A spanyol gyémántkereskedő, Morante gróf lánya, Elena Angela az olasz és a német titkosszolgálat engedelmes eszközének tűnik. A tengerparti villában, melyet szeretőjétől kapott, a falangista és náci fővezérek által gondjaira bízott gyémántokat és ékszereket rejtegeti. Azt azonban senki, még majdani férje sem tudja, hogy közben ugyanott zsidó gyermekeket is bujtat az Észak-Olaszországot elözönlő németek elől…
Háború és szerelem, kaland és szenvedély azonban még így is csak kulissza a grófkisasszony igazi drámájához képest. Ez a dráma egy apácazárdában kezdődik a múlt század harmincas éveiben, ahol Elenát zsarnoki hajlamú apja, Morante gróf tartja tizenhat éves koráig, a spanyol polgárháború kitöréséig. Aztán – üzleti érdekből – egy olasz kalandor és gyémántkereskedő karjaiba löki. Ám, ahogy előrébb jutunk a grófnő sorsának megismerésében, lassanként egy harmadik történet is kibontakozik, méghozzá arról, hogy minden, amit ez a fiatal teremtés csinál, egyetlen célt szolgál: a gróf által elrabolt és titkos helyre költöztetett törvénytelen gyermekének visszaszerzését.
A maga nemében példátlan történetet a szerző a már idős Elena grófnő sevillai otthonában hallottak és a tőle kapott naplójegyzetek alapján írta meg: „A vér szaga mindig félelmetes és megőrjíti azt, akiben amúgy is benne rejtőzik az őrület hajlama. Elena mondta ezt nekem így, amikor sok évvel később meglátogattam sevillai otthonában, hogy meghallgassam példa nélküli élettörténetét – emlékszik a szerző. – Látogatásom alkalmával a jegyzetfüzeteit is rám bízta, s mind szóbeli beszámolói, mind pedig írásos feljegyzései arról győztek meg, hogy ezt a történetet mindenkinek ismernie kell”.