteményt készítettek a fordítási bakikból!

Március 15-én, a magyar nemzeti ünnep alkalmából Schmitt Pál köztársasági elnök Kossuth-díjat adott át Csoóri Sándor költőnek, írónak „a magyar irodalom megújításához való tevőleges hozzájárulásáért, gazdag képvilágú költészetünk hagyományainak megőrzéséért és továbbviteléért, közösségi elkötelezettségű, csodálatos verseiért, sokoldalú és műfajgazdag irodalmi munkásságáért, a magyarság szellemi összetartozás-tudatának ápolásáért, példaértékű életútja elismeréseként” és Vasadi Péter költőnek, írónak „klasszicizáló világképű, etikai megalapozottságú, keresztény hagyományokat őrző költői-írói munkásságáért, irodalmi életpályája elismeréseként”. Ugyanakkor Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténész Széchenyi-díjat vehetett át „a modern irodalomtörténet, a hermeneutika, a modern kritikatörténet, a mediális kultúratudomány területén, valamint a magyar irodalom kritikai feldolgozásában végzett tudományos és kutatói munkássága, oktatói tevékenysége elismeréseként”.

Március 15-én kezdődött az egy hétig tartó Gyermekirodalmi Könyvvásár Bécsben, ahol az érdeklődőket több, mint 60 rendezvény várta. A vásáron több, mint 2 000 könyvből lehetett válogatni, de a hangoskönyvek is jelen voltak.

Szintén 15-én kezdődött a 21. Lipcsei Könyvvásár is, ahol több mint 2 000 kiadó képviseltette magát, és csaknem 3 000 író tartott felolvasást. A magyar standon több mint 150 kötet várta a vásárlókat. A könyvvásárnak magyar díjazottja is volt: műfordítás kategóriában Christina Virágh kapta a díjat Nádas Péter Párhuzamos történetek című könyvének lefordításáért. A kötet korábban kiérdemelte a Brücke Berlin díjat, amely az egyik legrangosabb német irodalmi díj.

Március 19-én a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) nyilvánosságra hozta a „Gyermekirodalmi Nobel-díjnak” számító Hans Christian Andersen-díj idei győzteseinek nevét. A kétévente odaítélt díj idei győztesei María Teresa Andruetto Argentin írónő és Peter Sís cseh illusztrátor.

20-án a második legrangosabb gyermekirodalmi díj átadására került sor. A svéd Művészeti Tanács által odaítélt Aristid Lindgren Irodalmi Emlékdíj (röviden ALMA-díj) idei győztese Guus Kuijer holland szerző. A szerző több művéből készült film vagy sorozat, bár magyarul sajnos még nem olvasható.

Ugyancsak 20-án az AEGON Zrt. is átadta Művészeti Díját Grecsó Krisztián számára. Tarján Tamás irodalomtörténész méltatása szerint Grecsó Krisztián alkotása a magyar irodalom legjobb előzményeire vezethető vissza, de teljesen újszerű, és betagolódik az aktuális európai regényáramokba is. A díj érdekessége, hogy a kitüntetett személy társdíjast választhat, aki az irodalmon kívül bármely művészeti ágban tevékenykedhet. Grecsó Krisztián választása Szabó Balázs népzenészre esett.

Március 22-én az Északi Tanács Irodalmi Díja lelt gazdára. A díjat évente valamely skandináv nyelven írt műért ítélik oda. Idén a norvég Merethe Lindstrom lett a kitüntetett, Dager i stillhetens historie című regényével.

Ugyancsak 22-én került a mozikba Az éhezők viadala című könyv moziváltozata. A trilógia első kötetét magyar nyelvre 2009-ben fordították le. A magyar olvasók nagy lelkesedéssel fogadták a könyvet, kritikusok és bloggerek egyaránt lelkesen méltatták. A film nagy részben pozitív kritikákat kapott. Rengeteg kritikus hasonlította össze a filmet és a könyvet is a Harry Potter és az Alkonyat könyv- és filmsorozattal. A kritikák szerint ez a sorozat sokkal érettebb témákat dolgoz fel, mint két társa. Bár úgy a film, mint a főszereplő Jennifer Lawrence többnyire pozitív kritikát kapott, több honlap és kritikus illette a filmet a rasszista és szexista jelzőkkel. Néhányan úgy vélték, Jennifer Lawrence nem felel meg a szerepre: 21 évesen már túl nőies és vonzó ahhoz, hogy úgy nézzen ki, mint aki éhezik.

Néhány nappal később a  BOWKER (e-könyv kutatási központ) nyilvánosságra hozta éves jelentését. A vizsgálat a világ nagy piaci régióit elemzi. Ennek megfelelően egyre többen vásárolnak e-könyvet, természetesen főleg az angol nyelvterülteken, hiszen ott nagyobb a kínálat. A felmérés érdekessége: kiderült, az elektronikus könyvet nemcsak a fiatal korosztály részesíti kegyeiben. Szinte napról napra kerülnek piacra új eszközök, új kereskedelmi megoldások, melyeknek első számú fogyasztói egyelőre India és Brazília.

Március 30-án a Könyvolvasó Flash Mob „Add tovább” megmozdulást szervezett. A civil kezdeményezés célja a könyv népszerűsítése, és az emberek figyelmének felhívása arra, hogy a könyv milyen hatással van az életünkre.

A hónap utolsó napján kiosztották Utah államban a horror-írók legrangosabb kitüntetését, a Drakula szerzőjéről elnevezett Bram Stoker-díjat. A 11 kategóriában díjazott szerzők közül többen a hazai olvasók számára is ismerősek, mint Nancy Holder, Alan Moore, Dave Gibbons, hogy a klasszikussá vált Stephen Kinget, Peter Straubot és Joyce Carrol Oatest ne is említsem.


Vidd hírét!
  •  
  •