Inferno-túra: Robert Langdon nyomában

Vidd hírét!
 
 

Nem csak úgy fecsegett Eugenio Giani, Firenze városának tanácselnöke, amikor májusban, az új Dan Brown-regény megjelenésekor azt mondta: Firenze turizmusa 10 százalékkal csökkent az utóbbi időben, de reméli, hogy a könyvnek köszönhetően újra jönnek majd a turisták, és Toszkána székhelye és kultúrális központja visszaszerzi azt a 10 százalékot. Nos a jelenségről, s leginkább a számokról és az eredményről csak később lehet nyilatkozni, de Firenze rákészült az Infernóra. A könyv 14 hete van a New York Times sikerlistáján, jelen összeállítás írásakor a negyedik helyen található, az előző héten még a harmadik volt. Magyarul a tervek szerint szeptember 13-án jelenik meg, már előrendelhető. Firenzében mindeközben dübörög az Inferno-turizmus.

Firenzében Inferno-túrával kényeztetik a látogatókat. A Firenzei Múzeum programja novemberig egy héten kétszer, hétfőn és pénteken fejenként 35 euróért vezeti végig két óra leforgása alatt az érdeklődőket azon az útvonalon, amelyen a regényben Robert Langdon is végigjár. A csoport a Piazza della Signorián, azaz a Nagyhercegség terén gyülekezik, a Neptun-kút előtt. Ez Firenze egyik központi tere, egyben a város egyik turisztikai központja, számos jelentős épülettel és köztéri szoborral. Egyike a már említett Neptun-kút, amely Bartolomeo Ammannati alkotása, 1563 és 1575 között készült. (Egy másik nevezetes látnivalója a Régi Palota, mindjárt visszatérünk arra is.) A szökőkút medencéjének a szélén tengeri istenségek bronzszobrai láthatóak. A szobor és a kút nem mindig volt olyan kedvelt, mint ma, babonás félelmek kapcsolódtak hozzá, mivel a hiedelem szerint a nagy szobroknak lelkük van, és ez a Neptun a várost kettészelő Arno folyó kővé vált istene, aki teleholdkor megelevenedik, majd körbesétál a téren és elbeszélget a többi szoborral.

A Neptun-kút a Piazza della Signorián

Persze nem a múzeum kínálja az egyetlen és a legolcsóbb Inferno-túrát a városban. Egy másik cég 75 euróért egész napos zarándoklatot ígér, Firenze legismertebb és legtitkosabb látnivalóit is megmutatják, végigvezetnek Robert Langdon és Sienna Brooks nyomain, és azt fogod érezni, hogy a könyv főszereplői ott vannak melletted. A túra a Boboli-kertben kezdődik, ez az olasz típusú díszkertek egyik legszebb példája, nem mellesleg itt játszódik a regény egyik első köztéri jelenete is. Ha Robert Langdon nyomán akarunk elindulni, innen érdemes kezdeni. A kertet a 16. század közepén alapították I. Cosimo nagyherceg feleségének, Toledói Eleonórának a kérésére. A kert fő útvonalai mellett szerteágazó mellékutakon lehet bolyongani, ahol számos szökőkutat, szobrot, kisebb épületet és mesterséges barlangokat is meg lehet tekinteni. A mesterséges barlangrendszer Buontalenti műve, három részre van osztva, az egyikben Michelangelo Rabszolga-szobrainak a másolata látható, a második barlangban Pariszt és Szép Helénát ábrázoló márványszobrok, a harmadikban szökőkút található Giambologna Venus-szobrával.

A Boboli-kert Firenzében
A Boboli-kert Firenzében

A Boboli-kertből az Óvárosba a Ponte Vecchión át vezet a legrövidebb (és minden bizonnyal a leglátványosabb) út. Az Öreg hídként vagy Régi hídként is ismert átjáró az Arno folyó fölött visz át, ékszerkereskedők apró házacskái díszítik. Ez a világ egyik legismertebb hídja. A 14. században épült, az egyik végén a Pitti-palota, a másik végén az Uffizi Galéria található. Ez volt az egyetlen olyan híd Firenzében a második világháború idején, amelyet a visszavonuló német hadsereg épségben hagyott. A híd jellegzetességei a fecskefészekként oldalaihoz épített kis műhelyek, ahol ötvösök, aranyművesek dolgoztak és dolgoznak ma is. Így ma is az aranyművesek utcájaként emlegetik a hidat. Fölötte vezet a Vasari-folyosó, ebbe is mindjárt betekintünk.

A Ponte Vecchio, azaz a Régi híd az Arno folyó fölött
A Ponte Vecchio, azaz a Régi híd az Arno folyó fölött

A túra útvonala innen (akárcsak Robert Langdon útja a regényben) a Piazza della Signorián található Palazzo Vecchióhoz, azaz a Régi Palotához vezet. A palota 1298-ban épült, a toszkánai nagyhercegek székhelye volt, majd kormányzói palotaként működött, ma városháza. Az épület látványa erődítmény benyomását kelti, a világi hatalom jelképeként rövid és karcsú torony magasodik a palota fölé. Ebben a palotában kormányoztak és éltek például a Medici hercegek is, a téren található, fentebb említett Neptun-kútat is ők építtették, I. Cosimo de’ Medici fiának esküvője alkalmából állították. A Palotában található Dante Alighieri halotti maszkja, Santi di Tito Niccolò Machiavelli arcképe című, 16. századi festménye, és említésre méltó a Giorgio Vasari által festett kazettás mennyezet is.

