Bear Grylls: A farkas útja

Írta : Bear Grylls
Eredeti cím : Way of the Wolf
Eredeti kiadás : 2009
Magyar cím : A farkas útja
Fordította : Illés Róbert
Kiadó : Jaffa Kiadó
Recenzált kiadás éve : 2013
Terjedelme (oldalszám) : 292
80
Vidd hírét!
  •  
  •  

Bear Grylls tinihőse, Beck Granger újra terepen: a kolumbiai dzsungel után a hólepte Alaszkában küzd a túlélésért és nagybácsija megmentéséért. Mission: Survival című sorozatának második kötetével az egykori cserkész, a valamikori kommandós, a Discovery Channel fenegyereke tollforgatóként is jelesre vizsgázik. Ha azt hittük, hogy egy young-adult könyv másról nem szólhat, csak vérfarkasokról, vámpírokról és macskanőkről, akkor tévedtünk. Bear Grylls kalandregénye elsősorban a fiatal generációt szólítja meg, egyszerre szórakoztató és tanulságos.


Beck Granger és az ő szeretett nagybácsija, Al éppen Alaszka egyik apró faluja, Anakat felé repül, amikor a gép meghibásodik, és a tundrára zuhan. A balesetet a pilóta nem éli túl, és Al nagybácsi is komoly sérüléseket szenved, de a gép másik két utasa – Beck és újdonsült barátja, az alaszkai Tikaani – gyakorlatilag horzsolás nélkül megússza, így rájuk hárul a mentőfeladat: átkelni a tundrán meg egy hegyen, és segítséget hívni. Az alig 13 éves Granger igazi Bear Gryllsnek bizonyul. Mindent tud a túlélésről, a korához képest nagyon is gyakorlatias, egészséges gondolkodású, érett fiú – minden cserkészparancsnok álma. Tudja, mit kell tenni extrém körülmények között: hogyan kell védekezni például a fagy ellen, miként kell beosztani az élelmet, hogyan kell gazdálkodni a GPS akkumulátoraival (ti. az alsónadrágban kell hordani, mert ott melegben vannak, és csak arra a pár percre szabad a készülékbe helyezni, amíg használjuk is, különben lemerülnek), vagy mit kell tenni, ha medve támad ránk a jeges Alaszkában. Már a borító is elárulja a végkifejletet, úgyhogy kétség nem férhet hozzá: a végére a srácok teljesítik a túlélést, szerencsésen megérkeznek Anakatba, megmentik a tundrán maradt, sebesült nagybácsit, és ráadásként az olajtársaságot is sikerül meggyőzniük arról, hogy ne Alaszkában, a háborítatlan természet közepén állítsa fel a következő kitermelő állomását.

Bear Grylls kalandregénye, mint már írtam, a tizenévesekhez szól, azok számára lehet nagy élmény, akik most próbálkoznak az első 250-300 oldalas olvasmányukkal. A Jaffa Kiadó szerkesztője ehhez mérten szép nagy betűméretet választott, hogy kényelmes legyen a történet olvasása, a szerző pedig két olyan gyereket állított a középpontba, akikkel a 13-17 évesek könnyen azonosulnak, adott esetben felnéznek rájuk, megirigylik szemfülességük miatt, szeretnék, ha különféle helyzetekben – mondjuk a nyári (cserkész)táborban – ők is hasonlóan jól vizsgázhatnának, még ha nem is az alaszkai tundrán, hanem csak egy zubogó patakon kell átkelni a Mecsekben. A felnőtt olvasók nem fogják lerágni a tíz körmüket a könyv olvasása közben (mert ilyenek a felnőttek, folyton azt lesik, hogy mennyire hihető ez vagy az), de a gyerekek minden bizonnyal élvezni fogják.

Bear Grylls (aki egyben a Brit Királyi Haditengerészet tiszteletbeli alparancsnoka és a Brit Cserkészszövetség főcserkésze) nem csak szórakoztatni, hanem oktatni is akar a könyvével – mondanom sem kell, újfent a tizenéves korosztályt, bár hozzáteszem, hogy néhány érdekes trükköt a felnőttek is megjegyezhetnek, adott esetben jól jöhet. A történet során a srácok elé különféle akadályokat gördít, amelyeket a két tini végül könnyedén vesz, de mindig vigyáz arra, hogy a probléma megoldását részletesen és érthetően megmagyarázza. A szerző a regény főszereplőjét önmagáról mintázta, nem tudtuk nem észrevenni a névbe rejtett utalást: Beck Granger monogramja megegyezik a szerző monogramjával, a vezetéknév pedig így áll össze: G + ranger (parkőr, erdőőr). Nem csodálkoznánk azon sem, ha kiderülne, hogy Bear Grylls beceneve kiscserkész korában a Beck volt – bár ez csak puszta feltételezés a részünkről.


Vidd hírét!
  •  
  •