Rewind 2012 – október

Vidd hírét!
  •  
  •  

Október 5-én ünnepelte a 60. születésnapját Clive Barker. Első regénye 1985-ben jelent meg, ezt követően egy ideig évente új könyvvel jelentkezett, 1986-ban a Pokolkeltő, 1987-ben a Korbács, 1988-ban Az éjszaka gyermekei, 1989-ben pedig a Hírvivő és Végső Felvonás című regényei láttak napvilágot. Az írói sikert elsősorban a Kárhozat és a Korbács hozták el számára. A horror műfaja mellett a modern fantasy, valamint a horrorelemekkel kevert fantasy műfajában is alkotott ebben az időszakban. Ezekben a műveiben kedvenc témái a képzeletbeli és álombeli világok, a szenvedély és erotika, horror és bűnügy keveredése.


Androulla Vassiliou oktatásügyért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos október 9-én, kedden délután jelentette be a Frankfurti Könyvvásáron, hogy többek között Horváth Viktor Török tükör című regénye nyerte el az Európai Unió Irodalmi Díját. A jelentős európai könyves szervezetek által 2009-ben alapított “kis Nobel-díj” célja, hogy reflektorfénybe állítsa a kiemelkedő tehetségeket, és elősegítse a díjazott művek nemzetközi terjesztését.

Október 9-én a 120 évvel korábban született Ivo Andrić boszniai származású jugoszláv Nobel-díjas íróra, költőre emlékeztek irodalmi berkekben. A boszniai Dolac településen született, a gimnáziumot Szarajevóban végezte, majd az Osztrák-Magyar Monarchia számos egyetemén tanult. A második világháború után Berlinben élt, életét teljes egészében az írásnak szentelte. Nagyon termékeny író volt, Nobel-díját a Híd a Drinán című művéért kapta. Két másik ismert regénye, a Travniki krónika és az Omér pasa is a boszniai életet ábrázolja az oszmán korszakban és az azt követő osztrák-magyar uralom alatt. Andrić művei történelmi vonatkozásúak, mély tartalmúak, cselekményekben bővelkedők.

Mo Jen (Mo Yan) kínai írónak ítélte oda a 2012. évi irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia október 11-én, Stockholmban. Mo Jen Nobel-díja nem okozott meglepetést, a kínai író a legfőbb várományosok között szerepelt, a Ladbrokes fogadási iroda is a második legesélyesebbként kezelte. A svéd királyi akadémiához tartozó Svéd Akadémia indoklása szerint Mo Jen egy sajátos műfaj, a “hallucinatorikus realizmus” révén ötvözi a meséket, a történelmet és a jelent. Az író egy olyan világot teremtett fantázia és valóság, a történelmi és társadalmi síkok keverékéből, amely komplexitásában Márquez és Faulkner munkáira emlékeztet – fűzte hozzá indoklásában a bizottság. Mo Jen irodalmi Nobel-díja a bejelentést követően pár óra alatt a legvitatottabb téma lett a kínai mikroblogokon, órák alatt több millióan gratuláltak büszkeséggel és elismeréssel az írónak, de megszólaltak azok is, akik szerint ő “állami író”.

A 2012-es irodalmi Nobel-díjas: a kínai Mo Jen

Október 12-én vált véglegessé, hogy csak átalakul, és nem szűnik meg az egyik legrangosabb angol irodalmi díj, az Orange-díj, miután a francia telefontársaság nem kívánja többé támogatni azt. Az Orange-díj 1996-ban alakult, az első évtől a francia telefontársaság volt a főtámogató. A brit irodalmi elismerés célja a nemzetközi női irodalom támogatása; az elmúlt 17 évben olyan írónők kapták meg a díjat, mint Téa Obreht (A tigris asszonya – Cartaphilus, 2012), Zadie Smith (A szépségről – Európa, 2007) vagy Lionel Shriver (Beszélnünk kell Kevinről – Gabo, 2010). Az irodalmi elismeréssel egy 30 ezer font értékű pénzdíj és egy Bessie becenévre hallgató bronzszobor jár. A pénzt minden évben egy adományozó biztosítja, ám a díjátadás többi költségeit, így például a bronzszobrot is az Orange adta. A telefontársaság 17 éven keresztül támogatta a díjat; egyes információk szerint 2013-tól inkább a filmes világ felé irányítaná figyelmét.

Október 14-én a 70. születésnapját ünnepelte Nádas Péter Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, esszéista, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Zsidó polgári családban született, dolgozott fotóriporterként a Nők Lapjánál, később újságíró lett, majd szabadfoglalkozású író. 2006 óta tagja a Balassa Péter-díj kuratóriumának. Műveivel számos irodalmi-díjat nyert, többek között a Prima- és a Kossuth-díjat, az utóbbi időben pedig többször is felmerült a neve az irodalmi Nobel-díjra esélyesek sorában.

Október 15-én kürtölte világgá a nemzetközi média, hogy JD Salinger antihőse, Holden Caulfield visszatér. Az új könyvet Mary O’Connell írta, de arról meglehetősen szűkszavúan nyilatkoztak, hogy az iowai írónő előtte egyeztetett-e Salinger örököseivel. O’Connell regénye az In The Rye címet fogja viselni; a könyvben Caulfield a Zabhegyező lapjairól Manhattanbe kerül, és összefut egy végzős középiskolás lánnyal, aki az amúgy a Zabhegyezőt istenítő irodalomtanárát keresi. A könyv jogait Amerikában a Penguinhoz tartozó Amy Einhorn Books vette meg.

