Június 6-án rajtol a 84. Ünnepi Könyvhét, amelyet 1929 óta, Supka Géza eredeti javaslatának szellemében, az alapító Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése szervez. Az Ünnepi Könyvhét – nyolc évtizedes hagyományának megfelelően – elsősorban a kortárs magyar irodalom közreadásának ünnepe. Első könyvheti összeállításunkban ennek szellemében válogattunk tíz olyan könyvet az újdonságok közül, amelyek a Könyvhétre időzítve jelentek meg, és amelyek felkeltették az érdeklődésünket.
Benkő László: A spanyol grófnő (Atlantic Press)
A Könyvhétre érkezik Benkő László negyedik történelmi regénye, amely hirtelen és éles kanyarnak is mondható a 
győri író munkásságában. Benkő a magyar középkorban játszódó Viharlovasok, a Honfoglalás-trilógia és a Tatárjárás-trilógia után a Könyvhéten egy második világháborús kalandregénnyel, A spanyol grófnővel jelentkezik. A lektori vélemények szerint a nagy háború tíz évét feldolgozó fordulatos regény belletrisztika a javából, mely a maga műfajában bármely nemzetközi összehasonlítást kibír. Egy dologban viszont, a hősnő karakterfejlődésének ábrázolásban Benkő alighanem minden külföldi remekírót felülmúl.
A sztori hőse a spanyol Morante grófnő, aki a kerettörténet szerint 2007-ben Sevillában maga bízta titkait a szerzőre. Elena az olasz és a náci német titkosszolgálat megbízásainak teljesítése közben éveken át zsidó árvákat rejteget tengerparti villájában. Abszurd ötlet, s hogy Benkő képes hitelességet kölcsönözni neki, magában is figyelmet érdemlő belletrisztikai teljesítmény, nem beszélve a grófnő idegborzoló háborús kalandjairól, melyek egy pillanatra sem hagyják elandalodni sem a kor megismerésére, sem a pusztán szórakozásra vágyó olvasót.
Pergel Zsolt: Halálgyár (Atlantic Press)
Új könyvében, a Halálgyárban, Pergel Zsolt a Kádár-rendszer szégyenletes ügyeivel szembesíti az olvasót. Ebben a szemtanúk beszámolói alapján megírt tényregényében nem a hatvanas évek retorzióiról van szó, hanem az utolsó kádári évek egyik központi irányítású bűncselekmény-sorozatáról.
Levente, a pozícióját vesztett orvos bőröndnyi holmijával érkezik a városba. Új életet akar kezdeni, ám 
megalkuvásra szinte képtelen természete és orvosi esküjéhez való hűsége hamarosan itt is bajba sodorja. Kényszeresen kutatni kezdi egy rejtély nyitját, és bár hamar megérzi, hogy jobb lenne biztonságos tudatlanságban maradnia, nem hagyja abba a nyomozást. Amikor sikerrel jár, rájön, hogy ismét utolérte a korábbi bukását okozó összeesküvés, amelyet régi életével együtt maga mögött akart hagyni.
Ám a sors kárpótolja, hiszen abban a különös múltú lányban, akihez eleinte csak információk szerzése érdekében közeledett, megtalálja igazi párját. A regény lapjain a hétköznapi szereplők mellett olyan rejtelmes személyek bukkannak fel, mint a szinte mindenható Intéző vagy a több mint veszedelmes Kalapács.
A szerző, amint az Czeizel professzor ajánlásából is kiderül, ebben a könyvében ismét valóságos tényekből indul ki. Az élet által produkált események azonban ezúttal is izgalmasabbak bármilyen kitalált históriánál.
