Oscarra jelölt könyvek

Vidd hírét!
  •  
  •  

Az Amerikai Filmakadémia európai idő szerint csütörtökön délután jelentette be a 85. Oscar-díj jelöltjeit. Mint ahogyan azt az előző években is szoktuk, megvizsgáljuk, hány olyan produkció van a jelöltek között, amely – legalább részben – egy-egy könyvnek köszönheti a létét. A legjobb film és a legjobb idegen nyelvű film kategóriákban kilenc illetve öt filmet jelöltek, és jelen összeállításunkban csak ezekkel a kategóriákkal szándékozunk foglalkozni, hiszen például a legjobb női mellékszereplő már szinten teljes mértékben a színésznő érdeme, s az adott film alapjául szolgáló könyvnek nem sok köze van ahhoz, ha mondjuk történetesen Anne Hathaway A nyomorultakban nyújtott alakítása nyeri el a zsűri tetszését.


A legjobb film címéért kilenc film verseng, közülük öt készült egy-egy könyv alapján. A legesélyesebbnek Steven Spielberg moziját, a Lincolnt tartják, ez a produkció összesen egyébként 12 jelölést kapott. A film az amerikai történelem egyik legfontosabb alakjáról, Abraham Lincolnról szól – elsősorban tehát egy valós történelmi személyiség szolgált a film alapjául, bár hozzá kell tennünk, hogy az alkotáshoz elengedhetetlen volt Doris Kearns Goodwin Team of Rivals: The Political Genius of Abraham Lincoln c. munkája. A történész, politikai elemző és Pulitzer-díjas életrajzíró Goodwinnek ez a hatodik könyve, az Egyesült Államokban 2005-ben jelent meg. Az előző ötben szintén nagy amerikai elnökökkel foglalkozott, írt már könyvet Lyndon Johnsonról, a Kennedykről, a Roosevelt családról (amiért 1995-ben Pulitzer-díjat kapott) és az amerikai elnökválasztási kampányok sajátosságairól. A Team of Rivals Abraham Lincoln portréja, de Goodwin részletesen foglalkozik azokkal a politikusokkal is, akik 1861-1865 között a Lincoln-adminisztráció tagjai voltak. A cím arra utal, hogy hárman közülük (a későbbi főügyész, a pénzügyminiszter és a külügyminiszter) az 1860-as elnökválasztáson ellenjelöltjei voltak Abraham Lincolnnak, de a kormányalakítást követően már egy csapatot alkottak. A könyv Lincoln legnagyobb sikereire fókuszál: nagy lépést tett a rabszolgaság eltörlése érdekében, kibékítette a politikai ellenfeleket és megnyerte a polgárháborút.

[youtube width=”650″ height=”480″]http://www.youtube.com/watch?v=PAQPeRviBjU[/youtube]

A film ötlete a könyv terveivel egyszerre született: Goodwin már 1999-ben beszélt Spielbergnek arról, hogy meg akarja írni a Team of Rivals-t, mire Spielberg azt mondta, hogy szeretné megvenni a megfilmesítés jogát. A DreamWorks és Goodwin 2001-ben kötött szerződést a könyv adaptációjáról, a könyv Amerikában csak 2005-ben jelent meg. Az eredeti tervek szerint Liam Neeson alakította volna Abraham Lincolnt, de ő végül 2010-ben visszalépett; így került a képbe Daniel Day-Lewis, akit egyébként jelöltek a legjobb férfi főszereplőnek járó díjra.

A 85. Oscar-díj másik nagy esélyese a Pi élete – a film összesen 11 nevezést kapott, ezzel második a sorban a Lincoln mögött. A mozifilm alapjául szolgáló Pi élete c. regény először 2001 szeptemberében jelent meg Kanadában, miután legalább öt londoni kiadó visszautasította a kéziratot. Végül a Knopf Canada gondozásában megjelent, és 2002-ben Yann Martel Man Booker-díjat kapott a könyvért. Magyarországra az Európa Könyvkiadó hozta el a könyvet, először 2004-ben. Nálunk jelenleg az ötödik kiadását éli a regény, amelynek főhőse, Pi – Piscine Molitor – egy párizsi uszodáról kapta. Iskolatársai persze Pisisnek csúfolják, mire ő egyszerűen csak Pi-re rövidíti a nevét. Pi egy állatkertben lakik Pondicherry városában, amelynek apja a tulajdonosa és vezetője. Az állatkert nem jövedelmező – a család úgy dönt, hogy eladja az állományt, s átköltöznek Kanadába. Az Észak-Amerikába szánt példányok egy része velük utazik a Cimcum nevű teherhajón. A hajó egy éjszaka valahol a Csendes-óceán kellős közepén elsüllyed. Az egyetlen túlélő Pi – valamint egy mentőcsónak-rakományra való állat: egy zebra, egy orangután, egy hiéna – és egy bengáli tigris. Kezdetét veszi a jámbor, vallásos és vegetáriánus Pi több mint kétszáz napos hányódása a végtelen vizeken.

