Április 11-én debütál a mozikban a fiatal Jonathan Levine romantikus zombi-komédiája, az Eleven testek. A főszerepben Nicholas Hoult (az Egy fiúról kisebbik sztárja) és Teresa Palmer (A negyedik c. filmből Hatos) látható, a nevetést John Malkovich garantálja – előző kettőről túl sokat még nem tudunk nyilatkozni, de azt biztosra állíthatjuk, hogy Malkovich még nem okozott csalódást, főleg ha a szerepe szerint meg kellett nevettesse a nézőket. A történet tulajdonképpen a Rómeó és Júlia egy bizarr, zombikori olvasata, erre utalnak a nevek is: a férfi főszereplőt R-nek hívják, a nőt Julie-nak, a Perry névvel Paris-ra utaltak, Marcus Mercutio akar lenni, és a filmben van egy olyan jelenet is, amely a híres balkonjelenetet juttatja a nézők eszébe. A filmet itthon a Pro Video Film & Distribution forgalmazza.
[youtube width=”670″ height=”376″]http://www.youtube.com/watch?v=zdOpR2m96ns[/youtube]
A film Isaac Marion azonos c. regénye alapján készült. A jó hír, hogy a könyv már itthon is kapható (magyarul a Libri Könyvkiadó gondozásában jelent meg), a 
rossz hír, hogy a borítóról a moziplakát köszön vissza. Ez sokakat hidegen hagy, minket viszont mindig bosszant, sajnáljuk, de nem tudunk szó nélkül elmenni mellette.
A fiatal olvasók körében minden bizonnyal nagy sikert arat majd a történet, amely még Stephenie Meyert is felkavarta, és amelynek férfi főszereplője R, a zombi. Nincs neve, nincsenek emlékei, és szívverése sincs. Álmai azonban vannak, ettől ő egy kicsit más, mint a többi hulla. Egy elhagyott város romjai között találkozik egy lánnyal. A lányt Julie-nak hívják, és mindenben szöges ellentéte azoknak, akikkel R addig a napjait töltötte: szenvedélyes, okos és nagyon is él. Egy vibrálóan élénk színfolt a kietlen szürke képen. Maga sem érti, miért, de R ahelyett, hogy megenné, inkább megmenti Julie-t. Idővel furcsa, feszült, ám mégis gyengéd viszony kezd kibontakozni köztük. Bár ellentmond minden logikának vagy törvénynek, Julie hatására R többé nem képes belenyugodni a halálába. Ismét lélegezni, élni akar. Ám a rideg, pusztulásnak indult világot már csak komoly harcok árán lehet megváltoztatni.
Várhatóan április 25-től vetítik a hazai filmszínházak Lasse Hallström hosszú idő utáni első svéd rendezését, A hipnotizőrt. A svéd filmes korábban olyan hollywoodi produkciókkal bizonyította hozzáértését, mint a Csokoládé (2000), a Beugratás (2006) vagy a Nicholas Sparks regénye alapján forgatott Kedves John! (2010), most azonban svéd színészekkel, hazai stábbal dolgozott, és 25 év után először svéd nyelvű filmet forgatott. Svédország A hipnotizőrt nevezte a 2013-as Oscarra a legjobb idegen nyelvű film kategóriában, végül azonban még jelölést sem kapott. Ez azonban nem jelent semmit, emiatt ne hagyjátok ki. A filmet Magyarországon a Budapest Film forgalmazza.
[youtube width=”670″ height=”376″]http://www.youtube.com/watch?v=xfzcZiBHVpg[/youtube]
A film alapjául szolgáló könyvet már 2010 óta olvashatja a magyar olvasóközönség, az utóbbi évek egyik legsikeresebb skandináv krimijét a Cartaphilus Kiadó adta ki. Svédországban a megjelenést követő első évben több mint félmillió példány kelt el belőle. A szerzőpáros stockholmi kiadója már a regény hazai megjelenése előtt közel harminc országban eladta a mű külföldi kiadási jogát. Igen, szerzőpáros: a Lars Kepler egy szerzőházaspár – Alexander Ahndoril és Alexandra Coelho Ahndoril – írói álneve.
Egy sportpályához tartozó öltözőben brutálisan meggyilkolt és megcsonkított férfi holttestére bukkannak. Feleségét és 
két gyermekét értesíteni akarják, de a családi otthonban is a mészárlás nyomai fogadják a rendőröket. Úgy tűnik, valaki az egész Ek család kiirtását tűzte ki célul. Nem végzett azonban maradéktalanul alapos munkát, a kamasz fiú, Josef, válságos állapotban ugyan, de életben maradt.