Lőrinczy Judit: Ingókövek (Ad Astra)
Februárban elsőként számoltunk be arról, hogy a Könyvhéten megjelenik Lőrinczy Judit debütáló regénye, az Ingókövek, amely a sztálingrádi csatába kalauzolja az olvasót. Sztálingrádot elátkozta a neve. A németek és 
szovjetek több százezer áldozatot követelő csatájáról mindenki hallott már – ám a másik, melyet a város és a halál vívnak egymással, évszázadok óta folyik, és mind a győzelem, mind a vereség lelkekbe kerül… Wilhelm Galler, a magányos mesterlövész életre kelő szobrok és különös látomások között bolyong a néptelen városban; Wolfgang Lindt hadnagy a lelkét elemésztő emlékek elől menekülne, ám Sztálingrád nem ereszti; Galina, a pilótanő a Volga túlsó partjáról száll az elátkozott vidék fölé; a sztálingrádi Vaszilij pedig ismeretlenné vált utcákon kísérti a sorsot – és próbálja lefizetni a végzetét. Négy ember, szembenálló felek, akiket azonban mégis összeköt a közös sors és a láthatatlan gúzs, amelyet Sztálingrád font köréjük.
Lőrinczy Judit 1982. december 12-én született Szolnokon. Jogász, Pécsett él. Szabadidejében – immár több mint egy évtizede – ír. Fantasztikus irodalmi novellái fanzinokban, magazinokban, antológiákban láttak napvilágot (pl. „77” antológia, Galaktika). 2009-ben Negyvenhárom másodperc című, az Eyebrow Productions pályázatára íródott, öt perces színművét bemutatták Londonban (Royal Academy of Dramatic Arts; WriteBites).
László Zoltán: Egyszervolt (Agave)
Az Ünnepi Könyvhétre az Agave Könyvek László Zoltán legújabb regényével készül. A szerző 1977-ben született Hatvanban. Hosszú ideje Budapesten él, webszerkesztőként és újságíróként dolgozik. 1999 óta publikál rendszeresen novellákat különböző folyóiratokban, antológiákban. Első sci-fi regénye 2005-ben jelent meg Hiperballada címmel, amelyben a kiberpunk elemei alternatív történelmi fejtegetésekkel keverednek. 
Szintén 2005-ben jelent meg az urban fantasy irányzatba sorolható Nagate, amelyben tudományos-fantasztikus írói szemszögből teremt meg egy ipari forradalmát élő világot. A regénynek négy évvel később Nulla pont címmel megjelent egy lazán kapcsolódó folytatása. 2007-ben látott napvilágot harmadik könyve, A keringés, amely a bolygókolonizálós sci-fiket keveri az időutazósokkal. Legújabb regénye, az Egyszervolt c. könyv egyrészt Neil Gaiman előtt tiszteleg, másrészt a magyar népmesék nyomdokain halad egy végtelenül izgalmas, könnyed történet keretében.
Karsa Harlan egy budapesti kórház patológiai osztályán dolgozik, és időnként emlékezetkiesései vannak. E két tény önmagában is beárnyékolja az életét, na meg a nőkhöz való viszonyát. Amikor azonban akaratán kívül belekeveredik a mesehősök leszármazottainak belső intrikáiba, egy csapásra vonzóbbnak tűnik a korábbi józan, unalommal bélelt élete. Csakhogy a normálishoz már nincs visszatérés, ha az ember megtudja, hogy elfeledett gyerekkora egyáltalán nem nevezhető hétköznapinak. Ha iratmániás hétfejű sárkányok, a parlamenti képviselőket manipuláló óriások és legalább két potenciális barátnő teszi kiszámíthatatlanná a mindennapjait.
Harlan csak úgy élheti túl az egyre veszélyesebb kalandokat, ha a maga kezébe veszi a dolgok irányítását, és dacolva az ellene szövetkezett erőkkel, fényt derít saját múltjára. A nyomok pedig a mesehősök titokzatos őshazájába, Transzóperenciába vezetnek.
Sztanó László: Sötét hajnal (Athenaeum)
Az Athenaeum Kiadó új sorozatot indít, a friss magyar krimik a legjobbkor mutatkozik be, éppen az Ünnepi Könyvhéten.
A kiadó rögtön három regénnyel kezd, ezek közül az egyik a Sötét hajnal. Sztanó László nyelvész, művelődéstörténész és műfordító, tudományos és ismeretterjesztő művek szerzője. Verseit, novelláit és esszéit irodalmi folyóiratok publikálták. A Sötét hajnal az első regénye.