[youtube width=”650″ height=”480″]http://www.youtube.com/watch?v=gWWPYsrVZZY[/youtube]

A regény megfilmesítési jogait 2003-ban vásárolta meg a Fox 2000 Pictures, és az évek során forgatókönyvírók és rendezők teljes sora váltotta egymást a projekt tervezési fázisában. Rendezőként olyan nevek merültek fel, mint M. Night Shyamalan, Alfonso Cuarón vagy Jean-Pierre Jeunet, de aztán végül 2009 februárjában Ang Lee ült a rendezői székbe. A főszerepre a 17 éves indiai Suraj Sharmát 3 000 jelölt közül választották ki; Sharma túlélési praktikákból, jógázásból és meditációkból is leckéket vett, hogy felkészüljön a forgatásra. A forgatás Indiában és a Kínai Köztársaságban (Tajvanon) zajlott, a nyíltvízi jeleneteket egy átalakított, elhagyatott repülőtéren vették fel egy óriási medencében. A 3D-filmet november 21-én mutatták be az Egyesült Államokban, a hazai mozik december 20-tól vetítik.

A legjobb film címére jelölték A nyomorultakat is – a magyar mozik december 27-én tűzték műsorra a Victor Hugo regénye alapján készült alkotást. Az író több mint egy évtizedig, 1850-től 1862-ig tartó száműzetésében született regény nem szorul különösebb bemutatásra, ez a 19. század egyik leghíresebb irodalmi alkotása. A főhős Jean Valjean, a nehéz sorsú volt fegyenc, aki szabadulása után megpróbál jó útra térni, de a társadalom nem bocsátja meg a bűneit, s a férfinak emberfeletti erőfeszítésébe kerül, míg végre sikerül „rendes emberré” válnia. Ellenfele Javert rendőrfelügyelő a külsőséget, a látszatot istenítő burzsoázia tipikus képviselője, aki végül is belátva kudarcát, öngyilkos lesz. A regény körkép Franciaország 19. századi történelméről, politikai, társadalmi, kulturális helyzetéről, elmélkedés jóról, rosszról, erkölcsről, vallásról, törvényről, szerelemről és családi összetartozásról.

[youtube width=”650″ height=”480″]http://www.youtube.com/watch?v=NreXFWfXdY8[/youtube]

A francia irodalom kiemelkedően színes egyéniségének klasszikusát már számos alkalommal adaptálták: a legelső 1897-re datálható, a Lumière fivérek Victor Hugo et les principaux personnages des misérables címmel mutattak be egy filmet, amely az 1862-es regény alapján készült; említésre méltó Orson Welles 1937-es rádiójátéka; Alain Boublil and Claude-Michel Schönberg 1980-as musicalje; Bille August 1998-as filmje, Liam Neesonnal, Geoffrey Rush-sal és Uma Thurmannel a fontosabb szerepekben; és a franciák 2000-as tévésorozata Gérard Depardieu-vel a főszerepben. A mostanit Tom Hooper rendezte, Jean Valjeant Hugh Jackman játssza (őt is jelölték a legjobb férfi főszereplő kategóriájában), Javert rendőrfelügyelőt az Oscar-díjas Russel Crowe alakítja.

Jó látni, hogy vígjáték is szerepel a jelöltek között – és még szebb, hogy ez egy könyv alapján készült. A Napos oldalt (Silver Linings Playbook) Matthew Quick azonos című, debütáló regénye alapján forgatták – a könyv magyarul még nem olvasható. Az idén 40. születésnapját ünneplő amerikai szerző első regénye 2008-ban jelent meg, a főszereplője Pat Peoples, aki pár évet egy elmegyógyintézetben töltött, s miután hazatér, semmi sem úgy alakul, ahogy ő elképzelte.