Hilary Mantel történelmet írt október 17-én: ő az első nő és az első brit író, aki másodszorra is elnyerte a rangos Booker-díjat. Mantel így reagált a hírre: “az ember 20 évet vár a Booker-díjra, és aztán egyszerre kettőt is kap.” Az elismerést a 60 éves írónő a Holtaknak menete c. regényéért kapta, amely Roulette is a game of chance. egy tervezett trilógia második része; a díj 43 éves története során először fordul elő, hogy egy regényt és annak folytatását is nyertesnek kiáltja ki a zsűri. A trilógia első része, a Farkasbőrben (Cartaphilus Könyvkiadó, 2010) – több egyéb díj mellett – három évvel ezelőtt a Booker-díjat is elnyerte. Mantel a harmadik olyan szerző, aki második alkalommal viheti haza a Booker-díjat. Korábban az ausztrál Peter Carey-t (Ned Kelly balladája) és a dél-afrikai JM Coetzee-t (A barbárokra várva) is kétszer jutalmazták.

A 2012-es Booker-díjas: Hilary Mantel és a Bring Up the Bodies (magyarul: Holtaknak menete)

Október 18-án kihirdették az év krimijéért járó Gold Dagger-díj győztesét: 2012-ben az ír Gene Kerrigan kapta az elismerést a The Rage c. regényéért. A könyv cselekménye két szálon fut, egyik főszereplője Vincent Naylor, a profi rabló, aki éppen most szabadult a börtönből, és máris a következő bankrablást tervezi. A másik szálon Bob Tidey nyomozó munkáját követhetjük nyomon, aki egy meggyilkolt bankár ügyében nyomoz. A két szál természetesen egymásba fonódik, és Dublin utcáit elárasztja az erőszak. Kerrigan 2 500 angol fontot kapott a díjjal.

Október 23-án lehetett volna 70 éves John Michael Crichton amerikai író, forgatókönyvíró, filmrendező. Az amerikai science-fiction egyik legelismertebb szerzőjének több művét is megfilmesítették, ezek közül számos alkotás nagy hírnévre tett szert, mint például a Jurassic Parc vagy az Androméda-törzs. Több műfajban is alkotott, a szépirodalom mellett ismeretterjesztő irodalmi műveket is megjelentetett, és forgatókönyveket is írt. Emellett a televíziózásban is kipróbálta magát, a Vészhelyzet című produkció kötődik a nevéhez.

Október 25-én került sor az egyik legrangosabb francia szépirodalmi kitüntetés, a Francia Akadémia regény-nagydíjának (Grand Prix du roman de l’Académie française) az átadására. A díj Francia Akadémia irodalmi nagydíjával egyetemben – amelyet kétévente adnak át – a rangos testület által kiosztott több mint hatvan díj közül a legismertebb. A zsűri az október 25-i ülésen a három döntőbe jutott jelölt közül 13 szavazattal Joël Dickert találta a legjobbnak, La Vérité sur l’affaire Harry Quebert című regényéért. A másik két döntős szerző, Gwenaëlle Aubry (Partages című regényével) és Jérôme Ferrari(Le Sermon sur la chute de Rome című regényével) hat, illetve egy szavazatot kapott.

Október 27-én emlékeztünk Sylvia Plath írónőre, aki ekkor lett volna 80 éves. Ő volt az az író- és költőnő, aki elsőként nyerte el a posztumusz Pulitzer-díjat. Sylvia tehetsége már nagyon korán megmutatkozott: 8 éves volt, amikor az első verse megjelent a Boston Herald című napilap gyermekrovatában, 15 évesen, 1947-ben pedig a The Scholastic Art & Writing Awards kiírásában díjat nyert festményeiért. Költészetére nagy hatással volt Robert Lowell vallomásos költészete valamint férje, Ted verseinek nyersessége, tömörsége és éles képisége, továbbá felfedezhetőek hasonló vonások Anne Sexton és W. D. Snodgrass költészetével is. Mindezek Sylviánál finom árnyaltsággal és egyensúllyal társultak. Verseinek leggyakoribb témái gyermekkora rossz emlékei, apja halála, az életét körülvevő tárgyak idegensége, valamint fiatalkori lelki válsága. 20 éves korától depresszió kínozta, 31 évesen öngyilkosságot követett el.

Szintén október 27-én, Felicitas Hoppe vehette át Dermstadtban a Német Nyelvészeti és Költészeti Akadémia Georg Büchner-díját. A legrangosabb német irodalmi díjat 1923-ban alapították Georg Büchner XIX. századi német író tiszteletére. Felicitas Hoppenak tizenhat éves irodalmi pályafutása alatt közel húsz kötete jelent meg, köztük regények, elbeszélés- és esszékötetek. Legismertebb művei az 1999-ben megjelent Pifagetta, egy útikönyv, amely egy konténerhajó álmokkal és abszurditásokkal teli világát írja le, valamint a 2006-ban megjelent Johanna, amelyben Jean d’Arc karakterét fogalmazza újra. Legutolsó regénye – egy „fiktív önéletrajz”– az idén jelent meg Hoppe címmel.


Vidd hírét!
  •  
  •