Gyál határában a rendőrség egy fiatalember brutálisan megcsonkított holttestére bukkan, farzsebében egy naplóval, mely fülledt titkokat rejt. Egy világhírre pályázó amerikai zongoraművésznő arc-plasztikai műtétre érkezik Budapestre a nemzetközileg elismert Horgass professzorhoz, de a lány napok múlva nyomtalan eltűnik. Egy amerikai újságírónő Stacy Wyatt is a fővárosba érkezik, az ő feladata megóvni a szépítő műtétre váró lányt, és ,,tálalni” a szenzációs sztorit a médiának. A feladat azonban megoldhatatlannak tűnik; a város idegen és elutasító, a módszeresen dolgozó gyilkos újra lecsap, és Stacynek az elhallgatott múlt sötét démonjával is le kell számolnia… Hogy azután még nagyobb sötétség következzék.
Pataki Éva-Vajda Anikó: Hamlet halott (Athenaeum)
A friss magyar krimik másik kötete egy szerzőpárostól érkezik. Pataki Éva, a nagysikerű Ami elveszett és Nőből is megárt a nagymama című könyvek szerzője a színházi munkáiról ismert Vajda Anikó társszerzővel ezúttal a krimi birodalmába kalandozik. 
A Hamlet halott nem csak egy felkavaró, fordulatos és izgalmas nyomozás története, de ízig-vérig mai magyar sztori; a kedvenc tévés sorozatainkat idéző, letehetetlen regény alakjaiban ugyanis napjaink média szereplői, híres színészek, neves politikusok és sztárpszichológusok bukkannak fel. A gyilkos elmék legmélyére látó, érzékeny és vagány, szexi, mégis magányos Salgó Anita nyomozónővel pedig hamarosan újra találkozhatunk a szerzőpáros krimisorozatának következő részében.
Széplaki Tibor ünnepelt színészt holtan találják a lakásán. A fiatal és rátermett Salgó Anita nyomozó kapja meg az ügyet, aki biztos megérzéseiről híres, de ezúttal nagy bajba keveredik. Egy szélsőséges nézeteket hirdető erőszakszervezet halálosan megfenyegeti, ráadásul a hazai média is ráharap a sztorira. A híres, meleg színész titokzatos halála felkavarja a közvéleményt, miközben a politikai elit tagjai, köztük jónevű pszichológusok és féltékeny színésztársak keverednek gyanúba. De kinek állt érdekében elhallgattatni a színészt, és milyen sötét árnyak kísértették Széplakit? Egyáltalán: gyilkosság volt, vagy öngyilkosság? A Hamlet halott bűnügyi története magával ragadó, húsba vágó, és nem utolsó sorban humoros, vérbeli, mai ,,pesti krimi”.
Kovács Noémi: Lélekölő (Athenaeum)
A harmadik friss magyar krimi szerzőjének, Kovács Noéminek a neve nem ismeretlen a hazai médiában, dolgozott szerkesztő-riporterként, 
műsorvezetőként és adásrendezőként több hazai tévécsatornánál, főmunkatársa volt többek között a Tetthely című bűnügyi magazinnak. Jelenleg a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola tanára, és a Sikeradó Multimédia tulajdonos-főszerkesztője. Első regénye, a Lélekölő is valós hazai bűnügyeken alapszik, létező karaktereket idéz meg, nem mellesleg páratlanul fordulatos krimi, tele kulisszatitkokkal a kriminalisztika világából.
2013, Budapest. Page Péter nyomozó egy rejtélyes gyilkosság felderítésén dolgozik, amihez egy amerikai sztár-profilozó barátja segítségét kéri. A Normafás gyilkos nem először csap le. Áldozatai szép, fiatal lányok, akik ördögien hasonlítanak egymásra. A gyilkos pedig őrült játékba kezd velük és a rendőrséggel. Page azonban egy fura sejtésből kiindulva új irányt ad a nyomozásnak, amiben segítői is akadnak, Anna, a kiváló és nem mellesleg gyönyörű pszichológusnő és Csapó, a pimasz asszisztens, akikkel szövevényes és gyilkos csavarokkal teli hajszában találják magukat…
Tóth Krisztina: Akvárium (Magvető)
A Magvető Kiadó több kortárs magyar művel is készül az Ünnepi Könyvhétre – mi ezek közül Tóth Krisztina legújabb regényére, az 
Akváriumra szeretnénk felhívni a figyelmet, leginkább azért, mert legutóbbi könyve, a Pixel is nagyon tetszett.