Amikor Joona Linna bűnügyi felügyelő értesül egy harmadik gyermek, egy nagylány létezéséről, mindent el akar követni, hogy hamarabb találja meg, mint a gyilkos. Az egyetlen élő szemtanú, Josef kihallgatása a fiú sokkos állapota és gyéren pislákoló tudata miatt akadályokba ütközik. Hacsak… Joona Linna a nyomozásba bevonja dr. Erik Maria Barkot, a híres hipnotizőrt. Bark a jó ügy érdekében megszegi tíz éve tett szent fogadalmát, miszerint felhagy a hipnózissal. Josef módosult tudatállapotban felidézett emlékei azonban felkészületlenül érik az orvost és a felügyelőt egyaránt. Félelmetes, gyorsan pergő eseménysor veszi kezdetét, és Eriknek ezúttal saját eltemetett emlékei mélyére kell ásnia, ha meg akarja óvni családját a széthullástól és a visszafordíthatatlan tragédiától. Az idő ellene dolgozik.
Ha már az előző adaptáció kapcsán a rendező neve mellett megemlítettük Nicholas Sparksot is, álljunk meg egy pillanatra ennél a párosnál. Hallström ugyanis újra Sparks-regényhez nyúlt, ezútta a Menedéket vitte a vászonra. A főszerepben a Mindörökké rock sztárja, Julianne Hough látható – bár szóba került Carey Mulligan (Drive – Gázt!) és Keira Knightley (Anna Karenina, Büszkeség és balítélet) is. A filmet itthon a Big Bang Media forgalmazza, április 25-től látható a mozikban.
[youtube width=”670″ height=”376″]http://www.youtube.com/watch?v=mj6i_Z1Srsw[/youtube]
Sparks könyve magyarul 2011-ben jelent meg a General Press Kiadó gondozásában, a könyv amerikai sikeréről 2010 októberében mi is írtunk. (2013-ban új, filmes borítóval ismét kiadja a General Press a Menedéket.) Az amerikai regényírónak ez a 8. olyan könyve, amelyet megfilmesítettek, és az első, amelyhez producerként is asszisztált. A regény főszereplője egy gyönyörű 
nő, akiről senki sem tudja, hogy honnan érkezett Southportba, a tengerparti kisvárosba. A zárkózott fiatalasszony számára ez a hely többet jelent holmi átmeneti állomásnál. Katie-nek ez a városka valódi menedék. Szörnyű emlékek űzték idáig, és túlélése érdekében csak remélni tudja, ittléte titok marad. Legalább az előtt a bizonyos férfi előtt. Egyetlen módon lehet biztonságban: ha senkivel sem barátkozik, és főként senkit sem enged közel magához…
Ám az önkéntes száműzetésbe vonult nő erre képtelen, és szép lassan megnyílik két ember felé: az egyik a mindig váratlanul, szinte a semmiből előbukkanó szomszédasszonya, Jo, akivel szoros barátságba kerül, a másik pedig Alex, a gyermekeit egyedül nevelő özvegyember. Ahogy Katie érzelmei a férfi iránt elmélyülnek, a múltját elsötétítő árnyak egyre közelebbről fenyegetik e törékeny boldogságot.
A tervek szerint szintén április 25-én kerül a mozikba a Ködben c. orosz filmdráma Sergei Loznitsa rendezésében, ezt a Cirko Film forgalmazza. A film pályázott a 2012-es Cannes-i filmfesztivál Arany Pálma díjára, de nem kapta meg, és Oroszországban is nagy buktának bizonyult, viszonylag kevesen voltak kiváncsiak a produkcióra, bár ennek éppen ott lehetnek más okai is. A rendezőnek egyébként ez a második egész estés filmje, korábban a Schastye moe (angolul My Joy) című drámát rendezte.
A Ködben története a Szovjetunió nyugati határvidékén játszódik 1942-ben; a német megszállás alatt álló területen a helyi partizánok brutális ellenállást folytatnak. Kisiklatnak egy vonatot nem messze a falutól, ahol Sushenya él a családjával. A vétlen Sushenyát a németek a szabotőrökkel együtt elfogják, de a felelős tiszt úgy dönt, hogy nem végzi ki őt a többiekkel együtt, inkább szabadon engedi. Sushenyát emiatt árulónak bélyegzik a helyiek, és a partizánok közül Burov és Voitik a keresésére indulnak, hogy bosszút álljanak rajta. A sűrű erdő mélyén azonban a barátság vagy az ellenségeskedés nem számít már, de az árulás és a hősiesség közötti határ is eltűnik.
[youtube width=”670″ height=”376″]http://www.youtube.com/watch?v=gjV9XajEkRo[/youtube]
A film a fehérorosz Vaszil Bikov azonos c. elbeszélése alapján készült. Fehéroroszország legismertebb és legtermékenyebb írója részt vett a második világháborúban, kisregényei az ott szerzett meghatározó élményeknek és a háború előidézte morális konfliktusoknak, jellempróbáló szituációknak drámai, sokszor tragikus végű feldolgozásai. A hírnevet A harmadik rakéta (1962) hozta meg számára. Az 1960-as években írta az Alpesi ballada és A halottaknak nem fáj, az 1970-esekben az Obeliszk és a Hajnalig élni című elbeszéléseit – ezek a rendszerváltás előtt mind megjelentek magyarul is, a Ködben alapjául szolgáló novella azonban nem. Könyveinek egy része antikváriumokban ma is kapható Magyarországon.