Mendez + Baglio: Az Argo-akció

Írta : Antonio J. Mendez és Matt Baglio
Eredeti cím : Argo
Eredeti kiadás : 2012
Magyar cím : Az Argo-akció
Fordította : Krusovszky Dénes
Kiadó : Partvonal Könyvkiadó
Recenzált kiadás éve : 2012
Terjedelme (oldalszám) : 302
80
Vidd hírét!
  •  
  •  

Ha ennek vége lesz, mindannyian könyvet akartok majd írni róla – mondta Mendez az akció előestéjén az amerikaiaknak Teheránban, és hozzátette: Ne tegyétek. A kiszabadított diplomaták az első napokban még a családtagokat sem értesíthették arról, hogy épségben sikerült kiszöktetni őket Iránból, és Európában vannak, a kiszivárgott részletek ugyanis veszéybe sodorhatták volna a többi fogvatartottat. Az akció során megmenekült emberek a túszdráma után sem árulhattak el részleteket arról, hogyan hozta ki őket a CIA Iránból, mert ezzel kompromittálták volna a titkos ügynököket és módszereiket. Aztán Antonio Mendez nyugdíjba ment, és ő elmesélhette az egészet.


1979. november 4-én Iránban Homeini ajatollah lelkes követőinek egy csoportja megrohamozta az Amerikai Egyesült Államok teheráni nagykövetségét; a fegyverekkel is felszerelkezett fiatalok túszul ejtették a nagykövetségen tartózkodókat, és tettüket azzal magyarázták, hogy Amerika menedéket nyújtott Irán korábbi vezetőjének, Mohammed Reza Pahlavi sahnak. Összesen 66 amerikai állampolgárt tartottak fogva, közülük 13-at két héten belül szabadon engedtek, egy 14. személy pedig 1980 júliusában távozhatott. Jimmy Carter elég rosszul kezelte a helyzetet, nem volt hajlandó engedni a forradalmárok követeléseinek, a döntő fontosságú pillanatok előtt sokat töprengett, és az általa elrendelt katonai mentőakció, a Saskarom hadművelet is kudarcot vallott – bár ez utóbbiról maga az elnök személyesen nem tehetett. A válsághelyzet ügyetlen kezelése azonban rányomta a bélyegét elnöki mandátumára, és a következő elnökválasztásokat elveszítette Ronald Reagannel szemben. A túszok végül 444 napi fogság után, 1981. január 20-án szabadultak – éppen azon a napon, amikor Carter hivatalosan is átadta hivatalát Reagannek. Hat amerikai viszont már korábban, 1980 januárjában megszökött Teheránból. Az ő történetüket meséli el Antonio Mendez, egykori CIA-ügynök. Ő tervezte az Argo-akciót, amelynek során a diplomaták elhagyták Iránt.

Mendez a CIA Technikai Szolgálat Hivatalában dolgozott, az álcázás volt az erőssége, és 1979-ben már kihozott egy magas rangú iráni katonatisztet az országból – őt arab üzletembernek öltöztette, és a Mehrabad Nemzetközi Repülőtéren keresztül szöktette ki az országból. A hat amerikai diplomata megúszta a november 4-i túszejtést; a svéd meg az olasz nagykövetségen húzták meg magukat, de mindkét helyről rövid időn belül tovább kellett álljanak, mert az irániak sejtették, hogy néhányan a fővárosban bújkálnak. Végül a kanadai konzulátus alkalmazottai nyújtottak a számukra menedéket, de Washingtonban megértették, hogy a helyzet sürgős megoldást kíván. Itt jött a képbe Mendez: felkérték, hogy szervezze meg az amerikaiak szöktetését. A CIA-ügynök végül úgy döntött, hogy egy ál-hollywoodi stábot szervez, s az amerikaiakat kanadai állampolgárokként, egy hollywoodi ál-filmstúdió alkalmazottaiként hozza ki az országból, egyenesen a Mehrabad Repülőtéren keresztül.

Azzal nem árulunk el sokat, hogy az akció végül sikerrel járt – hiszen ez a könyv fülszövegéből is kiderül. Hozzáteszem: Mendez és társa különösebb akadály nélkül hajtotta végre az akciót. Ha pusztán a szöktetést kellett volna papírra vetnie, Mendez egy kisregénnyel lerendezhette volna az egészet – így aztán előzményekkel, az akcióra való készülődés részleteivel, korábbi személyes tapasztalataival és történelmi adalékokkal töltötte ki a sztorit, alaposan körbejárva a témát. De milyen jó, hogy így tette!

A könyvet a túszdráma politikai előzményeivel kezdi, gyakorlatilag gyorstalpalót kapunk az iráni forradalomból; ez szinte észrevétlenül csap át a túszejtésbe, aztán a Leckék a múltból c. fejezetben olyan korábbi akcióiról szól, amelyekben bizonyította talpraesettségét, alkalmasságát az Argo-akcióra. Külön fejezetet kapott a fedősztori fogalma, amelyben nem csak az Argo-akció fedősztoriját részletezi, hanem nagy általánosságokban is beszél a fedősztorikról, az aprólékosan kidolgozott háttér fontosságáról, egy másik fejezetben pedig a CIA (de elsősorban a saját) Hollywoodhoz fűződő kapcsolatáról mesél.

Mendez egy kicsit magából is megmutat, a sorok közül egy intelligens, türelmes, nyugodt, békés, emberszerető, a kollégái körében népszerű, sikerei mellett is szerény, jó ízlésű, műkedvelő (ő maga is fest) ember köszön vissza. A könyvet Matt Baglióval közösen írta, de úgy vélem, hogy erre egyedül is képes lett volna. Matt Baglio korábbi könyve nem nyűgözött le, ez sokkal jobbra sikerült – ez gyaníthatóan Mendez közreműködésének köszönhető.

A történetből Ben Affleck filmet is forgatott, a vásznon maga a rendező alakítja Antonio Mendez CIA-ügynököt. Itthon a könyv a film hazai premierjével egyidőben jelent meg – a feledhető és csekély számú elírások egy feltehetően gyors fordítási/szerkesztési iramnak köszönhetőek. Az Argo-akció a Partvonal Könyvkiadó dokumentum-krimi sorozatát gazdagítja – a tartalma miatt a könyv tökéletesen illeszkedik a sorozatba; kár, hogy a borító elüt az előző kötetektől.


Vidd hírét!
  •  
  •