Ebben a regényben mindenki árva. A negyvenes évek végén örökbefogadott kislány, a nevelőszülei, a saját gyereke, a férje, az összes rokona és ismerőse: kivétel nélkül mindenki a szeretethiányt tekinti az elfogadott, az egyetlen megélhető állapotnak. Ezek az emberek egy lepusztult, málló vakolatú, főzelékszagú gangon tengetik küzdelmes életüket, karnyújtásnyira a nyomortól, fényévekre a normálisnak gondolt léttől. Mégis, az elfojtott érzelmek és indulatok olykor-olykor feltörnek, és ezek a kitörési pontok sorsfordító pillanatokat eredményeznek. Ez a nyomasztó és szűk, de egyben átlátszó világ maga az akvárium.
Tóth Krisztina kiváló arányérzékkel keveri a naturalizmust, az iróniát és a fekete humort, ,,hétköznapi katarzissal” tisztítja meg múltunknak ezt a nehezen feldolgozható, a kollektív tudattalant erősen befolyásoló szakaszát.
Gerlóczy Márton: Létra (Scolar)
A Könyvhétre jön Gerlóczy Márton legújabb regénye, a Létra, amley egy házról szól. Egy szakadt pesti bérházról, amit a 30-as években kuplerájnak emeltek. Egy normális életre alkalmatlan házról, amelyben apró,
kriptaszerű garzonok követik egymást. Névtelen hősünk május 1-jén fel akar szerelni egy függönyt a plafonra, hogy kis lakásának terét több részre ossza. Nincsen létrája, így elindul, hogy a házban szerezzen be egyet. Miközben az emeletek közti szűk és sötét lépcsőházakban és folyosókon bolyong, az itt élők életéről-haláláról elmélkedik, a lakókról, akikkel nap mint nap találkozik, akik vele együtt élik szánalmas garzonszáműzetésüket.
Gerlóczy Márton 1981-ben született Budapesten. 2003-ban jelent meg első regénye, az Igazolt hiányzás (második, javított kiadás: Scolar Kiadó, 2012), azóta rendszeresen publikálja nagy kritikai visszhangot kiváltó műveit (Váróterem, A szabadok testvérisége, A csemegepultos naplója, Check-in),és nemrég megírta az első magyar plágiumregényt is (Rabigában 2). Gerlóczy Márton friss, provokatív szerző, a magyar irodalom „üde színfoltja”, akinek műveit szívesen veszi kézbe a gimnazistáktól az idősebb korosztály képviselőiig mindenki.
Bartók Imre: A patkány éve (Libri)
A Könyvhétre időzítve jelent meg Bartók Imre regénye, az A patkány éve, amely egy szédületes sodrású akcióregény, 
költői szépségű próza, kozmikus látomás a világvégéről, egyúttal megejtő diagnózis a barátság erejéről és a személyiség totális kiszolgáltatottságáról.
New York, a „világok keresztútja” hamarosan egy globális bioapokalipszis kiindulópontjává válik. Az örökké nyüzsgő városban azonban ez egyelőre csak egy magányos, megkeseredett rendőrfelügyelőt aggaszt, aki hiába próbál valami rendszert felfedezni a növénnyé változtatott családok, brutális csonkolások és megmagyarázhatatlan terrorcselekmények kavalkádja mögött.
Ám a rendszer létezik, és legfőbb motorjai Karl, Ludwig és Martin, a három különleges képességekkel rendelkező óvilági gondolkodó. Miközben egyre közelebb kerülnek vezetőjük, a csábító és titokzatos Cynthia terveinek megvalósításához, kétségbeesetten próbálják leplezni egymás és a világ előtt saját elméjük széthullását – de vajon meddig sikerülhet ez egy olyan világban, ami nekik köszönhetően épp most fordul ki önmagából?