A Palazzo Vecchio, vagyis a Régi Palota a Piazza della Signorián
A Palazzo Vecchio, vagyis a Régi Palota a Piazza della Signorián

A Régi Palota halljában látható Vasari monumentális freskója, a Marcianoi csata, amelyről azt tartják, hogy Leonardo Da Vinci elveszett munkájához adja meg a kulcsot. Maurizio Seracini művészettörténész szerint Da Vinci Anghiari csata című műve rejtőzhet a Marcianoi csata című festmény mögött. A Vasari freskóján lévő kis zöld festett zászlón a következő szavak olvashatók: “Cerca, trova”, ami magyarul annyit tesz: “Aki keres, az talál.” Annyit elárulunk: a freskón elrejtett feliratnak a regényben is fontos szerepe van. Nem véletlenül része a túrának, hogy meg kell keresni a freskón a kis zászlót a felirattal.

Giorgio Vasari: Marcianoi csata
Giorgio Vasari: Marcianoi csata

Ha már itt tartunk, hadd nézzük meg a Vasari-folyosót is, ezen keresztül menekül Robert Langdon és Sienna Brooks a regényben az őket üldöző katonák elől. A folyosó 1565-ben készült, a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizin és a Ponte Vecchión keresztül a Pitti-palotával. A Vasari-folyosó az időjárás és a szabad utcai közlekedés minden viszontagságától megóvta a nagyhercegeket, miközben otthonukból a munkahelyükre, a kormányzati palotába mentek vagy az Uffiziben levő gyűjteményeiket rendezgették, vagy a szintén Uffiziben működő dolgozószobájukba vagy színházukba látogattak. Ma a folyosó egy része sajnos nem látogatható.

A Vasari-folyosó az Arno partján és a Régi híd fölött
A Vasari-folyosó az Arno partján és a Régi híd fölött

Itt a túra egy kis kitérőt tesz, és a turisták bekukkanthatnak Dan Brown regénye “mögé”, hogy jobban megismerkedjenek a középkori Firenzével és az Isteni színjátékkal. Minderre Dante házában kerülhet sor, amely a via Dante Alighieri utcában áll. A költő idejében ebben az utcában álltak a család házai, amiket a 20. század elején restauráltak. A 19. században az egyik házat Dante szülőházaként jelölték meg, de valójában nem lehet pontosan tudni, melyikben született 1265-ben. Az épületben ma a költő emlékmúzeuma látható. Három emeleten Dante életének három különböző szakasza tárul a látogatók elé. Az első szinten a fiatal Alighieri életét és a korabeli Firenzét megörökítő dokumentumokat tekintheti meg az érdeklődő, a másodikon a száműzetés éveit dokumentáló iratok találhatók, a harmadikon pedig azok az alkotások, amelyek megörökítették a firenzei költőt, többek között Giotto, Luca Signorelli és Michelangelo alkotásai is.

Dante feltételezett szülőháza a Dante Alighieri utcában
Dante feltételezett szülőháza a Dante Alighieri utcában

A túra következő állomása a Szent János-keresztelőkápolna – Dan Brown regényhőse itt is megfordul az Infernóban. Ebben a templomban keresztelték meg 1265-ben Dante Alighierit, ma emiatt is nagy népszerűségnek örvend a Firenzébe látogatók körében, bár azt hozzá kell tenni, hogy abban az időben minden firenzei lakost ebben a kápolnában kereszteltek meg. Ha ezért vagy Robert Langdon miatt nem is, a kupola belső részét borító mozaikok miatt érdemes betérni, ha Firenzében járunk, és jelentős a három bronzkapu is, különösen a keleti, amelyen Lorenzo Ghiberti a Kereskedők Céhének megbízásából 27 éven át dolgozott. Paradicsomi kapunak is hívják, mert Michelangelo azt mondta róla, hogy „méltó lenne rá, hogy a Paradicsom kapuja legyen”. A kápolna belsejét 15. századi festmények és freskók díszítik, a főoltár mellett egy 1460-ban készült Mária Magdolna-faszobor áll.

A Szent János-keresztelőkápolna
A Szent János-keresztelőkápolna

A túra itt véget ér, az angol nyelvű idegenvezető egy pohár sört vagy egy jó bort javasol a végére, és tetszés szerint összeülhet a csoport, hogy megvitassa a könyvet. Robert Langdon a regényben természetesen más helyeken is megfordul, például Velencében és Isztambulban, de az ottani látnivalókra egy következő túrára kell befizetni.

Forrás: Wikipédia, Múlt-kor történelmi portál


Vidd hírét!