A magyar apától és német anyától származó német újságíró, Timur Vermes eljátszott a gondolattal: mi lenne, ha Hitler visszatérne Németországba. A téma abszurd, rengeteg morális kérdést feszeget, és 10 évvel ezelőtt senki nem tudta volna elképzelni, hogy egy ilyen regény Németországban megjelenhet. Pedig most megjelent, kb. 400 000 példány fogyott belőle, és a német sikerlisták élén olyan szerzőket utasított maga mögé, mint Paulo Coelho vagy Ken Follett.
Timur Vermes könyvében, amely az Er Ist Wieder Da (tükörfordításban: Újra itt van) címet viseli, Hitler nem halt meg 1945-ben, amikor a szövetséges erők Berlinig szorították vissza a német hadsereget, hanem egyszerűen elaludt a bunkerében, és 2011-ben ébredt fel 
újra. Hitler most az utcákon kóborol, egy újságosbódéban alszik, az emberek pedig azt hiszik, hogy egy tehetséges színésszel van dolguk, aki nagyon jól alakítja Hitlert. Az egykori náci vezért természetesen felháborítják a 2011-es németországi állapotok: az utcán rengeteg a török (akik ráadásul Németországban laknak) és az országot egy nő vezeti, ami az ő korában elképzelhetetlen volt. Hitler előre nem találja a helyét az új világban, a fiatal futballszurkolókat katonáknak hiszi, nem talál megfelelő ruházatot az üzletekben, nem sikerül saját e-mail címet készítenie, mert az összes olyan felhasználónév foglalt, amely a hitler szót tartalmazná, így aztán a közösségi hálón sem tud regisztrálni – pedig úgy tűnik, hogy ebben az új világban az a legfontosabb, hogy az embernek a közösségi hálón jó sok barátja legyen. A városban kóborló és az újságosnál lakó Hitler végül médiasztár lesz: meghívják egy népszerű tv-műsorba, amelynek egy török a házigazdája, és felkerül a Youtube-ra, majd a politikában is kipróbálja magát: a gyorshajtók és a járdán hagyott kutyapiszok ellen kampányol.
A könyv borítóján Hitler arcképének stilizált változata látható: a félreismerhetetlen frizura és a bajusz. Ez utóbbit a könyv címének összepréselt szavai alkotják. A borítón feltüntetett eredeti ár is egy fricska: a 19,33 euró arra az évre utal, amikor Hitler hatalomra jutott. Bizarr módon ez éppen 80 éve történt.
A könyvet Vermes egyes szám első személyben írta, az eseményeket tehát maga Hitler meséli el, és – a Mein Kampf mintájára – monológokkal színezte. Vermes a saját bevallása szerint azt akarta megmutatni, hogy Hitlernek ma is nagy sikere lenne, csak éppen másképp. “Túlságosan sok sztereotípia létezik Hitlerről – mondta a szerző német újságíróknak. – Minden értelmezés szerint ő a szörnyeteg, és bennünket vigasztal a tudat, hogy mi mások vagyunk. De a valóságban ugyanúgy elbűvöli az embereket, mint egykor, amikor annyira szerették a Führert, hogy képesek voltak társai lenni azoknak a szörnyű bűnöknek az elkövetésében.”
Az eladások a könyv sikeréről árulkodnak, a regény 2013-ban megjelenik angolul is, 17 különböző nyelvre fogják lefordítani, és már elkeltek a megfilmesítési jogok is. A kritika viszont felemás fogadtatásban részesítette. A Die Süddeutsche Zeitung megjegyzi, hogy a könyv nevetésre ingerel, de ez a nevetés egy adott ponton a torkunkon akad. A lap hozzáteszi, hogy Németországnak a rögeszméjévé vált Hitler, az egykori náci vezér rendszeresen felbukkan magazinok borítóján, szellemként vándorol a német köztudatban, TV-műsorokban beszélnek róla – és Vermes ezt a fajta hitlerizmust gúnyolja ki. De vajon az olvasók Hitlert nevetik ki, vagy Hitlerrel együtt nevetnek? – teszi fel a nagy kérdést Cornelia Fiedler a lap hasábjain.
Nekünk, magyaroknak nem újdonság a vázolt történet, hiszen Moldova György 1972-ben már írt egy hasonló szatírát Hitler Magyarországon címmel, és elképzelhetőnek tartjuk, hogy más nyelven is alkottak hasonló művet – bár azokra valószínűleg nem kapták fel a fejüket a németek, mert nem egy közülük való írta. Moldova szatírájában Hitlert 1945-ben hibernálták, utolsó parancsa pedig úgy szólt, hogy 25 évvel később keltsék életre. Mikor azonban Hitler felébred, elborzad: Németország kettéosztottságban él, az egyik része kommunista, a másik liberális, utóbbi ráadásul éppen a zsidó állammal kötött szövetséget. Ilyen szégyenletes országban Hitler egy percig sem maradhat, és átmenetileg átteszi a székhelyét Magyarországra. Mivel az Adolf Hitler név nem szerepel a gyanús külföldiek listáján, akadálytalanul léphet be az országba.
Timur Vermes könyvének magyar fordításáról nincs információnk, de amíg megjelenne itthon is, addig bátran olvassátok el Moldova szatíráját, megéri. Elfelejtett antikváriumokban talán rá lehet bukkanni, könyvtárakban szinte biztos akad egy példány belőle.