[youtube width=”650″ height=”480″]http://www.youtube.com/watch?v=DNeKwrxJHfg[/youtube]

A filmet David O. Russel rendezte, a főszerepben Bradley Cooper és Az éhezők viadalából megismert Jennifer Lawrence látható. Pat szerepére eredetileg Mark Wahlberget szerették volna, de a rendező ragaszkodott Brad Cooperhez; a női szerepre egy sor színésznő neve felmerült: többek között Anne Hathaway, Blake Lively, Rooney Mara és Kirsten Dunst is képbe került, de végül a 22 éves Jennifer Lawrence-t választották. A filmben szerepel Chris Tucker is – ő nagy visszatérő a vásznon, az 1997-es Pénz beszél óta egyetlen produkcióban sem szerepelt. A Napos oldalt január 10-én kezdték játszani a hazai mozik.

Az idegen nyelvű filmek kategóriájában is van egy olyan jelölt, amelyik egy regény alapján készült: ez egy dán produkció, a Nikolaj Arcel rendezte Egy veszedelmes viszony. Az alkotás alapjául a dán Bodil Steensen-Leth Prinsesse af blodet c. regénye szolgált. A dán szerző neve itthon ismeretlen. 1945-ben született Svendborgben, felsőfokú tanulmányait az amerikai Oregonban és a dán fovárosban végezte. Írói karrierje 1984-ben debütált, az első két kötete novellákat tartalmazott, az első regénnyel 1987-ben jelentkezett. A Prinsesse af blodet Karolina Matild dán királynő regényes életrajza. Frigyes Lajos walesi herceg leánya, III. György angol király legifjabb huga VII. Keresztély dán királlyal kötött házasságot, az ifjú, szép és szellemes hölgy azonban durva férje oldalán szerencsétlennek érezte magát és a királyi udvar orvosával folytatott viszonyt, amely drámai eseményekbe torkollt.

[youtube width=”650″ height=”480″]http://www.youtube.com/watch?v=jTWF7_mdhbE[/youtube]

A film a királynő és az udvari orvos közti romantikus viszonyra koncentrál, amibe ott és akkor nem volt épp megfelelő életbiztosítás belekezdeni. De a szív és a szenvedély őrült dolgokra képes rávenni az embert, ami egy őrült korban, egy őrült királlyal a trónon talán nem is annyira elítélendő és a sorból kilógó cselekedet. A film 2012-ben a Berlini Filmfesztiválon elnyerte a legjobb férfi alakításért és a legjobb forgatókönyvért járó Ezüst Medve díjat, és a rendezőjének Arany Medve jelölést hozott. A hazai mozik 2012. november 22-től tűzték műsorra a filmet.

Szólnunk kell még egy filmről, amelyik nagy esélyekkel indul a legfontosabb szoborért, és amelyik összesen hét jelölést kapott: ez Az Argo-akció, Tony Mendez egykori CIA-ügynök sztorija arról, hogyan menekítettek ki hat diplomatát Teheránból az 1979-es túszdráma idején. Itthon a Partvonal Kiadó gondozásában jelent meg a könyv a kiadó sikeres dokumentum-krimi sorozatában, filmes borítóval. Valami azonban hibázik: a Ben Affleck rendezte mozifilm hivatalosan nem az Antonio Mendez és Matt Baglio nevével fémjelzett könyv, hanem Joshuah Bearman The Great Escape c. írása alapján készült, amely az amerikai Wired magazinban jelent meg 2007 áprilisában. Jóllehet Bearman ugyanazt a történetet mesélte el, mint Matt Baglio, és mindkettőhöz elengedhetetlen volt (többek között) Antonio Mendez beszámolója, a film adatlapján sehol sem említik Matt Bagliót és Az Argo-akció c. könyvet. Mindezzel együtt szívből ajánljuk a könyvet – bátran vedd kézbe, még akkor is, ha Baglio előző kötete enyhe csalódást okozott. Mendez sztorija sokkal jobb, és a volt CIA-ügynök a könyvben nem csak a konkrét Argo-akcióról mesél, hanem az ügynökmunka egyéb titkairól is.

[youtube width=”650″ height=”480″]http://www.youtube.com/watch?v=NgbCVl55ueE[/youtube]

A film Ben Affleck harmadik rendezése (ha nem számoljuk az 1993-as és 2008-as rövidfilmjeit), és a főszereplőt is ő játssza – bár a hírek szerint ezt a kényszer szülte, mert ő eredetileg Brad Pittet akarta Antonio Mendez szerepére. A filmben egyetlen iráni színész sincs – az alkotók féltek attól, hogy felismernék őket, és az iráni hatóságok bosszút állnának hozzátartozóikon.


Vidd hírét!
  •  
  •